2018/10/02-2018/10/04.
Különleges helyek után kutatva bukkantam rá egy erdei glampingre, ahol a lakosztály a fa tetején található egy sátorban, mindehhez szabadtéri konyha, zuhanyzó és WC is tartozik. Mikor megláttam már akkor tudtam, hogy ezt ki kell próbálnunk. Így hát ezúttal egy 3 napos walesi "Tarzankodásra" indultunk.
1. nap
Powis kastély és kert
/Powis Castle and Garden/
A Galmpinget csak délután 4 órától lehetett elfoglalni, de mivel mi már reggel elindultunk, így útközben megéztük a Powis kastélyt, ami egy apró kitérővel útba is esett.
 |
| A parkoló |
A híresebb walesi kastélyok nagy része a háború befejeződése után hanyatlásnak indult, de Powis a katonai erődítmény lenyűgöző példájaként túlélte, amelyet folyamatosan próbáltak megőrizni és megújítani. Építészete sok különböző időszak stílusát tartalmazza, a középkori négyszögletes erődtől és a kőcsarnoktól kezdve. Powis vörös homokkő falai arról árulkodnak, hogy ez a nagy vidéki ház egy történelemben gazdag hely, melyet jelenleg a National Trust felügyel.
 |
| A vár |
 |
| Bejárat a kastély belső kertjébe |
 |
| A címer |
A Welshpool-ban található Powis vára eredetileg katonai létesítmény volt Welspooltól körülbelül másfél kilométerre, délnyugatra. Ma már csak stratégiai fekvése és bástyái idézik a harcias múltat. Az erődöt Powis hercege építtette a 13. században a határvidék védelme céljából, és a vár már évszázadok óta főúri otthon. A vörös kőből épült vidéki kastély kapuját két kerek bástya fogja közre. A kastély Pazar berendezése hamar feledteti a látogatókkal a háborúskodás gondolatát is, csodálatosan kifaragott 17. századi díszlépcsők, gyönyörű lakosztályok, szalonok, dísztermek és ebédlők váltják egymást. A polgárháborúban I. Károly védte a várat, sikertelenül. Cromwell 1644-ben elfoglalta a várat. A kastély gyönyörű parkja az egyik legismertebb Nagy-Britanniában. A vár alatti meredek hegyoldalba ágyazott olaszos teraszok, szobrok, falfülkék és függőkertek mesés világa tárul a látogató elé. Az 1688 és 1722 között kialakított park az egyetlen Nagy-Britanniában, amely változatlanul maradt fenn abból a korból.
A kastély belső udvara közepén egy gyönyörű szobor található, a címe Fame és Pegazus, mely egy szárnyas női alakot ábrázol Pegazus hátán. Pegazus szárnyas ló a görög mitológiában, Poszeidón és Medusza gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából.
 |
| Fame és Pegazus |
A szobor remek példája a barokk szobrászatnak, mely a kastély bejáratánál egy drámai középpontot képez, és amely további történelmi jelentőséggel bír, mivel eredetileg a kastély kertjébe készítették.
Amint beléptünk a kastély első termébe, 4 mellszobrot pillantottunk meg. Ezek a portrék a Herberts családról készültek, akik 400 éven át éltek a kastélyban.
A falakon néhány állatkoponyát láthattunk, melyből sejteni lehetett, hogy a vadászat nem állt távol a kastély hajdani lakóitól.
Sajnos a belső helyiségekben nem lehetett fotózni, mivel az itt látható ingóságok és gyűjtemények nagy része magántulajdonban van. Nagyon sajnáltuk, hogy nem lehetett megörökíteni, mert gyönyörű szép volt belülről. Persze, mint ahogy az lenni szokott, pár kép azért "véletlenül" elkattant, de csak azokban a helyiségekben, ahol nem felügyelte senki a látogatókat. Mondanom sem kell, hogy ezek nem a kastély legszebb szobái voltak...
 |
| A konyha |
 |
| Billiárdterem |
A billiárdteremben üvegezett szekrények mögött rengeteg kitömött madarat figyelhettünk meg. Nekem nagyon tetszenek az ilyenek, íme egy kis ízelítő:
 |
| Kitömött madarak |
 |
| Asztal a billiárdteremben |
 |
| Díszes szekér |
A földszinti szobákat bolttá és teaházzá alakították át. Itt található a National Trust ajándékboltja is, ahova természetesen benéztünk és megkóstoltuk az almás-karamellás csokijukat, mert már nagyon éhesek voltunk. Nem volt rossz, de az árához képest kicsit jobbra számítottunk.
 |
| Balra a teaház, középen az ajándékbolt |
Egy szép pávára lettünk figyelmesek, aki a kinti asztalnál ülő vendégek között kutatott némi ennivaló után, nem sok sikerrel.
Ezután megnéztük a híres és hatalmas kertet, mely szintén a kastélyhoz tartozik.
A különleges walesi kert, mely kialakítása után számos tájépítésznek nyújtott inspirációt, sajátos egysége az itáliai reneszánsz teraszos kertépítészetének, illetve a 20. század gyönyörű és színvonalas díszkertjeinek. A növényszobrokkal, fuksziákkal és színes virágágyakkal ékesített kert 18. századi szobrai is eredeti formájukban tekinthetőek meg.
Érdekes volt banánfát láni itt Walesben, de nagyon szép állapotban voltak, úgy tűnik jól érzik magukat itt, a többi virággal együtt, melyek között igazán különleges példányok is láthatók. Külön érdekesség, hogy nagyrészük még ilyenkor október elején is virágzik.
A kertben több szobor is található. Az egyik ezek közül egy mitológiai jelenetet, Héraklészt ábrázolja, amint megöli a lernéi Hüdrát.
 |
| Héraklész legyőzi a lernéi Hüdrát |
A lernéi Hüdra a görög mitológiában egy ősi, kígyóra emlékeztető vízi szörnyeteg, számtalan fejjel és mérgező lehelettel. Hüdrával Héraklész végzett tizenkét próbája másodikaként. Búvóhelye Lerné mocsarában volt Argoliszban, s a víz alatt egy átjáró vezetett az alvilágba, amit Hüdra őrzött. A szörnyeteg Tüphón és Ekhidna gyermeke, a nemeai oroszlán, Khimaira, Szphinx és Kerberosz testvére. Héra annak reményében ajánlotta Héraklész második próbájának Hüdra legyőzését, hogy a fenevad végez vele.
 |
| A Hüdra |
 |
| A Hüdra egyik feje |
 |
| A Hüdra fejei |
Héraklész szobrától visszasétálva a kastély lépcsőjéhez, először egy kis pihenőhöz jutottunk egy kislány szoborral, majd a kastély hátsó részét is megszemlélhettük.
 |
| Kislány kakassal a kezében |
 |
| Bejárat a kastély mögé |
 |
| Szobor a kastély épületén |
 |
| Szobor a kastély épületén |
Ha fentről lenéztünk, megpillanthattuk a kékre festett díszes kaput.
Tovább barangolva megérkeztünk a kert egyik legszebb részéhez, a szobrokkal szegélyezett teraszhoz. A teraszt 4 szobor díszíti, mögöttük pedig olaszos boltíves beugrók találhatók.
 |
| A szobrokkal díszített terasz |
A szobrok érdekessége, hogy mindegyiket egy kutya társaságában ábrázolták, különböző pozíciókban. Az egyik női alak a kezében tartja az állatot.
A másik női alak esetében a kutya a lábánál fekszik.
Az egyik férfi alak kezében skótdudát tart, a kutya pedig két lábon áll mellette, mintha táncolna.
A másik férfi alak egy fára támaszkodva fuvolázik, a kutya pedig a lába alatt alszik.
A terasztól balra egy meztelen női szobor található.
A meztelen férfi szobra a fuvolával a szobrok alatti téren látható.
A szobr mögötti épületben különböző cserepes filodendronokat, citromfákat és más mediterrán növényeket szemlélhettünk meg.
 |
| Régi fűnyíró |
A kert legtávolabbi része felé haladva ismét rengeteg virág szegélyezte az utat és egy gyönyörűen formára nyírt sövényes részen is átmentünk.
 |
| A sövényes rész kezdete |
A kert ezen része is nagyon rendezett volt, látszik, hogy rengeteget foglalkoznak vele.
A kastélykertekben nagy divat volt a napóra, itt is láthattunk egyet.
 |
| Napóra |
 |
| Napóra |
Megszemlálhettük a díszes kaput is, melynek két oszlopán egy-egy sárkány áll, akik szájukban egy levágott kézfejet tartanak.
 |
| Kapu a sárkányokkal |
 |
| Levágott kézfej a sárkány szájában |
 |
| Címer a kapun |
Mivel a 13. századig nyúlik vissza a történelme, így nem meglepő, hogy Wales egyik legnagyobb kastélyának is számos legendája van. Talán a leghíresebbek a szellemekről szólók, amelyeket a lakosok az évszázadok során megfigyeltek. 1780-ban egy ott tartózkodó idős asszony azt állította, hogy egy férfi aranyszínű öltönyben lépett be a szobájába, és átvezette őt a kastélyon keresztül, hogy megkeressenek egy rejtett ládát és egy kulcsot. Olyan beszámolók is napvilágra keltek, hogy a zongorák önmaguktól játszanak, kopogtatnak az ajtón, de senki nincs mögötte, és egy láthatatlan kéz, mely megragadja a lépcsőn lefelé haladót, ez csak néhány sztori a sokból, mely hírnevet adott a Powis kastélynak.
A kertekhez egy erdős rész is tartozik, ahol sétálhatunk egy jót, és persze az sem mentes a látnivalóktól. Hol egy szobrot, hol egy kutyatemetőt, egy tavat vagy más érdekességet pillanthatunk meg. Ha valakinek kedve van hozzá, sétálja végig az egész birtokot a térkép alapján, amit a jegyvásárláskor kapunk. Mi kihagytunk néhány kisebb látnivalót, de azért az erdőben tettünk egy rövid sétát.
 |
| Páva szobor |
 |
| Páva szobor |
 |
| Egy kis tó |
Érdekes volt a lábfej szobor, mellette egy levágott bokával.
Az erdőben található a kutyatemető is, ahol névvel ellátott apró kis sírkövek jelzik egy-egy házikedvenc végső nyughelyét.
Powis Castle
Cím: Welshpool, SY21 8RF
Belépő 2018-ban: 13 font
Kastélylátogatás utén elindultunk a glampingbe, ahova kicsivel több, mint egy óra volt az út. Pont 4 óra körül kellett volna megérkeznünk GPS szerint, de közeledve a helyhez egy fakapuhoz érkeztünk, mely zárva volt, ezért azt hittük rosszfelé haladunk, így hát visszafordultunk és az emailben kapott leírás alapján próbáltunk eljutni. Ám kiderült, hogy az előbb is jófelé mentünk, csak az nem volt leírva, hogy a kaput nyugodtan kinyithatjuk és átmehetünk rajta, és ez megzavart minket. De mivel a leírást pontosan követve is ugyanoda jutottunk, így nem volt kérdés, hogy a kpun át kell menni. Nemsokára ismét egy olyan részhez érkeztünk, ahol a leírás nem volt teljesen egyértelmű, ugyanis az volt benne, hogy jobbra egy kivágott fás részt láthatunk, balra pedig fenyőerdős terület, a kivágott rész végén pedig lesz egy nyíl Dragon's Eye Tent felirattal. Mi úgy értelmeztük, hogy akkor át kell mennünk az erdőirtott részen, de azt hamar leszögeztük, hogy autóval arra lehetetlen. Így hát leparkoltunk és elindultunk gyalog. A kivágott terület végén pedig azt láttuk, hogy az út, amin mentünk, ugyanoda jukad ki, így visszamentünk a kocsihoz és azzal mentünk tovább. Ez az átka az angolos szokásnak, hogy imádnak mindent körbemagyarázni, ami miatt nemhogy érthetőbb lenne a dolog, inkább zavaró és megtévesztő lesz. Emiatt tévedünk el mindig a túrákon is, mert amit pár szóval le lehetne írni egyértelműen és egyszerűen, azt leírják 3 mondatban megbonyolítva...
A kis kavarodás miatt 4 óra helyett 5 órára érkeztünk. A kocsit az erdő mellett parkoltuk le, a fasorompó előtt. Onnét csak pár lépés volt, amíg elérkeztünk a kis fahídig, mely a függő sátorhoz vezet. Arra számítottunk, hogy lesz ott valaki és várni fog minket, de egy lélek sem volt sehol. Azt gondoltuk, hogy majd biztos jönnek később és megmutogatják mi hol van, de addig is mi azért megnézegettünk mindent, bementünk a sátorba, leteszteltük működik-e a zuhanyzó, a WC, stb, de minden tökéletes volt.
A WC-hez egy függőhíd vezetett, amin először nem mertem átmenni, inkább mentem körbe a fák alatt, de egy pohár boroskóla után azért csak kipróbáltam. Nem volt annyira vészes, mint amilyennek elsőre tűnt.
Amikor bementem a kis piros labdasátorba és elkezdett jobbra-balra inogni, először azt mondtam, hogy én inkább kint alszok, mert itt el fogok éjszaka szédülni. De végül megszoktam. Attól féltem, hogy a szél nagyon fogja mozgatni, de szerencsére nem. Mikor fekvő helyzetben voltunk, szinte alig mozgott, csak amikor egyik oldalról a másikra fordultunk.
Mikor kezdett sötétedni gondoltuk, hogy ma már senki nem fog jönni, talán majd másnap. Így hát hozzáfogtunk a vacsora elkészítéséhez, amihez raktunk tüzet a patak partján kijelölt helyen. Húst sütöttünk, mellé egy kis hagymát és krumplit alufóliába csomagolva és hamuban megsütve. Vittünk magunkkal fát, de nem volt rá szükség, mert oda volt készítve egy nagy halommal, de ha kevés lett volna, egy fejsze is volt ott. A hús nem nagyon akart sülni, nekem egy idő után el is megy a türelmem az ilyenektől, úgyhogy féligsülten ettük meg, kissé steak-esítve. A krumpli viszont finom lett, jól átsült, csak az ételízesítőt felejtettem ki belőle. Utólag pótoltuk, de az már nem olyan, mintha egybe sült volna vele.
Még vacsora készítés előtt megágyaztunk magunknak, törölközők és ágynemű is ki volt készítve. Vittünk magunkkal azért hálózsákot is, mert nem tudtuk lesz-e ágynemű, és ha már elvittük, akkor abban is aludtunk. Amúgyis kingsize paplan volt, amit nem annyira szeretek, inkább magunk alá terítettük. Legalább lecsekkoltam az új hálózsákomat és azt kell mondjam, nem csalódtam benne, nagyon jó választás volt! A sátorban volt egy kis kandalló, de nem raktunk benne tüzet, mert kint sem volt annyira hideg.
2. nap
Reggel
Nem aludtam túl jól éjszaka, sokat forgolódtam. Párom úgy aludt mellettem, mint a bunda, ő ilyen helyeken mindig jókat szokott aludni. Reggel arra ébredtem, hogy "nheeee, nheeee". Kecskék... korán reggel. De érdekes módon ezek nem azt mondták, hogy "bheee, bheee". Biztosan betanították őket, hogy ha megkérdezik tőlük, hogy beszállnak-e az autóba, akkor azt kell mondani, hogy "nheee" és azóta ezt mondják. :-)
 |
| Reggel az erdőben |
A kecskék után azért még visszaaludtam és mivel nem volt ébresztő beállítva, csak fél 11 környékén ébredtünk fel. Nem baj, azért jöttünk, hogy pihenjünk, többek között.
Az erdőben kissé sötét volt, mert elég sűrűen voltak a fenyők egymás mellett és a napfény nem igazán tudott utat törni magának, de a fák mögött látni lehetett, ahogy süt a nap és az nagyon szép volt. Készítettem is pár reggeli képet, de sajnos nem nagyon adják vissza azt a látványt.
 |
| A beszivárgó napfény |
 |
| Tűzrakó hely |
A túra során felfedezhetjük a Henrhyd-vízesés nyugodt környezetét, valamint több kisebb vízesést is láthatunk az út során.
Túra táv: 5,2 km /3,5 mérföld/
Minimum szükséges idő: 2 óra 30 perc
Nehézségi fok: Közepes
Parkoló: National Trust parkoló Coelbren közelében, SA10 9PH
A Graig Llech-szurdokban található Henrhyd vízesés teljes áramlásában a legszebb, melyet egy nagy felhőszakadás után csodálhatunk meg leginkább. Vigyázzunk, mert az ösvények nagyon csúszósak lehetnek. Miután megnéztük a vízesést, sétáljunk tovább a Nant Llech-völgyben, a nyugodt és békés erdei környezetben és az út során még egy elhagyatott vizimalmot is felfedezhetünk, a Melin Llech-et, mely a gyalogút mentén található. A túra eredeti leírása és a térkép itt található.
 |
| A parkoló |
1. szakasz:
A séta a National Trust ingyenes parkolójából indul, mely a megadott postcode alapján könnyen megtalálható. A parkolóból elindulva menjünk át két kapun, haladjunk tovább a lejtős gyalogút mentén, egészen az aljáig. A kereszteződésnél forduljunk balra és sétáljunk át egy fahídon, majd menjünk fel a meredek lépcső tetején lévő gyalogútra. A híd 1985-ben épült, és a lépcsőket 2001-ben a National Trust munkatársai és önkéntesek építették egy olyan földcsuszamlás után, amely elpusztította az eredeti útvonalat. Folytassuk tovább a vízesés felé vezető út mentén. A Henrhyd vízesés a legmagasabb Dél-Walesben, 27 méter magasból hullik alá. Vigyázzunk, mert az esésekből származó permet a talajt csúszóssá teheti. Miután hagytunk magunknak elég időt, hogy élvezzük a látványát, induljunk el visszafelé ugyanazon az úton, amin jöttünk, egészen a kereszteződésig.
 |
| Az első kapu a túra elején |
 |
| Érdekes viágok |
 |
| Második kapu |
 |
| A híd és a falépcsős ösvény |
A Brecon Beacons Nemzeti Park területén lévő, magasból aláhulló vízesés ott jött létre, ahol a kis folyó, a Nant Llech vize lehullik egy homokkő szikla szélénél, mely a Farewell Rock néven ismert. Bár nem ez a terület magja, de Wales híres Waterfall Country /Vízesések országa/ részét képezi.
 |
| A Henrhyd vízesés |
Sajnos mikor mi voltunk, nem volt túl bővizű a folyása, de még így is lenyűgöző látványt nyújtott.
A fenti résznél, ahonnét a vízesés elindul, egy természetes boltívet fedeztünk fel, melyet az ott lévő növények alakítottak erre a formára.
 |
| Boltíves forma |
A vízesés felé halad egy keskeny ösvény, melyen ha átmegyünk, lehetőségünk van a vízesés mögé kerülni. Érdemes megnézni a belső oldaláról is, mely olyan hatást kelt, mintha egy dzsungelben lennénk.
 |
| Az erdő a vízesésen át |
 |
| Keskeny út a vízeséshez |
2. szakasz:
Menjünk egyenesen előre, követve a gyalogutat a bal kézre található Nant Llech mentén. Miután átmegyünk egy kiépített fasétányon egy kisebb vízesést láthatunk a bal oldalon.
 |
| A fasétány |
 |
| A kis vízesés |
Ha szerencsénk van megpillanthatjuk a pisztrángokat, amint megpróbálnak átugrani a vízesés fölött. A völgy a vadvilág menedéke, ahol számos erdei madár hallható és látható.
3. szakasz:
Folytassuk tovább az ösvényen, amíg át nem megyünk egy kapun, mely a National Trust területének végét jelenti. Ezután áthaladunk egy kis fahídon. Folytassuk az utat lefelé a völgybe. Kb. 15 perc múlva elérünk egy keskeny és törmelékes úthoz.
 |
| A kis fahíd |
4. szakasz:
Menjünk tovább a gyalogúton, amíg el nem érünk a romos vizimalom épületéhez, ez a Melin Llech. Itt bal oldalt egy újabb vízesés található, melyet kissé takarnak a fák, de vízálló cipőben, alacsony vízállásnál könnyen meg lehet közelíteni. A Melin Llech-től, menjünk tovább elhaladva a bal kézre található híd mellett, és kövessük az ösvényt felfelé kb. 23 méteren keresztül. Ezután csatlakozzunk a balra haladó gyalogúthoz, és folytassuk ezt az utat egészen addig amíg egy kapuhoz nem érünk. Miután átmegyünk a kapun egy alsóbbrendű aszfaltos úton találjuk magunkat. A hivatalos leírás szerint itt még tovább kellene menni a szemben lévő kapuhoz, ott követni az ösvényt, amíg elérkezünk a Tawe folyóhoz. Mi ezt a részt már nem tettük meg, hanem az aszfaltozott úton jobbra fordulva visszasétáltunk a parkolóhoz.
 |
| A Melin Llech a fák mögött |
 |
| A Melin Llech romjai |
 |
| Melin Llech |
 |
| Melin Llech |
 |
| Ezen a hídon ne menjünk át |
 |
| A vízesés |
 |
| A vízesés |
 |
| Közelről... |
 |
| Egy újabb apró vízesés |
5. szakasz:
Ha tovább folytatjuk az utat a Tawe folyóig, utána menjünk vissza amerről jöttünk, egészen az aszfaltozott útig. Ott két lehetőségünk van: vagy visszamegyünk ugyanazon az ösvényen, amelyiken jöttünk odafelé, vagy az aszfaltozott úton megyünk vissza a parkolóhoz. Mi az utóbbit választottuk, jó fél óra alatt értünk vissza.
 |
| Az aszfaltozott út |
Út közben egy érdekes tehenet láttunk, nagy, robosztus alakjával a mesékből ismert vad bikákra emlékeztetett /szarvak nélkül/, ráadásul még egy karika is volt az orrában.
/Carreg Cennen vára/
Az egyik leglátványosabban fekvő walesi kastély a Carreg Cennen, amely Swansea északi részén található, néhány mérföldre délnyugatra Llandeilo-tól. A kastély már az útról látszik, minket megállásra késztetett, hogy onnét is készítsünk róla egy képet.
 |
| Carreg Cennen vára az útról fotózva |
A Carreg Cennen kastély története hosszú és a 13. századig nyúlik vissza. Régészeti bizonyítékok vannak azonban arról, hogy a rómaiak és az őskori népek évszázadokkal korábban elfoglalták a sziklás dombtetőt (római érméket és négy ókori csontvázat fedezték fel a helyszínen). Bár Deheubarth walesi herceg építette az első kastélyt itt, de a ma is látható romok I. Edward király jelentős walesi kastélyépítéseinek idejéből származik.
Ahhoz, hogy elérjük a dombtetőt, készüljünk fel egy kis hegymászásra - és képzeljük el magunkat a kastély romjai elleni támadóként... A túra kétségtelenül igénybe veszi erőnlétünket, de ne csüggedjünk, mert a látvány mindezért kérpótolni fog. Amikor elértük a csúcsot, csodálatos kilátás tárul elénk a Black Mountain-re /Fekete-hegyre/ és a színes, jellegzetes walesi tájra.
Carreg Cennen kastély egy magángazdaság területen fekszik, amin át kell mennünk ahhoz, hogy elérjük a várat. A farmon walesi bikák legelésznek, amik nagyon békésnek tűnnek, mégis mikor az egyik elindult felénk, kissé megijedtünk. Jó 5 percet várakoznunk kellett, amíg a fakaputól elment, amin ét kellett mennünk. De inkább csak kíváncsinak tűnt, mint harciasnak.
 |
| A magánfarm épületei |
 |
| Jobbra a jegyiroda |
 |
| Legelésző bikák |
 |
| Ez a bika állta utunkat |
Ha összebarátkoztunk a bikákkal emlékül egy kicsinyített példányát haza is vihetjük, amit a jegyirodában található ajándékboltban vásárolhatunk meg, ha nem sajnáljuk érte a 30valahány fontot.
 |
| A környező tájkép |
Végül felérünk a dombtetőre és megtekinthetjük a külső romokat, ahonnét a kilátás hihetetlen. Itt találhatók az erődítmény külső épületeinek maradványai. Ez az istállókat, a műhelyeket és a mészkemencét zárja magába, ezeket egy kis átjáró és egy kőfal védte, amely a jobb oldalon folytatódik, és a vár legsebezhetőbb oldalán áll. A ház burkolatát úgy tervezték, hogy csapdába ejtse a betolakodókat és megakadályozza a bejutást a kastély belsejébe. A hatalmas észak-keleti torony úgy lett tervezve, hogy lehetetlen legyen bevenni a támadók által, minden kisérlet a biztos halálba torkollott.
A kastély kapuján való átkelés csak egy szokatlan hídfőerődön való sikeres áthaladás után volt lehetséges. Itt a Carreg Cennenben ez a védekező felépítés egy sor mély gödrük felett álló hidakból állt, melyeket úgy építettek, hogy az embereket egy keskeny sétány mentén vezették be, mindez jobbra és balra éles és veszélyes kanyarral. A gödrök fölött húzódó hidakat bármikor el lehetett távolítani a tartóktól, ezzel áthidalhatatlan szakadékot okozó akadályt teremtve. Napjainkban a hidakat helyhez kötött fából készült rámpák váltják fel, de alatta a szakadékok továbbra is alattomosak és a hídfőerőd még mindig félelmet kelt.
Míg a vár külső felülete erőteljes benyomást kelt, a Carreg Cennen belső részét jelentősen tönkretették az 1462-es rózsák háborúja után történt rombolás eredményeképpen. Ennek ellenére még pontos képet kaphatunk arról, hogy a középkori vár milyen lehetett. Amit ma láthatunk, több épület maradványai, melyek a belső udvar falai mentén helyezkedtek el. Az északi falon lévő félelmetes Kapuház volt a fő bejárat a belső udvarra. Közvetlenül a kapuház előtt volt a Közép-kapu torony, az utolsó védelmi vonal mielőtt a Kapuházat áttörték volna. Ha a támadók erre a pontra jutottak volna, akkor egy nyílesővel találják szembe magukat ebből a toronyból. (A Közép-kapu Torony aljzatszintjét valószínűleg börtönként használják.) A kapuházat szintén felvonóhíddal védték, és nyílvessző rést, két hullórostélyt, nehéz faajtókat, bástyákat és lőrést tartalmazott. Mindegyik nyolcszögletű toronynak volt egy földszinti őrszobája is. A felsőbb szintekhez való hozzáférés egy csigalépcsőn keresztül történt, megkönnyítve a Kaputorony és a két északi saroktorny közötti mozgást. Ezenkívül a kaputorony a kastély bástyájaként is szolgált, az utolsó menedék egy támadás során.
 |
| A kilátás |
 |
| Egy kis sátor a folyó mentén |
A belső udvar déli és nyugati falaiból kevés maradt fenn. Az északnyugati torony az erőd legsebezhetőbb oldalát őrzi, kör alakú kialakítása pedig minden látogató számára átfogó képet nyújtott. Az alagsorban három nyílvesszőnyílás volt, amelyek közül az egyiket a 15. században átalakítottak, hogy új hadi technika váltsa fel: a muskéták. Hogy miért csak egy fegyverállással rendelkezett a torony, az bizonytalan, de a pisztoly nagyobb hatóköre nagyban növelte védekező hatását.
A Carreg Cennen kastély egyik legizgalmasabb funkciója a belső udvar délkeleti sarkában található. Itt egy meredek lépcső vezet lefelé a kastély belsejébe egy nedves mészkőbarlanghoz. A lábunk bizonytalanná válhat, miközben mélyebbre hatolunk és lámpára van szükség, mivel a járat gyorsan a teljes sötétségbe száll. Az átjáró nagy részét kővel bélelték és a mennyezet boltíves volt. A falba galamb-lyuk nyílásokat építettek, galambdúcokat alkotva (hogy téli táplálékellátást biztosítsanak, vagy esetleg házi galambok nevelése céljából).
 |
| A barlang bejárata |
Számos elméletet született arra, hogy megmagyarázzák a barlang funkcióját. Az egyik magyarázata a barlangban összegyűjtött víz. Arra gondoltak, hogy ez elegendő ivóvizet biztosított volna a kastély számára, különösen az ostrom időkben, és hogy a folyosó megerősítése lehetővé tenné a vízforráshoz való biztonságos hozzáférést. Mivel azonban csak kis mennyiségű csapadékot tartalmazott, ez a vízellásátsi múdszer nem volt megbízható. Eredetileg a barlang szája nyitva volt, és így a kastély sebezhetővé vált, ezért a hasíték külső végét belülről blokkolták, hogy így megakadályozzák a külső hozzáférést. Mindazonáltal ez a nyílás alkalmat teremthetett volna arra, hogy az ellenség viszonylag könnyedén hozzáférhessen a belső udvarhoz, vagy a kastély külső falához. A Carreg Cennen egyike azon kevés kastélyoknak Nagy-Britanniában, amely ilyen érdekes természeti jelenséget tartalmaz.
 |
| Visszafelé |
A Carreg Cennen egyszerű elrendezése biztosította a kastély minden lakójának kényelmét. Az erőd legbeépítettebb oldala a keleti szárny volt, /balra található a belépéskor/, amely a fő háztartási szobákat tartalmazta. Rendkívül kompakt, mégis logikailag elrendezett épületegyüttest alkottak, és a kastély legtöbb tevékenységének helyszíneiül szolgálhatott. A szárny az észak-keleti toronynál kezdődik, közvetlenül a kaputoronytól keletre. Valószínűleg a helyőrség lakóhelyeként használták, a torony csak néhány alapvető luxuskivitelet tartalmazott - egy kandallót és a latrinákat -, és kiváló stratégiai pozícióban helyezkedett el, hogy védelmezze a külső és belső erődítményt, valamint a hídfőerődöt. A torony mellett a kastély konyhája volt, hatalmas kandallóval és éléskamrával. Mellette a hall helyezkedett el, ahol az ételt felszolgálták és vendégeket szórakoztatták. Figyelemre méltó, hogy ezt a szobát központi kandallóval fűtötték (alapja még mindig megmaradt). A hall után volt egy kis torony, amely a kápolnát tartalmazta, ami a legtöbb középkori kastély kulcsfontosságú eleme. Végül a herceg magánlakosztályainak két szobája a keleti szárny legtávolabbi végében található. Itt kandalló és díszítő ablakok jelzik a lakó státuszát.
 |
| Lordok szobája |
 |
| Lordok szobája |
 |
| A kápolna |
 |
| Latrina |
A belső udvaron a kaputornyok mögött a sütőkemencék és két víztároló maradványai maradtak fenn, amelyek esővizet fogtak fel, ezzel növelve a vár ivóvízellátását. Érdekes szerkezetek voltak, a víztárolók kőburkolattal ellátott mélyedésekből álltak, alacsony falakkal. A kastély elsődleges víztartálya az agyaggal bélelt árok volt, amely a Kaputorony előtt helyezhedett el. A falon kívüli vízellátás bölcsessége megkérdőjelezhető, mivel egy támadás teljesen elzárhatta volna a vízforrást. Míg a belső víztárolók valószínűleg megfelelő rövid távú ivóvizet biztosítottak, de a sekély tartályoknak kevés hasznuk lett volna egy elhúzódó ostrom alatt.
 |
| Sütőkemence maradványai |
 |
| Muskéta-lyuk |
A Carreg Cennen kastély hosszú és eseményieljes történelemmel rendelkezik, többször változtatta a tulajdonjogát. A legendák szerint a sötét korokban Urien Rheged, Iskennen ura birtokolta és a fia, Owain, egy lovag Arthur király uralkodás alatt. Azt állítják, hogy egy harcos (talán az egyik lovag, vagy maga Arthur?), aludt a kastély alatt, várva a walesiek hívását. Az első kastélyt valószínűleg a walesi Lord Rhys, Deheubarth hercege építette a 12. század végén. Leszármazottja, Rhys Fychan végül örökölte a kastélyt, de édesanyja (Norman Matilda de Braeos) elárulta őt, aki az erődöt az angolok kezére játszotta. Rhys Fychan 1248-ban visszanyerte a kastélyt, de azt nagybátyja, Maredudd ap Rhys Gryg elvette tőle, majd 1277-ben I. Edward király elzsákmányolta. Ettől kezdve az erőd az angolok kezében maradt.
Carreg Cennen Castle
Cím: Trapp, Llandeilo SA19 6UA
Belépő 2018-ban: 5,50 font
Este az erdőben
Délután 6 környékén érkeztünk vissza a glampingbe. Már kezdett sötétedni és hamarosan az orrunkig sem láttunk. Jó alkalom volt arra, hogy sötétben is megörökítsük az erdőt, a gömbsátrat és a környékét.
 |
| Kilátás az erdő széléről |
Bevallom kicsit féltem a sötét erdőben, a WC-re nem mertem elmenni egyedül, de ugyanakkor tudtam, hogy semmi baj nem lehet. Volt egy másik hasonló gömbsátor is nem messze a miénktől, de nem lehetett odalátni, csak ha közelebb mentünk. Este fényeket láttunk onnét, valószínűleg oda is érkeztek vendégek. Éjszaka egyszer fel is riadtam, mert ahogy a kis patak csörgedezett alattunk, néha olyan volt, mintha kint beszélgetnének, főleg mikor félálomban van az ember. Felébresztettem a páromat, hogy itt vannak az emberek a másik gömbsátorból, hallom, hogy kint beszélgetnek. Ő meg azt mondta, hogy nincs itt senki, aludjak nyugodtan. Aztán rájöttem én is, hogy csak hallucináltam, mert csak a patak csörgedezését lehetett hallani. De kicsit ijesztő volt.
 |
| A zuhanyzó |
 |
| A konyha |
3. nap
Reggel
Sajnáltuk, hogy haza kell mennünk ebből a nyugodt, békés, csendes környezetből, ahol még a mobiltelefon sem működik, mert nincs térerő, internet meg aztán végképp nincs. Kicsit jó volt elbújni a világ elől, mintha egy lakatlan szigeten lennénk. Ezalatt a 2 és fél nap alatt teljesen feltöltődtünk, nagyon jó volt ott a levegő és a fenyőillat, ami betöltötte az egész erdőt. Még utoljára végigfotóztuk az egészet, aztán elkezdtünk készülődni hazafelé.
 |
| Belülről |
 |
| Kis kandalló |
 |
| A kis patak |
A függőágyat kipróbáltam, irtó kényelmes volt. Nagyon sajnáltam, hogy nem töltöttem benne több időt.
A talaj nagyon puha volt a ráhullot tűlevelektől és kicsit arrébb szép zöld mohával volt benőve.
Mikor a WC-t először megláttuk, azt hittük, hogy "pottyantós", de jobban megnézve láttuk, hogy ez egy rendes WC, olyan, amilyenek bent vannak a házakban. Rendesen le lehett húzni. Igazából ez a kis bunker minden alapvető luxussal föl volt szerelve, zuhanyzó, WC, konyha. Nem is kell ennél több.
 |
| A WC |
 |
| A WC belülről |
 |
| A hegyek nappal |
 |
| Gomba |
 |
| Erről az oldalról nézve vaddisznófej... |
 |
| Innét nézve pedig egy kis bunker a fák szárazon tartásához |
11 óra környékén hagytuk el ezt a csodálatos mesterséges paradicsomot, de még mielőtt hazafelé vettük volna az irányt, megálltunk megnézni a Croft kastélyt.
/Croft Castle and Garden/
A Croft Kastély nem csak egy vár, láthatunk itt egy templomot és egy kastélyhoz tartozó kertet is, valamint a területen több túraösvény is fut. Ez már nem Wales-ben található, hanem a Yarpole nevű településen, Anglia Herefordshire megyéjében. A kastély a National Trust gondozásában van és a Croft család tagjai még mindig benne élnek.
A parkolóból a kastély felé haladva, a terület első látnivalója a gótikus boltíves várkapu.
 |
| Boltíves várkapu |
A kastély felé a várkapun áthaladva, egy aszfaltozott úton jutunk el. Az út szélén még mindig nyílnak a látványos lila virágok. Sajnos nem tudom mi a neve.
A kastély mellett bal oldalt található a Szent Mihály templom, először azt néztük meg közelebbről, majd belülről is. A templomot Szent Mihálynak szentelték, építése a 13. századra nyúlik vissza. Itt található Richard Croft és felesége, Eleanor sírja.
 |
| Toronyóra |
A templom belülről:
 |
| A Croft család sírja |
A kastély egy négyszögletes szerkezetű központi udvar körül áll. Az épület északi oldala nem párhuzamos a déli oldallal. Az épület külső falai a 15. századból származnak. Négy kerek tornya van, minden sarokban egy-egy, bár túl vékonyak ahhoz, hogy védekező struktúrák legyenek. Az északi szeglet Erzsébet kori, míg a többi későbbi, 1746-ból származik és gregoriánus tervezés. Az épületen eredetileg egy mellvéd is volt, amelyet később eltávolítottak.
 |
| Saroktorony |
A vár rövid történelme:
A Croft birtokot egy normann lovag, Bernard the Bearded alapította 1055 körül. Bernard Hitvalló Eduard parancsára építette az első Croft Mote és Bailey kastélyt, hogy megvédje az angol határokat a walesiek zavargásaitól.
A Rózsák háborúiban Sir Richard Croft 1461-ben harcolt Edward Mortimer mellett a Mortimer-i csatában, és bizalmasává vált, amikor Mortimerből IV. Edward lett. Richard felesége, Eleanor, IV. Edward fiainak nevelője volt, akiket nagybátyja, III. Richard a londoni Tower-be helyezett, és soha többé nem látta őket. A titokzatos eltűnésük a történelembe "Hercegek a toronyban" címmel vonult be.
 |
| A bejárat |
 |
| Sárkány szobor a bejárat bal oldalán |
 |
| Oroszlán szobor a jobb oldalon |
Sir James Croft örökre a brit történelembe véste nevét, mivel az egyik legfőbb vezetője volt a hírhedt 1554-es Wyatt lázadásnak I. Mária ellen. Megkegyeklmeztek neki, és végül 1570-ben I. Elizabeth mellett a Királyi Háztartás számvevője lett. 1590-es halála után a Croft családot az a megtiszteltetés érte, hogy Sir Jamest eltemethette a Westminster-apátságban.
Herbert legidősebb testvére, Sir William Croft harcolt a királyi hadsereggel, majd a Stokesay-i kastély parlamenti képviselőivel szembeni heves harc után végül megölték, miközben hősiesen védte a Croft kastély falait.
Sir Richard Croft vezető szülész volt, akinek a felügyeletére bízták 1817. novemberében Charlotte hercegnőt. Charlotte Leopold herceg felesége és a régensherceg lánya volt.
Sir James 1941-ben halt meg, majd a kastélyt Henry Page Croft örökölte. Azonban a második világháború idején nem élt a kastélyban, mivel 1946-ig a kolostoriskolát használták lakhelyül. Henry Page dicsőséges tábornokként szolgált az első világháború idején, és később 1940-ben Churchill alelnöki államtitkárává nevezték ki. A háború után a kastély teljes tetőzetét lecseréltette, majd 1947-ben meghalt.
A kastélyba belépve egy nagy hall tárult a szemünk elé. Az ott lévő National Trust-os alkalmazott nagyon kedves volt, megkérdezte honnan jöttünk és mesélt nekünk ezt-azt a kastélyról, de nem nagyon értettük.
 |
| A hall |
 |
| A hall |
A következő szobában egy díszers tükröt és néhány kiállított tárgyat láthattunk.
A könyvrárszoba következett.
A könyvtárszobából nyílt egy apró pici oldalszoba, ahol egy érdekes technikával készült kép volt a falon a kastélyról.
A nappali szintén ízlésesen volt berendezve, nem volt túlzsúfolva.
Még két helyiség volt az emeleten.
 |
| Walesi sárkány az egyik bútoron |
A folyósó sarkában egy lépcsősor vezetett az első emeletre.
 |
| Folyosó |
 |
| Az emeletre vezető lépcsősor |
 |
| Bőtorok a lépcső mellett |
Az ebődlő nagyon jól nézett ki, az asztal szépen meg volt terítve, mint a régi időkben és az ott lévő idős National Trust-os bácsi mesélt nekünk néhány érdekes dolgot.
Az idős bácsitól megtudtuk, hogy az alább látható festmény érdekessége, hogy amikor készült, a fekete ruhás kisfiú már nem élt.
Találtunk egy ajtót, ami egy kis belső kertbe vezetett, aminek a közepén egy kisfiú szobra állt.
Ezután a másik oldalt található lépcsőn visszamentünk a földszintre.
 |
| Lépcsőház |
 |
| Folyosó |
 |
| Folyosó |
Még egy utolsó szoba volt az alsó szinten:
 |
| Pipacsok az ablakban |
 |
| Bútorok a lépcsőházban |
 |
| WC |
A kastély után a kert felé mentünk, de sajnos ez nem volt annyira rendezett, mint a Powys kastély kertje, látnivaló is sokkal kevesebb volt itt.
 |
| A kastély hátulról |
 |
| Az ajándékbolt épülete |
Egy elég nagy területen szőlőültetvényt láthattunk, valamint a birtok spanyol gesztenyefákkal, tölgyekkel és bükkfákkal is rendelkezik.
A kert hátsó részében áll az üvegház, mely a kiiírás szerint 1908-ban épült. Az sem volt túl érdekes, nem sok növény volt benne. Nekem úgy tűnt, hogy még nagyon félkész állapotban van.
 |
| A kert bejárata |
Ezután benéztünk az ajándékboltba, majd a mögötte található istállóba.
A birtokon egy kastély formájú nagy játszótér is található.
 |
| Ebben a helyiségben van a WC |
Feljebb már említettem, hogy jópár túraösvény is található a birtokon, melyekről bővebb információt, és térképet a jegyváltásnál kapott szórólapról kaphatunk. Az ösvényeket nagyon könnyű követni, mert helyenként színes jelölésekkel van ellátva az útvonal, így el sem tévedhetünk, csak jegyezzük meg, hogy melyik színt követjük. Mi a sárgával jelölt Fishpool Valley walk-ot csináltuk meg, mely másfél mérföld hosszú és 1 órán belül teljesíthető és a könnyű kategóriába tartozik. A túrasövények a WC épülete mögül indulnak.
Hamarosan megérkeztünk a séta első látnivalójához, a mészégető kemencéhez, ahol égetett meszet állítottak elő a régi időkben, melyet a farmokon műtrágyaként használtak fel.
 |
| Mészégető kemence |
A Douglas fenyő 35-40 méter magas és a törzse közel 4 méter átmérőjű, mellyel a terület egyik legnagyobb példánya.
 |
| Douglas fenyő |
 |
| Douglas fenyő |
A "Gothic" Pumphouse szivattyúval ellátott épületét arra használták, hogy forrásvizet pumpáljon a kastélyba.
 |
| Pumphouse |
 |
| Pumphouse |
A forrásvíz által táplált tóban sebes pisztráng, szitakötők, denevérek, édesvizi garnélák és ritka őshonos folyami rákfajok élnek.
 |
| Forrásvíz táplálta tó |
Az út során egy madárlest is megfigyelhetünk, mely az egyik tó mögött található, egy kis kitérővel odasétálhatunk. Mi ezt kihagytuk.
 |
| A tó mögött egy madárles |
 |
| Vissza a parkoló felé |
Croft Castle
Cím: Yarpole, Leominster HR6 9PW
Belépő 2018-ban: 10,35 font
Ennyi fért bele a mai napba. Visszasétáltunk a parkolóhoz /ez a túraútvonal egyenesen oda vitt minket/ és elindultunk hazafelé.
