2020/10/05 - 2020/10/07.
A csodálatos Snowdonia
3. nap
Kirándulás a Vyrnwy tavon
Reggel 8 óra körül ébredtünk, összepakoltunk és 10 óra környékén elindultunk a kempingből. A mai napra csak a Vyrnwy tavat terveztük be, aminek fő látnivalói a duzzasztógát, az erdei szoborpark és a Rhiwargor vízesés. Kb. 1 óra volt az út odáig, csodálatos helyeken haladtunk végig, Snowdonia hegyei között. Először a vízesést akartuk megnézni, de ahogy a tóhoz érkeztünk, a vízeséshez vezető út le volt zárva, csak körbe lehetett odajutni, meg kellett kerülni az egész tavat. Mivel így alakult, kicsit változtattunk a terven és először az erdei szobrokat néztük meg, mert az így hamarább útba esett. Ma már egész jó idő volt, nem esett az eső és néha még a nap is kisütött pár percre.
Vyrnwy-tó
/Lake Vyrnwy/
A Vyrnwy-tó nem egy természetesen létrejött tó, hanem egy víztározó, melyet az 1880-as években építették, abból a célból, hogy friss vizet szolgáltasson Liverpool városának. A cél érdekében feláldozták a Llanwddyn nevű falut, valamint a Vyrnwy völgy egy része is víz alá került. A tó körül lévő terület madárrezervátum és természetvédelmi övezet.
Kicsit kegyetlenül hangzik, hogy egy egész falut elárasztottak vízzel, de valójában a Cedig folyó lábánál fekvő kis falucska annyira rossz helyen állt, hogy a körülötte lévő völgy szinte folyamatosan vízes volt, ezért mezőgazdaságra teljesen alkalmatlannak bizonyult. Az erősen mocsaras területen csak a szittyófélék voltak képesek megélni. Helyette az ott lakók állattenyésztéssel foglalkoztak. Mindezek ellenére sokan kritizálták a falu lebontására és a terület elsüllyesztésére meghozott döntést.
A tóhoz érve több helyen is megálltunk, amíg a látogató központhoz értünk, ahonnét a szobrokhoz vezető ösvény kezdődik. A tó és a környezete is nagyon szép. Első megállónk az Eunant folyó és a tó kereszteződésénél volt, mely fölé egy hidat építettek.
 |
| Híd az Eunant folyó felett |
 |
| Az Eunant folyó |
 |
| Híd a folyó felett |
 |
| Lake Vyrnwy |
 |
| Útlezárás |
Következő megállónk egy kisebb vízesés mellett volt, most a sok esőzés után nagyon látványosan hömpölygött lefelé a víz a sziklákon.
Tovább haladva a tó melletti úton egy mesebeli kis tornyocska hívta fel magára a figyelmet, ez a szűrő torony /Straining Tower/. Úgy néz ki, mintha egy vártorony kelt volna életre valamelyik meséből. A tó vizéből emelkedik ki és boltíves híd köti össze a parttal. Ez az a hely, ahol megszűrik a vizet a szennyeződésektől, majd egy vízvezeték segítségével innen halad Liverpool felé. A torony több, mint 15 méter mély vízben áll és több, mint 48 méter magas, így a szerkezet nagy része a víz alatt rejtőzik.
 |
| A mesebeli torony |
Utolsó megállónk egy kis háznál volt, afféle csónakház lehetett, itt a vizisportokat kedvelők kajakozhatnak vagy csónakázhatnak.
A duzzasztógát /Lake Vyrnwy Dam/ 45 méter magas és 37 méter széles az aljánál. Hossza 355 méter, a tetején közúti híd szerepét tölti be, mindkét oldalt járdával a gyalogos forgalom céljából. 25 boltív díszíti és 4-4 saroktorony, melyek több, mint 4 méterrel emelkednek az út fölé. A nyugati torony alatt található erőmű egy elektromos generátort tartalmaz, amelyet a tározóból kilépő víz hajt. A gát szintén rendelkezik egy tisztító szerkezettel és innét is egy vízvezeték segítségével áramlik Liverpool felé.
Leparkoltuk az autót a látogató központ parkolójában, a lenti részen, onnét indul közvetlenül az ösvény, mely az erdőben lévő szobrokhoz vezet.
Szoborpark
/Lake Vyrnwy Sculpture Park/
Az irányjelző táblák mutatják, hogy merre kell elindulni, el sem lehet téveszteni. A gyalogúton végighaladva, majd átkelve a folyó túlsó oldalára egy hídon, egy erdős részhez jutottunk. Itt található a szoborpark, mely különféle fából faragott alkotásokat tartalmaz.
A szoborparkhoz vezető erdei ösvény a Vyrnwy folyó mentén fut. Az erdő nagyon hangulatos, már a gyalogúton is van látnivaló, egy fából készült boltív a folyó egyik apró oldalága felett.
A szoborpark viszonylag nagy területen található, de elég hamar végig lehet sétálni, a parkon belül is vannak ösvények, azonban nincsenek útmutatók, hogy merre lenne célszerű haladni. Próbáltunk semmit sem kihagyni, de biztosan van, ami mégis kimaradt. A tó partján is vannak szobrok, különböző helyeken, nekünk sajnos most nem volt annyi időnk, hogy az összeset megkeressük, csak a szoborparkban lévőket néztük meg, hogy még maradjon idő a vízesésre is.
 |
| Földanya |
Nagyon érdekes volt a japán harcosra emlékeztető fafaragás, melyet ha nem megfelelő szögből nézünk, csak egy farönknek látszik. Előlről azonban már jól kivehető mit akar ábrázolni. A legtöbb alkotás mellett volt tábla a mű címével és az alkotójával, de ezeknek a nagy része olvashatatlan volt.
 |
| Japán harcos |
Az alábbi mű "Az élet lángja" nevet viseli, valaha egy gyertyát tartó kezet ábrázolt. A kéz még mindig jól kivehető és az is, hogy van valami a tenyerében, de a gyartya lángja már nincs meg. Helyette a gyertya törzséből egy növény nőtt ki. Valószínűleg a gyertyaláng nem bírta az időjárási viszontagságokat.
 |
| Óriás varázsló |
Felmentünk egy hosszú lépcsősoron, majd a duzzasztógátnál kötöttünk ki. Azon keresztül sétáltunk vissza a parkolóba.
 |
| A mesebeli torony innét is jól látszik |
Még szétnéztünk egy kicsit a látogató központban, persze csak kívülről, mert a kávézón kívül minden zárva volt. Rengeteg kismadarat láttunk errefelé és jól lehetett őket fotózni is.
Ittunk egy kávét, majd benéztünk a madárlesbe:
 |
| A madárles belülről |
Rhiwargor vízesés
/Rhiwargor waterfall/
A vízesés a tó túlsó /északi/ végében található, mely egy viszonylag rövid sétával érhető el a Rhiwargor vízesés parkolójából. A parkolót kissé nehéz megtalálni, mert ahogy közeledünk több kisebb útleágazás is van, a lényeg, hogy maradjunk mindig a tó körül futó útvonalon. A parkoló jobb kézre lesz.
 |
| Ló szobor a parkolóban |
A Rhiwargor vízesést a walesiek Pistyll Rhyd-y-meincau-nak hívják és az Afon Eiddew folyón található. Kb. 20-30 perces sétával érhető el. Az ösvény a parkoló végében kezdődik. Csak egyenesen kell menni, végig amerre a gyalogút halad. Pár perc séta után van egy fahíd, ott többen is tanakodtak, hogy azon át kell-e menni, még tőlünk is megkérdezték, de mi se tudtuk. Arra szavaztunk, hogy menjünk tovább egyenesen. Utólag kiderült, hogy ha átmegyünk a hídon akkor is ugyanoda jutunk, csak a folyó másik oldalán és egy kevésbé látványos, erdős részen haladva.
Közeledve a vízeséshez már messziről is láthatóvá válik. Találtunk egy nagyon szép rálátást, ahol két fa között pont látni lehetett, ez fotótémának kiváló. Meg is örökítettük.
 |
| A vízesés messziről |
A gyalogút egy hosszú híd felé halad, ezen át kell menni, onnan már tényleg nagyon közel vagyunk.
Végül egy kapun keresztül jutottunk a vízesés lábához. Csodálatos látvány, ahogy a magasból, több lépcsőn keresztül zuhog lefelé a víz.
Fel akartunk mászni a vízesés mellett, hogy közelebbről is megnézzük a felsőbb részeket, de ehhez át kellett kelnünk a folyón. Hosszasan tanakodtunk melyik részen lenne a legegyszerűbb, mert bár nem volt benne túl sok víz, de a sodrása elég erős volt és ha rossz helyre lépünk, akár lábszár középig is süllyedhettünk volna és ezt mindenképp el akartuk kerülni. Egy fickó ült a túloldalon és megmutatta, hogy ő merre ment. Ott megpróbálkoztunk mi is és sikeresen át is értünk, nem volt annyira nehéz, mint elsőre tűnt. Igyekeztünk a kiálló nagyobb kövekre lépni. Nem másztunk fel teljesen a vízesés tetejéig, csak kb. a háromnegyedéig, onnantól már kissé nehezebb lett volna és időnk se nagyon volt már rá, lassan indulni kellett hazafelé, hogy ne érjünk haza túl későn.
Visszafelé könnyebben lementünk, mint amilyen nehezen felmásztunk és a folyón is ügyesebben átkeltünk. Visszafelé az erdei ösvényen mentünk.
Ennyi fért bele ebbe a két napos kiruccanásba, panaszra most sem volt okunk, ismét csodálatos helyeken jártunk. Már hiányzott Wales...
Kapcsolódó bejegyzések:
