Oldalak

2018. november 12., hétfő

North York Moors Nemzeti Park - Goathland és Staithes

2018/11/03.

Nort York Moors Nemzeti Park


Scarboroughban már sokszor voltunk, de a Nort York Moors Nemzeti Park területén nem csak Scarborough-t érdemes megnézni. A mai nap Goathlandba és Staithes-be látogattunk.



Goathland - vízesés túra


Túra táv: 5,4 km
Minimum szükséges idő: 2 óra
Nehézségi fok: Közepesen könnyű
Parkoló: Goathland településen egy nagy parkoló a belváros közepén

A túra eredeti leírása ezen az oldalon érhető el, innét tölthető le a GPX file is.

Goathland falvában sétálgatva könnyű megérteni, hogy a Heartbeat c film gyártói miért alapították Aidensfield kitalált faluját Goathlandban. Ez a séta a falu közelében lévő Mallyan Spout és a Thomason Foss vízeséseit veszi célba. Az előbbi egy mély szurdokban van, és a legmagasabbról esik le a North York Moors Nemzeti Park területén található vízesések közül /bár mostanában annyira száraz a patak vize, hogy a vízesés alig több néhány vízcseppnél/, míg az utóbbi egy nyugodt, erdei környezetben fekszik. A túra egyes részeken nehezen járható, különösen a Mallyan Spout közelében /hivatalosan le is van zárva az út/.

A parkoló

Goathlandben a juhok szabadon mászkálnak mindenfelé, ami elsőre kicsit szokatlan, de hamar meg lehet vele barátkozni, aztán rájövünk, hogy tulajdoképpen ők a település részei.

Egy juh sétálgat a parkolóban

Piknik asztalok a parkolóban


Goathland Scarborough negyedben található, Észak-Yorkshire tartományban és a North York Moors Nemzeti Parkban fekszik, Pickeringtől északra. Van itt egy állomása a gőzzel működő vonatnak, a North Yorkshire Moors vasútvonalon.




Goathland falu 150 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, és a történelme kiterjed a Viking időkre. A Goathland név valószínűleg a "jó föld" /good land/ szónak az eldeformálásából ered. Alternatívaként származhat "Goda földje"-ből is, Goda egy régi angol név. 1109-ben I Henrik király földet adott Osmundnak, a Goathland-i papnak, melyet később Godelandia-nak neveztek el, az anyja, Matilda királynő tiszteletére, aki 1083-ban meghalt. Ezt a Whitby-apátságban tartott okiratban rögzítették. A falu a 19. században fürdőváros volt. Számos szálloda és panzió található a faluban, a legnagyobb a Mallyan Spout Hotel, mely a közeli vízesés után kapta nevét.


A környező területek nagy része a Lancaster hercegség tulajdonában van. A hercegség bérlőinek több évszázad óta általános joguk van arra, hogy a fekete fejű juhaikat a falu területén lévő mezőkön és a környező mocsaras területeken legeltessék.




A falu az 1960-as években indult Heartbeat televíziós sorozatban Aidensfield kitalált falujának adta a helyszínt. A sorozat számos helyszínét fel lehet ismerni, beleértve a boltokat, a garázst, a nyilvános házakat és a vasútállomást. A kocsmát Goathland Hotelnek hívják, de a sorozatban Aidensfield Arms néven szerepel. Néhány év forgatás után a studióban is felépítették a replikáját.



A túra előtt benéztünk az ajándékboltokba, ahol rengeteg érdekes dolgot láttunk, de csak hűtőmágneseket vásároltunk, mint általában. A túra eleje is a városközpontban lévő ajándékboltok mellett halad el, de mi vásárlás után még visszavittük a hűtőmágneseket a kocsiba.

Buszmegálló

A túra leírása:

A parkolóból forduljunk jobbra, haladjunk el az ajándékboltok mellett, majd a kereszteződésnél forduljunk balra. Haladjunk tovább egyenesen az aszfaltos úton, egészen addig, amíg egy újabb kereszteződéshez nem érünk, itt jobbra folytassuk tovább, felfelé az aszfaltos úton.





Fairhaven Country Guest House

Az alábbi ház udvarán legnagyobb meglepetésünkre egy tankot figyelhettünk meg:



Ilyenkor Halloween után pár nappal néhol még láttunk töklámpásokat is kihelyezve a kerítésre vagy a ház elé.














A Szent Mária templom







A falu utolsó, magányos épületét elhagyva, találunk egy gyalogutat jobbra, ez az út vezet a Mallyan Spot vízesés felé. Egy tábla volt kihelyezve, hogy az út a vízesés felé le van zárva, mivel elérte azt az állapotot az ösvény egy része, mely már veszélyesnek minősíthető. Sokáig tanakodtunk mit tegyünk, de végül úgy döntöttük, megnézzük, hátha nincs az az út olyan nagyon rossz állapotban. Nemsokára meredek lépcsőkön mentünk lefelé, majd leértünk a völgybe és megpillantottuk a patakot. Itt forduljunk jobbra és haladjunk mindig a patak mentén az erdős területen.


Lámák az udvarban



A lépcső lefelé

A patak







Ha erdő, akkor pénzfa. Ez mindig megjelenik Anglia erdeiben. Itt is bekalapáltunk 1-1 pennyt, hátha szerencsét hoz.

Pénzfa


Mikor elérkezünk a gyaloghídhoz menjünk át rajta, majd egy darabig a patak túloldalán folytatjuk tovább, egészen a következő hídig, amin ismét ét kell mennünk.

Az első híd





A második híd









Megérkezünk a lezárt részhez, itt ismét egy figyelmeztető táblával találkozunk, valamint egy leszakított szalaggal, mely ki volt húzva a lezárt terület elején. A szakasz a csúszós út miatt került lezárásra, de nem csak minket nem érdekelt, mert út közben többen is jöttek velünk szembe. Amúgyis jól fel voltunk szerelkezve, nem olcsó túrabakancsokban róttuk az erdőket, mezőket, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy Angliában nagyon meggyűlhet a bajunk, ha nem megfelelő felszerelésben indulunk túrázni.


A csúszós szikladarabokon, köveken átverekedve magunkat /azért be kell valljam, ennél sokkal veszélyesebb terepeken is étkeltünk már/, végül megláttuk a Mallyan Spout vízesést. Nagy víztömeg helyett most alig pár csepp csordogált lefelé a sziklákon, de még így is szép látványt nyújtott. Télen, az esősebb  hónapokban biztosan bővebb a vize.

Mallyan Spout vízesés













A vízesés után menjünk tovább előre, keresztül a szikladarabokon a patak partja mellett. Ezek is csúsznak, úgyhogy legyünk nagyon óvatosak. A sziklákon való átjutás után egy tisztább ösvényre jutunk.













Az ösvény innét jól követhető. Amikor elérkezünk egy kereszteződéshez, csak folytassuk tovább egyenesen, a "Beck Hole 3/4 miles" feliratú útjelző tábla irányába.





Kövessük tovább az ösvényt, mely lépcsős szakaszokon folytatódik tovább és áthaladunk néhány kapun is.










Egy újabb kereszteződéshez érünk, itt a bal szélső ösvényen menjünk tovább.

Arra menjünk tovább








Amikor egy átjáróhoz érünk egy farmépület közelében, forduljunk balra, a Beckhole felé. Nemsokára egy hármas kereszteződéshez érünk, a középső ösvényt válasszuk, majd menjünk át a gyaloghídon. Itt találjuk a régi Beckhole vasútállomást, melynek helyét már csak emléktáblák jelzik.


A gyaloghíd

Megemlékezés a régi vasútvonalról


Egy régi felhívás, hogy ne kövessenek el szabálysértést a vasútvonalon

Itt volt a régi vasút pályája

A Beckhole vasútállomástól forduljunk jobbra és kövessük az ösvényt egészen az aszfaltos útig. Az útra kiérve ismét forduljunk jobbra, menjünk át a hídon a folyó felett. Itt menjünk le a híd alá és vessünk egy pillantást a boltíves hídra és a folyó festői környezetére.


Mielőtt kiértünk volna az útra, elhaladtunk egy ház mellett, melynek a falán ez a felirat állt: "Ezen a helyen 1782. szeptember 5-én semmi sem történt." Tipikus angol humor. Még egy kis érdekesség, hogy a ház neve "White House", azaz fehér ház.

Angol humor

White House

A híd



A híd alatt



Ezután menjünk vissza az útra és haladjunk el egy kocsma mellett, majd folytassuk tovább az aszfaltos úton, mely egy rövidebb emelkedő után balra kanyarodik.

A kocsma


Az útról megpillantottuk a gőzmozdonyt, melyet sajnos eléggé takartak a fák, de azért valamennyire látszik a képeken.

A gőzmozdony

A Goathland-i vasútállomás a North Yorkshire Moors Railway-en található. A vasút jótékonysági szervként működik néhány fizetett munkatárssal, de többnyire önkéntesek működtetik, és szinte egész évben jár, beleértve a karácsonyt is. Évente több mint 250 000 utast szállít, és a második leghosszabb megőrzött vonal Nagy-Britanniában. Grosmontot köti össze Pickering-el, a George Stephenson által 1835-ben épített és 1865-ben felújított Whitby-Pickering vonal mentén.

A Goathland vasútállomás a Harry Potter filmben Hogsmeade vasútállomásának helyszínéül szolgált, és a vasútvonalon forgatták Harry utazását.




Kb. 20 perces séta után lesz egy gyalogút balra, melynek elején egy fakapu található. Figyeljünk oda, mert kicsit nehéz észrevenni. Ez az ösvény vezet a Thomasson Foss vízeséshez.

Út a vízesés felé




Itt ismét rengeteg fekete fejű juh legelészett, nagyon aranyosak voltak.


A vasútvonal

A meredek lépcsőkön menjünk le a hídra. Valahol itt kellett volna lennie a vízesésnek, de sajnos mi nem találtuk meg. A leírás szerint csak a hídig kell lejönni, de valószínűleg a vízesés még odébb lehetett, melyet vagy a balra vagy a jobbra vezető ösvényen találtuk volna meg. Igazából azt hittük, hogy a híd alatt csordogáló nagyobb víztömeg a Thomasson Foss vízesés, de utólag neten megnézve a képeket, biztos, hogy nem az volt. Sajnálom, hogy kimaradt, talán majd legközelebb...















A folytatásban vissza kell mennünk az aszfaltozott útra ugyanazon az ösvényen, amin jöttünk. Mikor kiérünk az útra forduljunk balra és haladjunk a falu felé. A falu elején az aszfaltos út elágazik, de ne forduljunk jobbra, hanem haladjunk tovább egyenesen. Ez az út visszavisz minket a parkolóba.





Fiatal volt még az idő, ezért úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy kis tengerparti halászfalut, mely jó fél órányi autóútra található Goathlandtól, de még előtte megálltunk Staithes közelében egy fotó erejéig az egyik magasabban fekvő helyen, ahonnét nagyon szép kilátás nyílt a tengerre.



Staithes

A Staithes egy tengerparti halászfalu Észak-Yorkshire-ben. A Staithes patak partján terül el, melybe két másik patak, az Easington és a Roxby fut. Egykor halászati központ volt, ma már csak turisztikai célpont az Észak-York Moors Nemzeti Parkban.

Leparkoltuk az autót a tengerpart közelében lévő nagy parkolóba, - sajnos ez sem ingyenes -, majd elindultunk felfedezni a falut.

Rögtön a parkoló közelében található ez a drótból készült hatalmas rák:


Játszótér


Robin Cook Inn

Staithes neve a régi angol nyelvből származik, és "Kikötőhelyet" jelent, mely onnét ered, hogy a közeli Seaton Hall és Hinderwell kikötője volt. Hosszú időn keresztül hagyományként élt a coble /lapos fenekű halászbárka/ használata, mely tradicionális halászbárka volt Staithesben.


1997-ben a Royal Mail angol postaszolgálat arra kérte Staithes lakóit, hogy számozzák be a házakat az elnevezések helyett. Míg a rendszeres postásnak nem jelentett különösebb nehézséget a keskeny utcákon megtalálni a házakat, de a postai rendszert összezavarta.



Érik a gránátalma

A parkolóból a harbour felé indultunk. Közben megfigyeltük a hatalmas sziklákat, amik határolják a falut a folyó mentén.



Staithes házai is színesben pompáznak, mint azt már megszokhattuk a halászfalvaknál. Amint elindultunk lefelé az úton, igazán szép képet lehetett készíteni az épületekről. Engem kicsit a Robin Hood Bay-ra emlékeztetett, de ez a falu talán még attól is szebb volt.


Közeledve a kikötőhöz, egyre inkább kihangsúlyozódott a halászfalu jelleg. Az egyik háznál fosszíliák is voltak kitéve egy ház előtt lévő betonpárkányra, melyet meg lehetett vásárolni, mindezt becsületkasszás módszerrel. Mindig elcsodálkozok rajta, hogy Angliában ez működik, pedig már több helyen is láttunk ilyet.


Staithes híres a fosszíliákról, melyet a falut körülvevő sziklákon lehet találni. Az 1990-es évek elején egy tengeri dinoszaurusz ritka fosszíliáját fedezték fel egy sziklaomlás után Staithes és a Port Mulgrave között. Port Mulgrave továbbra is az egyik legjobb hely az északi parton, hogy ammonita fosszíliákat találjunk, és sok látogató órákat tölt a tengerparton, annak reményben, hátha talál egy tökéletes példányt.











Kicsit sajnáltuk, hogy épp apály volt, dagály idején szebb képet nyújtott volna a folyó az épületekkel és a tengerpart is.





3D-s rajz egy ház falán



Töklámpások





Staithesnek védett kikötője van, amelyet magas sziklák és két hosszú hullámtörő határol. Egy mérföldre nyugatra található a Boulby Cliff, ahol egy rövid ideig timsót bányásztak, mely olyan ásványi anyag, ami növelte a textil tartósságát és színét. A bányászati ​​művelet véget ért, amikor olcsóbb kémiai módszert fejlesztettek ki. A bányák romos maradványai a szikla tetején láthatóak, és láthatjuk amikor a Cleveland Way-en sétálunk Staithes és Skinningrove között.















A szemközti hullámtörőre is átsétáltunk, mert a jegesmedve szobrot mindenkép meg szerettem volna nézni közelebbről is.


A falu állandó lakossága csökkent, mivel a házak több mint fele csak második otthon lett, és inkább nagyobb városokba költöztek, mint például Leeds, vagy York. De a falu hagyományai még nem haltak meg teljesen; a helyi nők közül sokan még mindig vásárolnak Staithes-i bonnet-et /főkötő/ a falu egyedüli bonnetkészítőjétől, melyet ünnepek alkalmával még mindig viselnek, valamint a Staithes-i férfi halász alakulat továbbra is erős.




A 2017-ben készült film, a Fantomszál /Phantom Thread/ Daniel Day-Lewis főszereplésével Staithes macskaköves utcáit használta fel néhány utcai jelenethez.


Hajó alakú virágtartó



Kutyaszobor drótszálakból

1745-46-ban Staithes leghíresebb lakója James Cook volt, aki fűszeres inasként dolgozott Staithesben, ahol először megszerezte a tenger iránti szenvedélyét. A közeli Whitbybe költözött, ahol csatlakozott a Királyi Haditengerészethez. William Sanderson boltját, ahol Cook dolgozott, elmosta a tenger, de a részeket helyreállították és beépítették "Cook kapitány házába". Ez több generáció óta egy helyi család lakóhelye volt.
















A parton egyre jobban feltámadt a szél, a finom homokot az arcomra dobálta, mely nem volt túl kellemes.



Jegesmedve drótszálakból

Volt egy út a sziklák tetejére, ahonnét látni lehetett a falut felülnézetből, nagyon szerettem volna megnézni, de egyre jobban sötétedett, úgyhogy már az út elején visszafordultunk.



Visszasétáltunk az autóhoz a parkolóba, s közben készítettem néhány esti fényképet a faluról.










A parkoló

Hajók a parkoló mellett