2022/09/07.
York
Egy szép napsütéses délutánon átugrottunk York-ba egy kis városnézésre. Kétszer is voltunk már itt, egyszer csak egy rövid sétára, egyszer pedig York híres macskaszobrait kutattuk fel, amik mindenfelé szét vannak szórva a belvárosban. Akkor leginkább a macskákra fókuszáltunk, most egy kicsit jobban megnéztük a várost is.
A kastély közelében találtunk egy nagy parkolót, nagyon drága volt a jegy, de nem volt kedvünk olcsóbbat keresgélni, ezért itt maradtunk. A kastély felé mentünk, belülről már láttuk, nem volt egy nagy pukkanás, de azért kintről készült róla néhány kép ismét, most nagyon előnyösek voltak a fényviszonyok.
A kastély előtti téren több viktoriánus épület is látható, melyek a York Kastélymúzeum részét képezik. Valójában a fenti képen látható kastély csak egy torony /Clifford Torony/, az eredeti, 11. században épült vár a mai múzeumok helyén állt. A múzeumban ma a vár helyett épített 18. századi várbörtönöket lehet megtekinteni, az adósok börtönét és a női börtönt.
Az Adósok börtöne /Debtor's Prison/ eredetileg megyei börtönként épült 1701–1705 között. Ez egy háromemeletes épület óratoronnyal. A börtön legfigyelemreméltóbb lakója Dick Turpin volt, akit az 1730-as években börtönöztek be. Cellája a jelenlegi múzeum kiállításának részét képezi.
 |
| Az Adósok börtöne |
A Női Börtönt /Female Prison/ és az udvart 1780-as években építették. A homlokzata megegyezik a várfal túloldalán lévő Court Crown /koronabíróság/ épületével.
 |
| A Női Börtön épülete |
 |
| A York-i koronabíróság épülete /York Crown Court/ |
 |
| A York-i koronabíróság épülete /York Crown Court/ |
A városban több helyen is "vágott állatokat" láttunk. Ezek olyan hatást keltettek messziről, mintha sövényből lettek volna állatformává nyírva /ezért neveztem el őket így/, de ahogy közelebb mentünk, úgy már látszott, hogy mű az egész. Műfűből vagy valami hasonlóból lehettek. De azért jól néztek ki.
Az egyik legszebb híd, mely az Ouse folyón ível át, a Skeldergate híd. Eredetileg fizetős hídnak épült, a vámház, amelyben a híd emeléséhez használt gépek is helyet kaptak, ma is megmaradt. Mára már a mechanikus emelőket eltávolították.
A város fő hídja az Ouse-híd. A középkori híd zsúfolásig volt épületekkel, a házak és az üzletek mellett a híd egyik végén a Szent Vilmos kápolnát támasztotta alá, amelyet a reformáció után lakásokká alakítottak át. A tanácsterem a kápolna mellett állt, alatta pedig a nyirkos városi börtön, mely a város egyik nevezetessége volt. Ezt a hidat a 19. század elején lebontották, majd megépítették azt, ami ma is látható. Eleinte ez is fizetős volt.
York számos látványos belvárosi kis utcácskával rendelkezik, és szinte mindenütt található valami érdekes építészeti alkotás.
Itt is akadnak falfestő (ragasztó) művészek, szerencsére nem csak firkák, hanem tényleges képek is.
 |
| A York Minster tornyai |
A York Minster Anglia legnagyobb gótikus temploma, melynek alapjai a 7. században épültek, gótikus stílusát a 12. században alakították ki, de az építkezés az 1470-es évekig tartott. Három tornya van, a középsőbe 275 lépcsőn lehet feljutni. A magasból jól belátni a nyugati tornyokat, illetve a katedrális lábánál elterülő középkori városmagot. A katedrális fő templomhajóját élő gyepszőnyeggel borították be. Az élő fű talaja föld helyett egy filc anyag, melyet újrahasznosított angol textíliákból állítottak elő.
A várfalon belül az utcák sokszor nem túl szélesek, sok az egyirányú út, mert egy autó fér csak el normálisan, az út szélén parkolás is problémás, ezért - szerencsére - nagyon kevés autó jár erre.
Egy figyelemfelkeltő szobor az egyik étteremnél.
William Etty RA egy angol művész volt, leginkább meztelen figurákat tartalmazó történelmi festményeiről ismert. Ő volt az első jelentős brit akt- és csendéletfestő. Szobra a Exhibition Square téren áll.
Végigsétáltunk a városfalon, ahonnét csodálatos kilátás nyílt a város egyes részeire.
Tovább folytattuk a nézelődést a belvárosban, most a "Harry Potter utcát" vettük célba.
A The Shambles Anglia egyik legtöbbet fényképezett utcája. Ez egyben a város legrégebbi utcája is, így mindenképp kötelező látnivaló. A több ezer éves múltra visszatekintő The Shambles valaha hentesüzletek sora volt és az ezen át vezető főutca enyhén lejtős, ami elősegítette a lemészárolt állatok vérének ürítését a természetes emberi szennyvízzel együtt. Azonban a környék napokig borzalmas szagot árasztott, amíg nem jött az eső, és el nem mosta a hulladékot.
Sokan értetlenül állnak, hogy miért olyan keskeny az utca szélessége. Az érvelés egyszerű, és kissé morbid. Az utca célja az volt, hogy a szállító szekerek ide-oda közlekedjenek, hogy a húst begyűjtsék és kiszállítsák a henteseknek. A kocsikat a pestis idején a halottak eltávolítására is használták.
Muglik előtt is nyitva.
Még visszamentünk a York Minsterhez /közben persze fotóztunk/, hátha nyitva van és meg tudjuk nézni belülről is, de sajnos már zárva volt.
York városában a 16. században jelent meg az első nyomda. A Stonegate utca volt a nyomdák és könyvesboltok kijelölt területe. Sok vállalkozáshoz hasonlóan akkoriban a bejáratnál egy fából készült kép vagy tábla jelezte a hivatás típusát. A 33. szám alatt egy vörös ördögöt helyeztek ki a helyi nyomda reklámozására. A démon szimbólumát több okból is gyakran társították ehhez a foglalkozáshoz. Az egyik az, hogy a sajtó kezelőinek ujjai gyakran elfeketedtek a tintával való munka miatt, és így a hivatás "fekete művészetként" vált ismertté, a nyomdász asszisztens pedig "ördögként". Mivel a korai nyomdákat emberek üzemeltették, észszerű volt elismerni, hogy előfordulhatnak nyelvtani, helyesírási és más hibák. Ezért találták ki azt a koncepciót, hogy valakit vagy valamit okoljunk ezekért a hibákért. A "nyomtató ördögének" jelenléte segített megmagyarázni ezeket a kiadói bakikat. A nyomda már régóta bezárt, de a huncut külsejű démon megmaradt. Azt mondják, hogy ha közvetlenül a szemébe nézünk, az szerencsétlenséget okoz.
 |
| York Minster |
York történelme a római korban gyökerezik. Eboracumban, a mai York néven ismert Britannia Secunda tartomány fővárosában nyilvánították I. Konstantint /Flavius Valerius Aurelius Constantinus/ császárrá. A szobor készítője a római császárt katonai ruhában ábrázolja, amint a kard markolatát fogja.
Épp hogy végeztünk a városnézéssel, gyanúsan sötét felhők vertek tanyát a fejünk felett, el is indultunk gyorsan vissza a parkolóba, de nem sikerült odaérnünk mielőtt leszakadt volna az ég. Szerencsére már közel voltunk, így nem kaptunk belőle sokat. Itt Angliában elég ritka látvány az ilyen felhőszakadás. Nem is tartott sokáig, mire hazaértünk el is állt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése