2022/08/20 - 2022/08/30.
Shetland
4. nap - 3. rész
West Burra
Minn Beach
Folytattuk tovább utunkat West Burrán és ezúttal a sziget legdélebbi csücskében található Minn Beach volt a célpont. Egy másik csodálatos part. A parkoló az Eashouse-nak nevezett nádtetős épület közelében található. Mielőtt elindultunk volna a partra, lefotóztuk a környéket, miután elállt az eső annyira, hogy ki tudtunk szállni a kocsiból. Sajnos egyre rosszabbak lettek az időjárási viszonyok, már a szél is fújt.
Az Easthouse-t és melléképületeit restaurálták és ma múzeumként működik, ahol betekintést nyerhetünk a 19. századi shetlandi életbe. Úgy tudom, csak vasárnaponként van nyitva du. 2 és 5 óra között. Biztosan belülről is nagyon érdekes, kívülről jól nézett ki.
A Minn Beach kb. 300 méterre található a parkolótól, ahova egy gyalogúton juthatuk.
Ez is nagyon hasonlított egy karibi tengerparthoz, de ami leginkább érdekes, hogy egy olyan védett öbölben található, hogy a nagy szélből a tengerparton már semmit sem éreztünk. A víz is épp hogy csak mozgott a medrében. Fölöttünk pedig hallottuk, ahogy süvít a szél. A fiúk csináltak itt egy kis tereprendezést, az alábbi képen látható, dögnehéz csövet arrébb rakták, hogy ne legyen benne annyira a képekben. Kicsit vicces látvány volt. :-)
Élveztük a szélcsendet és hogy senki sem volt itt rajtunk kívül. Az eső is csak szemerkélt már. Észrevettünk a vízben valami kisállatot, először azt hittük fóka, de annál valahogy kisebbnek tűnt. Elindultam felé, de mire odaértem eltűnt és már nem bukkant fel többé. Lehet, hogy fóka volt, de lehetett akár vidra is.
Sétálgattunk a parton egy kicsit, majd átmentünk megnézni a másik oldalt is, hiszen a két partot csak egy keskeny földnyelv választja el egymástól. Azt hiszem, ezeket a földnyelveket hívják "tombolo"-nak. Innét tovább haladva lehet végigsétálni a Kettla Ness félszigetre, mely ma már csak fókák, vidrák és vizimadarak otthona. Nagy kedvem lett volna hozzá, de ez az idő nem volt alkalmas hosszabb sétákra.
A Minn Beach-el szemközti partról láttunk fókákat, amint a közeli tengerből kiálló sziklán ücsörögtek. Nagyon sajnáltam, hogy a kocsiban hagytam a nagy objektívet, és nem tudtam róluk közeli képet készíteni.
Körülöttünk megnyírt bárányok legelésztek, olyan vicces volt így a bundájuk.
Közben jöttek mások is a partra, még jó, hogy mi már ott végeztünk.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése