Oldalak

2021. október 19., kedd

Wales - 8. nap - Melincourt Waterfall /Neath Port Talbot/


2021/07/20 - 2021/07/27

Nyaralás Walesben

8. nap

Melincourt vízesés
/Melincourt Waterfall/

Eljött ez a nap is. Reggel kicsit korábban keltünk, mert szét kellett bontani a sátrat. 10 óra környékén szerettünk volna elindulni, bár a kempinget csak 11-ig kellett elhagyni. Miután kimásztunk az ágyból, megmelegítettük a tegnapi paprikás krumpli maradékot és reggeliztünk. 10 óra körül sikerült is útra készen állni. Már reggel is szomorkás idő volt, de ahogy elindultunk elkezdett esni az eső, aztán hol elállt, hol kisütött a nap, majd újra esett. Egész nap ez váltakozott. A Melincourt vízeséshez igíyekeztünk, melyhez csak egy rövid kitérőt kellett tennünk. Reménykedtünk benne, hogy mire odaérünk nem fog esni. Ez a remény szertefoszlani látszott, amikor pár perccel az uticélunk előtt még szakadt az eső. Mire odaértünk már csak csepergett. Még szitáló esőben indultunk el a vízeséshez, de hamarosan elállt és kicsit jobb idő lett.

A Melincourt vízesés Neath közelében található és van egy saját kis parkolója az erdő szélén. A gyalogút a vízeséshez a parkolóval szemközti oldalon található.

A parkoló közelében

A vízesést Melincwrt néven is emlegetik, főleg a walesiek. Egy Természetvédelmi Területen helyezkedik el. Végig eredei ösvényen meneteltünk, a patak mellett. A táj tipikus walesi erdő képét mutatta, mohás fák, sziklák, páfrányok, afféle tündérerdő jellege volt ennek is. 





































Kb. 10-15 perc alatt értünk a gyalogút végéhez, ahol a vízesés található. A látványos zuhatag a Melin Court Brook patakon alakult ki és 24 méteres magasságból hullik alá. Legalább két évszázada vonzza a látogatókat, köztudott, hogy J. M. W. Turner festőt is inspirálta. Azt már csak itthon olvastam, hogy felülről is meg lehet tekinteni, egy közúti hídról, de annyira nem bánjuk, hogy nem tudtuk, mert lent úgyis láttunk belőle mindent.

Kissé gyér volt a vize a korábbi napok szárazsága miatt, de még így is nagyon jól nézett ki. Mellette hatalmas, függőleges sziklák fokozták a látványt.



























Ezután a Blaencuffin Canyon-hoz akartunk menni, ahova kacskaringós utakon és rengeteg emelkedős részen jutottunk el. Mire odaértünk ahhoz a részhez, ahonnét az ösvény indul, megint elkezdett esni az eső. De ez volt a kisebb baj. Akkor szembesültünk vele, hogy a gyalogút el van kerítve. Először azt hittük, hogy azért, mert egy csomó kidőlt fa van a területen és nem biztonságos az áthaladás, aztán amikor utánanéztem kiderült, hogy a tulajdonos kerítette el, mert az emberek itt is rengeteg szemetet hagytak maguk után és nem tudtak viselkedni. Mindig ugyanaz a sztori...

Találtunk egy másik ösvényt, ami egy kilátóhoz vezetett, onnét elméletileg felülről láthattuk volna a tavat, el is indultunk azon a gyalogúton, de itt is rengeteg kidőlt fa volt és kicsit megijedtünk, na meg az út is rendkívül sáros volt, ezért jobbnak láttuk visszafordulni. Ilyekor mindig csalódott vagyok, de talán majd egyszer sikerül ezt is megnéznünk, majd amikor jobb idő lesz. Kárpótlásul megbeszéltük, hogy legközelebbi dupla szabadnapon elmegyünk Skóciába.

Hazafelé megálltunk kávézni egyet valahol félúton egy autópálya melletti pihenőnél, ekkor pont nem esett az eső. Hátul volt egy kis kerti tó szükőkúttal és érdekes tavirózsákkal. Jól nézett ki. Sajnáltuk, hogy nem itt ittuk meg a kévát, mert itt is le lehetett volna ülni.



Hazafelé kegyetlenül elkezdett zuhogni az eső, néhol alig lehetett látni az utat, ráadásul kerülnünk is kellett, mert a táblákon írták, hogy be van állva az autópálya, ekkor google térképen gyorsan megnéztem merre lenne rövidebb és arra mentünk, így a torlódást elkerültük, de később ismét kerülnünk kellett, így legalább egy 45 percet rádobott a menetidőre, de a térkép szerint, ha az autópályán megyünk tovább, több idő lett volna.

Itthon vettük észre, hogy a vizicipők nincsenek meg, nem tudjuk biztosan hova lettek, de valószínűsítjük, hogy mivel egy szatyorban voltak, lehet azt hittük szemét van benne és kidobtuk. Felesleges volt elvinnünk is, úgysem használtuk.

Összességében nagyon jó volt ez az 1 hét, egy csomó új élménnyel tértünk haza és bár kicsit sajnáltuk, hogy kényszerből kellett belföldi utazást csinálnunk, szerencsére a választás nagyon jó volt, Wales sosem szokott csalósást okozni.






Kapcsolódó bejegyzések: