2022/08/20 - 2022/08/30.
Shetland
6. nap - 1. rész
St Ninian's Isle
/Szent Ninian sziget/
Mára nagyon szép időt mondott, reggel még volt egy kis köd, ami hamar felszállt. Az eső már nem esett, viszont a napsütés még pár órát váratott magára, de végül megérkezett az is. Az előrejelzés szerint az elkövetkezendő napokban végig ilyen idő lesz, úgy tűnt, 2 esős nappal megúsztuk.
Ma végre el tudtunk menni a St Ninian szigetre, amit már napok óta terveztünk. Ezzel kezdtük a napot, nem is volt messze, a kempingtől kocsival csak pár perc. A sziget egyik leghíresebb látnivalójáról van szó, melynek festői tengerpartja gyakran jelenik meg promóciós anyagokon, és a Shetlandról készült fényképeken. A szigetet az Egyesült Királyság legnagyobb tombolója köti össze a szárazföld délnyugati partjával, melyet délről a St Ninian's Bay, északról a Bigton Wick szegélyez. A tombolo kifejezést említettem már valamelyik ezelőtti bejegyzésemben, azt a tengerparti területet nevezik így, amikor a két partot csak egy keskeny földrész választja el egymástól. Helyi néven ayre-nak hívják, mely az óskandinávból ered és szó szerint "kavicsos part"-ot jelent. Bár, én azt vettem észre, hogy elég sok partra használják itt az ayre kifejezést, amik valójában nem tombolók.
A sziget helyileg Bigton-ban található, egy út vezet le a partig, annak a végében van egy nagyobb parkoló. Mint a legtöbb Shetlandon, ez is ingyenes.
Az 500 méter hosszú tomboló a nyár folyamán a tengerszint felett van és a sétálók számára elérhető. Télen az erősebb hullámok eláraszthatják, általában dagálykor, de esetenként apálykor is, teljesen elvágva a szigetet a szárazföldtől.
Átmentünk a tombolón, fel a kicsi szigetre, amit teljesen körbe tudtunk sétáltunk. Ehhez most nem teszek közzé túraútvonalat, mert végig csak a sziget szélén kell menni. Mi kb. 4 óra alatt jártuk körbe, de gyorsabban is meg lehet csinálni, csak mi nem szeretünk rohanni és sokat fotózunk közben.
Számos tengeri madár, köztük lundák is látogatják a szigetet, valamint több más faj is fészkel itt. A lundák ilyenkor már elmentek, de a fészeklyukak a földben bármikor megfigyelhetők.
Mi az óramutató járásával megegyező irányban indultunk el, a többi látogató egy része pont az ellenkező iránya, páran pedig átvágtak a szigeten, egyenesen a túloldalra.
Még néhány szó a szigetről. Ahogy a neve is sugallja, van egyházi kapcsolódása, a sziget története azonban jóval régebbi, mint a kereszténység, és a kápolna falai között /a korábbi padló alatt/ újkőkori sírokat találtak. A kápolna romjai ma is láthatók, de a másik irányban vannak, úgyhogy majd a megfelelő résznél írok róla többet. A szigeten élő utolsó család, Henry Leask családja 1796-ban hagyta el a szigetet. Henry kétszer nősült, és 13 gyermeke született.
Már rögtön az elején csodálatos dolgokat láttunk. Bevallom, volt némi kétely bennem, hogy érdemes-e körbesétálni, de ez a kétely már néhány méter után szertefoszlott. Elképesztően szép ez a sziget!
A sziget déli csücskénél lenyűgöző kilátás nyílik Coar Holm és Inns Holm sziklás szigeteire.
A sziget nyugati végétől, Longa Berg-nél az útvonal egy öbölhöz vezet, ahonnan kilátás nyílik a Hich Holmra és a nyílt óceánra. Áthaladtunk a Slechie Geo tetején, és továbbmentünk a sziget északi vége felé.
A sziklás domboldalban pár nyuszit is láthattunk. Sajnos csak néhány pillanatig, mert amikor észrevették, hogy észrevettük őket, gyorsan elbújtak.
Lenézve a kis öbölbe, 2 fókát pillantottunk meg, kiültek napozni a szikla tetejére. A szokásosnál is több fotót készítettünk, mert a fények is nagyon jók voltak, és hát ők is olyan cukik!
 |
| Vadnyúl |
Az északi csúcs, a Loose Head a legmagasabb pontja a szigetnek. Innen a keleti oldalon haladtunk visszafelé, mely már kevésbé volt látványos.
 |
| Loose Head |
A sziget híres az 1958-as ásatások során talált kincsekről. Egy faládában 28 ezüst tárgyat találtak és egy delfin állcsontját. Az ezüstök igényesen kidolgozottak voltak, különböző stílusban. Valószínűleg a ládikát elrejtették, hogy biztonságban legyen, mely egy gazdag családé lehetett.
A 12. századból származó kápolna romjai ma is láthatók. Ezt már feljebb említettem. A kápolnát St Ninian-nak szentelték, azonban egészen biztos, hogy ő nem járt Shetlandon. A temetőt egészen a 19. századig használták.
 |
| A kápolna romjai |
Ezzel körbejártuk a szigetet és az biztos, nagyon érdemes volt.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése