2021/09/19 - 2021/09/28.
Dél-Anglia
4. nap - 1. rész
Isle of Wight
A mai nap kompoztunk át a Wight szigetre. Reggel 10-körül elhagytuk a szállásunkat. A komp csak délben indul Southamptonból, ahova kb. 40 perc alatt érünk oda, szóval volt még bő 1 óránk, ami szabad és azt nagyrészt bevásárlással töltöttük. A szállásról egyenesen az Asdába mentünk, ugyanabba, ahol tegnap is voltunk, majd onnét átsátáltunk egy lengyel boltba, ami ott volt nem messze. Megreggeliztunk a kocsiban, majd elindultunk a komphoz. 1 órával korábban érkeztünk a Red Funnel kikötőjébe, de már be lehetett csekkolni. Odaállítottak minket az 1-es számú sorba, már ekkor állt előttünk 2 autó. A kompjegyet még otthon vettem meg a neten, ami oda-vissza 107 fontba került. Egy jó fél órát vagy inkább többet várakoztunk, amíg elkezdtek minket felengedni a kompra. Minden simán ment. Felmentünk a fedélzetre, ott leültünk egy asztalhoz és végignasiztuk az utat. 1 óra alatt értünk East Cowes-be.
 |
| A komp belülről |
Amikor megérkeztünk az ablakból csináltam néhány képet, utána a kocsinál is, mielőtt beszálltunk volna. Annyira nem nyűgözött le a látvány, épületekkel teli kikötő és arrébb vitorlások a tengeren, semmi extra.
Megérkezés után egyenesen a szállásunkra mentünk, ami a Grange Farm kempingben volt. Egy faházat béreltünk 6 éjszakára 259 fontért. Nagyon drágák voltak a szállások, ezért esett erre a választás, ez csak feleannyiba került, mintha egy apartmanba mentünk volna. Sátorozni most nem akartunk, egyrészt arra számítottunk, hogy ilyenkor szeptember végén hidegebb lesz, másrészt most nem volt kedvünk hozzá, már sátoroztunk egy hetet Walesben az idén.
Grange Farm Camping
A kemping Brighstone-ban található, 1 órától lehetett elfoglalni a faházat, mi kb. fél 2-re értünk oda. Ahogy kocsikáztunk a szállásunk felé, kicsit csalódott voltam, ez a sziget korántsem olyan, mint amilyennek elképzeltem. Itt szinte pezseg az élet, mintha nem is egy szigeten lennénk, hanem még mindig valahol Dél-Angliában. Az úton település település után, rengeteg ház mindenfelé, amiből szintén azt a megállapítást tettem, hogy ez a sziget eléggé sűrűn lakott. Végülis nincs messze a szárazföldtől, de akkor is meglepő. A Shanklinról látott képek láttán pedig arra számítottam, hogy az egész sziget tele van nádtetős házakkal. Hát ez sem volt így. Láttunk néhányat, de sokkal kevesebbet, mint amennyire számítottam.
Bejelentkeztünk a recepción, ahol 10 font depozitot kellett fizetni arra az eshetőségre, ha a kulcsot "elfelejtenénk" leadni kiköltözéskor. Ezt majd visszakapjuk kijelentkezéskor, amikor visszaadjuk a kulcsot. Elmagyarázta a nő hol találjuk a faházat /a 10-es számút kaptuk/, de egyáltalán nem volt bonyolult megtalálni. A faház teljesen üres volt, de ezt tudtuk, mert foglaláskor írták, tehát egy kicsit hasonló volt az egész, mintha kempingeznénk, csak nem kell sátrat állítani és kicsit szélvédettebb is. Képeken kicsit nagyobbnak tűnt az alapterülete, a kingsize méretű felfújhatós ágyat vittük, hát mellette egyik oldalt kb. annyi hely maradt ahova a szatyrok egy szűk sávon elfértek, a bejáratnál pedig egy cipőnyi hely. Hát nem voltunk annyira boldogok ettől, de olcsó húsnak híg a leve, ezért nem problémáztunk ezen különösebben. Viszont mielőtt bármit is bevittünk volna, előbb ki kellett seperni, mert elég nagy volt benne a dzsuva.
Miután berendeztük a faházat, párom neki is látott paprikáskrumplit főzni, mára semmi extrát nem terveztünk, majd kaja után lemegyünk sétálni a tengerpartra.
Mellettünk egy elkerített részen hosszúszőrű kecskék, alpakák és más különleges háziállatok legelésztek, mivel nem kellett segítenem a főzésben, addig én elmentem állatokat fotózgatni.
Utána csináltam néhány képet a kempingről is, körbejártam a területet.
 |
| Főzés |
 |
| Készül a kaja |
 |
| Barbecue shelter |
A kempingből egyenesen le lehetett menni a tengerpartra. A parti sziklák felett pedig jobbra is és balra is ösvények vezettek. Nagyon kíváncsi voltam, úgyhogy lementem szétnézni a partra. Itt is volt egy másik kemping, de ebben csak karavánok voltak. Kényelmesebb lett volna egy ilyet lefoglalni, de biztos hogy legalább a duplájába került volna.
A tengerpart egyszerűen gyönyörű volt, végig narancssárgás, vöröses árnyalatú sziklák húzódtak, ameddig csak a szem ellátott. Kaja után majd lejövünk sétálni ide és megnézzük tüzetesebben is, de a látványtól teljesen feldobódtam. Csináltam néhány képet, aztán visszamentem a faházhoz, már biztosan kész a kaja.
Még pár percet várni kellett az ebédre, úgyhogy addig csináltam még pár képet az állatokról.
Végül megebédeltünk, nagyon finom lett és nagyon jólesett a meleg étel. A faház előtt felállítottuk a kempingasztalt és a székeket és ott fogyasztottuk el. Nagyon hangulatos volt.
 |
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése