2022/10/11.
Tengerparti kirándulás Északkeleten
2. rész
Seaton Sluice - városnézés
Sleaton Sluice a St Mary világítótoronytól csak 20-30 percre fekszik gyalog. Még mindig tartott az apály, amikor megérkeztünk a város szélén lévő Collywell Bay öbölhöz. Első ránézésre nincs ott túl sok látnivaló, de mi lementünk az árapály területre szétnézni és nagyon tetszett, amit láttunk.
 |
| Visszanézve a St Mary szigetre |
A természeti erők nagyon érdekesre formálták itt a köveket, de az öböl végében a rózsaszínes, tengervíz által hullámosra csiszolt kőhalom nyújtja a legimpozánsabb látványt. A tenger szinte a saját képére alakította őket.
Seaton Sluice-t már most imádtuk, de megnéztük azért a várost is és azt kell mondjam, abban sem csalódtunk. A Seaton Burn patak torkolatánál fekvő kisváros sok érdekes dolgot rejteget. A neve magyarul azt jelenti Seaton zsilip. De miért kapott ilyen érdekes nevet? A 16. században mólót és zsilipeket építettek itt, amelyek minden dagálykor csapdába ejtették a tengervizet. Apálykor kinyitották a zsilipeket, és kimosták a homokot a kikötőből. Ettől kezdve a falu Seaton Sluice néven vált ismertté. A város valaha kereskedelmi központ volt, ahonnét napi rendszerességgel exportálták a sót és a szenet. A régen forgalmas kikötőt ma már csak kisebb halászhajók használják.
 |
| A Kings Arms kocsma |
 |
| A Kings Arms hátsó udvara |
A Seaton Burn felett átívelő kis hídról lenézve meglepve pillantottuk meg a hintázó babát és egy sellőlány szobrát, amint a babát nézi. Mindkettő kagylókból készült ruhát visel. A sellőlány öltözéke kissé hiányos.
Mégis, ami leginkább magával ragadott a városban, az a Rocky Island névre hallgató, tengerpart melletti dombocskán található Shanti Art művészeti stúdió volt. Rögtön Rejkjavik jutott eszembe, ahol láttunk már hasonló, szemétből készült kiállítást. Itt is szinte mindent felhasznál a művész a szobrok készítéséhez, amik nagyon ötletesek. Rendkívül tehetséges az illető. Egy kis házikóban dolgozik, ahova ingyen be lehet menni és meg lehet nézni az alkotásait, de a házikó előtt is sok kiállított szobor látható. Ha tetszik, amit láttunk, adományozhatunk egy kis pénzt, de úgy tudom vannak eladó dolgai is. Az biztos, hogy ilyet nem látni minden utcasarkon!
Valószínűleg a hintázó baba és a sellőlány is az ő alkotása, de ha nyitott szemmel járunk találhatunk mást is a városban.
 |
| Egy érdekes kapu |
A Seaton Sluice beach-en folytattuk tovább a bóklászást, ez is nagyon tetszett. Kicsit már kezdett kifelé jönni a víz, közeledett a dagály.
 |
| Kilátás a St Mary szigetre a Rocky Islandról |
Körsétánk végén közelebbről is megnéztük a hintázó babát és a sellőlányt, de sajnos innen a baba pont háttal volt, így nem annyira látványos.
Ahogy a dagály kezdte megtölteni vízzel a Seaton Burn-t, teljesen más arculatát mutatta így a kis kikötő. Szeretem az apályt, de vannak helyek, amik dagályban sokkal jobban mutatnak.
Végezetül ittunk egy kávét a Kings Arms-ban és kiültünk vele a kinti asztalok egyikéhez. Utána elindultunk vissza a St Mary sziget parkolójához.
Az alábbi képeken jól látható, hogy dagály idején a kis szigetet teljesen elvágja a víz a szárazföldtől:
A parkoló tele volt madarakkal, érdekes hangokat adtak ki és néha furán mentek, előre tolták a nyakukat, a csőrőket pedig felfelé tartották. Nem tudom ez milyen szokás náluk, de elég vicces volt.
Nagyon jól telt ez a mai nap, a kis sziget a világítótoronnyal és a város is nagyon tetszett. Jó választás volt ide jönni.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése