2021/07/20 - 2021/07/27
Nyaralás Walesben
6. nap - 2. rész
Városnézés Pembroke-ban
Ebéd után elmentünk Pembroke-ba, ahol előző nap keresztül mentünk és már akkor megtetszett, szerettem volna itt körbenézni egy kicsit. A belvárosban találtunk egy parkolót, a vár közelében, két órára fizettünk be, ezután elindultunk a vár irányába.
 |
| Malomtó |
A Pembroke kastély a Pembroke folyó torkolatában fekszik, egy malomtó szomszédságában. Ez a kastély volt a Pembroke grófság eredeti családi székhelye. Az első vár a 11. században épült itt, amit a 12. században kőből újáépítettek és megalkották a ma megmaradt szerkezet nagy részét. Csak kívülről szerettük volna megnézni, mivel magántulajdonban van, egyik tagsági kártyával sem tudunk ingyen bemenni és most nem akartunk erre is költeni, de biztosan belülről is jól néz ki. A vár alatt van egy természetes módon létrejött mészkőbarlang, a Wogan barlang, mely csónakházként szolgálhatott a folyóhoz, ahová rakományt vagy embereket szállítottak.
Sétáltunk egyet a malomtó mellett, ahonnét csodás rálátás nyílt a várra. A gyalogút mentén színes virágok virítottak, nagyon jól nézett ki.
 |
| Romos épület a gyalogút túloldalán |
 |
| A Pembroke folyó torkolata |
Gyakorlatilag a folyó és a malomtó vize egybefolyik, csak egy híd választja el, a Mill Bridge /Malom-híd/, aminek a tetején fut a főút. Ha lenézünk a hídról, egyik oldalán a malomtavat, másikon a folyót láthatjuk.
 |
| A főút a híd tetején |
A Malom-hídon áll a Tudor-dinasztia megalapítójának, VII Henrik királynak a szobra, palástot viselve, a kezében pedig az állami szimbólumot, az országalmát tartva. Fején korona, oldalán egy kutya. A szobor nem életnagyságú, annál sokkal nagyobb. Helyét úgy választották meg, hogy háttérben a szülőhelye látszódjon, vagyis a vár. A nap iszonyatosan rossz szögben volt, ezért a képek nem sikerültek túl jól róla, amit sajnáltam is, mert tetszett a szobor.
Nem voltam túl jól, elkezdett fájni a fejem, azt hittem napszúrást kaptam, de valószínűleg nem, mert később elmúlt, miután bevettem egy fájdalomcsillapítót. Nem is volt kedvem tovább császkálni a városban, pedig még lehetett volna nézelődni. Párom még keresett egy boltot, addig én megvártam a kocsiban.
 |
| A vár bejárata |
Mire visszaértünk a kempingbe, jobban lettem, de ma már nem volt kedvünk semmihez, inkább lazultunk egy kicsit a sátorban, visszanéztük az aznapi képeket, amit egyébként minden este szoktunk.
Ahogy a képen is látszik, kicsit kupi volt, de most nem bántuk, jó volt így. Mivel most csak ketten voltunk, a másik hálószobában volt az öltözőnk, ahol amúgy Árpád barátunk szokott aludni, amikor jön velünk. Vasárnap lévén, kezdtek megfogyatkozni az emberek a kempingben, aminek mi csak örültünk, de a zajos szomszédok még mindig itt voltak.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése