2020/03/11.
Séta a Kirkstall Abbey Parkban
A téli viharok nagyon gyakoriak mostanában az Egyesült Királyság területén, kisebb-nagyobb szelek, esőzések szinte heti szinten ismétlődnek, így nincs könnyű dolgom, amikor ki szeretnénk mozdulni és meg kell keresnem, hogy hova érdemes. A mai napra sem mondott túl biztató időjárást, pedig már nagyon érezni a tavasz közeledtét, egyre több a virág, elkezdtek rügyezni a fák. Délutánra esőt mondott és elég nagy szelet egész napra, így csak a közeli Kiskstall Abbey Parkba mentünk, ami Leeds külvárosában található. Mellesleg ezt már régóta meg akartam nézni, de valahogy eddig sosem volt rá alkalom.
A park magában foglalja az Apátság-ház múzeumot és az Apátságot. Ingyenes parkoló a múzeum mellett található. A múzeumba 5,20 font egy felnőtt belépő, az apátság ingyenes. Mindkettőt érdemes megnézni.
 |
| A park térképe |
Apátság-ház Múzeum
/Abbey House Museum/
A múzeumot 1927-ben nyitották meg, melyben barangolva visszaléphetünk a viktoriánus időkbe és megtapasztalhatjuk milyen volt az élet akkor.
 |
| Az Abbey House kívülről |
A bejárat után egy ajándékbolt fogadott, itt megvettük a jegyeket és beléptünk a múzeumba. Az elején a felfelé haladó lépcsőre ki van írva, hogy nem bejárat, a végén majd arra fogunk lejönni, de itt azért elkattintottunk pár képet, mielőtt továbbmentünk volna.
 |
| Itt fogunk majd lejönni, miután végigjártuk a múzeumot |
A múzeum tényleges bejáratánál kérték a jegyeket. Belépve egy viktoriánus utca képe tárult elénk. A Stephen Harding Gate-re hallgató tér a 19. században egy modern főutcának felelt meg. Itt üzletek sorakoztak egymás mellett, melyekbe természetesen be lehetett menni szétnézni.
A fazekas üzletben rendkívül szép kerámiákat láthattunk, nyilvánvalóan nem a szegényebb réteg vásárolgatott itt a régi időkben.
Mellette egy élelmiszerboltba tekinthettünk be.
Az üzletek mögött az Abbey Fold nevezetű hátsó utcába jutottunk. Itt az ablaktisztító nő otthonát, a vasárnapi iskolát, játék- és üvegboltot, valamint ékszerboltot figyelhettünk meg, rögtön az utca bejárata mellett pedig egy kis dohánygyártó műhelyet.
 |
| Dohánygyártó műhely |
 |
| Játék- és üvegbolt |
 |
| Ékszerbolt |
 |
| Vasárnapi iskola |
 |
| Kút az iskola előtt |
 |
| Az iskola belülről |
 |
| Az iskola belülről |
Az Abbey Fold főtere nagyon látványos volt, jobbra-balra kis lakószobák, az utcán pedig ruhák száradtak egy kötélen kifeszítve.
 |
| Az egyik lakószoba |
 |
| Az ablakmosó-nő lakásának ablaka |
 |
| Az ablakmosónő lakása belülről |
 |
| Kötélre kifeszített száradó ruhák |
 |
| Egy másik lakás |
 |
| Viktoriánus WC |
Haladva tovább az utcán, ismét üzletek követleztek.
 |
| Borbélyszalon |
Visszatértünk a Stephen Harding Gate-re. Itt megnéztük a maradék üzleteket is. A leglátványosabb talán a viktoriánus bár volt.
 |
| Stephen Harding Gate |
 |
| A bár |
Még egy kiállítás várt minket az emeleten, de ez számomra már nem volt annyira érdekes.
 |
| Flamenco baba |
 |
| Egy Beatles rajongó fiatal szobája |
Miután végigjártuk a múzeumot beültünk egy kávéra és ettünk héjában sült krumplit sajttal és salátával, ami nagyon finom volt, csak kicsit kevés.
 |
| Az étterem |
Még a WC helyiség is viktoriánus stílusú volt.
 |
| WC |
A múzeumhoz egy kert is tartozik, ami nem volt annyira látványos, viszont a nyíló virágok nagyon jól mutattak.
Csak érdekességképpen írom, hogy egy paranormális eseményeket kutató TV program is meglátogatta már a múzeumot egyik adásukban és észleltek furcsa dolgokat, pl. kopogtatás és zongorázás.
Kirkstall Apátság
/Kirkstall Abbey/
A múzeummal szemben, az Aire folyó mentén található a romos Kirkstall ciszterci apátság épülete, melyet 1152-ben alapítottak és VIII. Henrik uralkodása idején oszlattak fel.
A kolostor mellett található az Apátság vendégházának a romjai, először erre vetettünk egy pillantást. Sajnos nem maradt fenn túl sok belőle:
 |
| Szarka |
Az apátság festői romjai több művészt is megihlettek már, többek között J.M.W. Turner, Thomas Girtin és John Sell Cotman is megörökítette rajzokon vagy festményeken. Az apátság létrejöttéhez egy történet fűződik. Henry de Lacy, Pontefract kúria ura megfogadta, hogy apátságot építtet Szűz Mária tiszteletére, ha a súlyos betegségéből segíti felgyógyulni. Gyúgyulása után betartotta ígéretét.
A nyílt tér volt az a hely, ahol a szerzetesek idejük javát töltötték, amikor épp nem szolgálatot teljesítettek a templomban.
Az egyik részen egy lépcső vezetett felfelé, valószínűleg hivatalosan le volt zárva, mert volt ott egy lánc a földön, ami alig volt látható, mert le volt esve vagy véve a helyéről. Fölmentünk ezen a lépcsőn, ahonnét a folyóra láthattunk ki.
 |
| Kilátás a folyóra |
Az apátság hatalmas temploma meglepően jó állapotban maradt fenn és még így romosan is rendkívül impozáns látványt jújt.
 |
| A templom bejárata |
A templom oldalában a középkori időkben volt egy éjszakai lépcső, amelyen a szerzetesek lejöttek a hálószobájukból hajnali 1 órakor. Ekkor kezdődött meg az első szolgálatuk. Miután az apátságot bezárták, ezt a lépcsőt eltávolították, ma a falak rejtik.
A templom után a káptalani gyűlésterem volt a legfontosabb épület az apátságban. Minden reggel itt találkoztak a szerzetesek, hogy meghallgassanak egy fejezetet a Szent Benedek által írt szerzetesi szabályokból, valamint hogy gyóntassanak és megbűnhődjenek az elkövetett bűnökért. Fontos döntéseket is itt hoztak, pl. hogy ki legyen az új apát.
 |
| A káptalani gyűlésterem |
 |
| A régi apátság makettje |
Szerencsére eddig szép napos időnk volt, csak a szél fújt néha jobban a kelleténél, de ez sem volt vészes. Ebben a szép időben tettünk még egy sétát a folyó mentén, mely még a park területéhez tartozik. Az ösvény első része az apátság mellett vezetett végig.
A nagy esőzések hatásai még mindig látszódtak, az Aire folyó vize szépen fel volt duzzadva.
 |
| Az apátság |
 |
| Kidőlt fák |
 |
| Háborús emlékmű |
Visszafelé menet egy fekete rigó pózolt nekünk, nagyon aranyos volt és nem is félt annyira, kb. 2 méterre volt tőlünk. Közben elkezdett cseperegni az eső, némelyik képen látszanak a madáron az esőcseppek is.
Visszaérkeztünk az apátsághoz, ekkor már egyre jobban esett, alig vártuk, hogy a parkolóhoz érjünk.
A szép napos idő pillanatok alatt átcsapott zord, hideg, szeles időbe, de szerencsénk volt, mert legalább azt megvárta, hogy megnézzük, amit meg akartunk.
