2022/10/11.
Tengerparti kirándulás Északkeleten
1. rész
St Mary világítótorony
/St Mary's Lighthouse/
Ma a St Mary világítótoronyhoz látogattunk, mely egy apró kis árapály sziget, amin mindössze egy világítótorony található. Előtte megnéztem, mikor van apály, mert csak olyankor lehet átmenni a szigetre és pont jól jött ki, mert a délelőtti órákban volt a legalacsonyabb a vízállás. Először tehát megnéztük ezt a kis világítótorony szigetet, majd átsétáltunk Seaton Sluice-be egy kis városnézésre.
Közvetlenül a sziget előtt van egy parkoló, mi ott parkoltunk. Én út közben megreggeliztem a kocsiban, de páromék nem, úgyhogy várnom kellett rájuk, addig én fotóztam a seregélyeket és csináltam néhány képet a parkoló környékén. /Kipróbáltam, hogy a képekre ráírogatom a blog címét, de hatalmas munka, ezért a továbbiakban sem fogom alkalmazni./
A szigetet, amin a világítótorony áll, St Mary szigetnek hívják és egy ún. "causeway", azaz egy kis töltésút köti össze a szárazfölddel, azonban dagály idején ez az átjáró teljesen víz alá kerül, ezért nagyon fontos, hogy aki át szeretne menni a szigetre az nézze meg az árapály táblázatot a neten, mielőtt elindulna. 2 órával apály előtt és után és persze azon idő között biztonságos az áthaladás.
Az első jelzőfényt a 11. században állították fel ezen a helyen egy kolostori kápolnában, akkor még a torony tetejére volt kihelyezve egy lámpa, mely figyelmeztette az elhaladó hajókat a veszélyes sziklákra. A világítótornyot a 17. századan építették a kolostor köveiből. Ám ezt a 19. ázad végén lebontották és felépítették azt, melyet ma is látunk. A szomszédos őrház is akkor épült. A lámpa kezdetben parafinnal működött és csak a 20. század második felében villamosították. A St Mary volt akkoriban az utolsó, olajjal világító torony. A világítótornyot 1984-ben üzemen kívül helyezték.
Átérve a szigetre olyan érzésünk támadt, mintha egy icipici lakott szigetre érkeztünk volna, de nincs róla tudomásom, hogy ezekben a házakban lakna valaki. Általában a világítótorony nyitva áll a látogatók számára, egy kis múzeummal, egy látogatóközponttal és egy kávézóval várja a turistákat. Ma sajnos zárva volt, de attól a szigetre át lehetett menni, csak az épületbe bemenni nem tudtunk.
A világítótorony mögötti részre tilos menni, mert védett természetvédelmi övezet, azonban vannak kilátók, ahonnét megfigyelhetjük a fókákat, akik főleg apály idején kiülnek a sziklák tetejére pihenni. Kicsit messze vannak, szabad szemmel nem túl jól láthatók, de egy messzebbre ellátó objektívvel már egész jó képeket lehet róluk készíteni.
Elindultunk vissza a kis töltésúton, majd a végénél letértünk jobbra és Seaton Sluice felé vettük az irányt. Egy darabig az árapály területen sétáltunk, mely most apály idején teljesen járható volt, majd felmentünk a sziklák felett futó gyalogútra.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése