North Yorkshire - Whitby

2022/11/29.

Whitby - városnézés

Az Esk folyó torkolatánál található Whitby Anglia egyik legszebb tengerparti városa. A halászkikötő a középkorban alakult ki, kezdetben kikötőként működött, majd a 18. században a hajóépítés és bálnavadászat lett a fő iparág. Itt tanult Cook kapitány tengeri ismereteket, nem utolsó sorban pedig itt épült a déli óceán felfedezésére szolgáló hajója, az Endeavour. A város neve az óskandináv "fehér falu" szóból származik.

Több parkoló is található, de a legtöbb fizetős, mi a Church Street-en parkoltunk és innét bejártuk az Esk folyó mindkét oldalát a Swing hídtól a tenger irányába. Nem először járunk itt, de első látogatásunk kicsit rövidre sikerült, akkor sok mindent nem tudtunk megnézni, így épp itt volt az ideje, hogy egy kicsit jobban körbejárjuk a várost. A korábbi bejegyzés itt olvasható: Whitby 2015.

Várostérkép a parkolóban

A parkolóból egyébként nagyon szépen rá lehetett látni az Esk folyóra és a kikötőjében horgonyzó hajókra. Érdemes nézelődni kicsit, mert kalózhajót is láthatunk, mellyel akár egy hajókirándulást is tehetünk. Úgy tűnt, pillanatnyilag nem indítottak sétahajós utakat. Ha valaki főleg emiatt szeretne menni, akkor érdemesebb nyárra tervezni, és a neten rákeresni az időpontokra.

A Swing hídon /Swing Bridge/ mentünk át a folyó túloldalára. Az Esk folyót évszázadok óta hidak keresztezik ezen a helyen, a 14. században hídkarbantartási díjat kezdtek beszedni, melyből szép summákat szereztek. Akkoriban még csak egy fahíd állt itt, a mai lengőhidat a 20. század elején építették.

Swing híd

Swing híd

Létezik a városban egy Sculpture Trail /Szobor-ösvény/, melyek Emma Stothard alkotásai, acélhuzalból készültek és mindegyik figura Whitby leghíresebb karaktereit ábrázolja, melyeknek erős kötődésük volt a tengerrel. Kilenc szobor van összesen, különösebben nem kerestük ezeket, de jónéhányat megtaláltunk. A lengőhíd közelében látható a "Bridgender", egy halász, amint a folyót kémleli, melyet Frank Meadow Sutcliffe, Whitby híres fotósának egyik képe inspirált.

Bridgender

A híd túloldalán található a "Fishwife", azaz Halárus szobor, aki egy hordó hal mellett áll. A halászok feleségei ugyanolyan keményen dolgoztak, mint férjeik, a szokásos családi feladatokon kívül részt vettek a csalizásban vagy a zsákmány értékesítésében.

A halárus halászfeleség

A móló közelében, a Pavilonnál /Bandstand/ Whitby egyik legjobb kilátóhelyéről szemlélhetjük meg a folyó túloldalon elterülő városrész látképét. Ez a legtöbbet fotózott hely, mely gyakran megjelenik képeslapokon is. Ez az East Cliff /Keleti szikla/, melynek tetején az apátság emelkedik.

Itt látható a legszebb, acélhuzalból készült alkotás is, a Heringlányok /Herring Girls/. A 18. század végén és a 19. század elején hatalmas halászflotta követte a heringrajokat a part mentén. A 'heringlányok' pedig vonattal követték a flottát, készen arra, hogy kibelezzék és becsomagolják a kifogott halakat. Kemény, független nők voltak, háromfős csapatokban dolgoztak, ketten belezték a halakat, míg a harmadik hordókba pakolta.

Kisétáltunk a Nyugati Móló /West Pier/ legvégéig. Van egy Keleti Móló /East Pier/ is, pontosan ezzel szemben, mindkettőn világítótorony áll.

West Pier

Harbour West Világítótorony

A két világítótorony

Az East Per-en is végig szerettünk volna sétálni, de ahhoz előbb majd át kell mennünk a folyó túloldalára. Előtte azonban sétáltunk együtt a part ezen oldalán, és megcsodáltuk a parton végighúzódó sziklákat.

Whitby Pavilon - színház

Ahol a sziklák véget érnek, egy ösvény vezet fel a városba.

Itt található egy újabb szobor, a Crow's Nest. Az elnevezés varjúfészket jelent, de esetünkben ez egy találmánynak a neve. Egy óvóhely, vagy emelvény, amely a hajó árbocának tetejére van rögzítve, kilátóhelyként. Feltalálója William Scoresby bálnavadász-kapitány volt. A szobor az óvóhelyet ábrázolja, amint egy tengerész kémleli belőle a vizet.

Dora Kapitánnyal /Skipper Dora/ is találkozhatunk szobor formájában, amint a látóhatárt pásztázza. Dora Walker orvosi tanácsra költözött Whitby-be a 2. világháború idején, mivel hörgőproblémákkal küzdött. Itt vett egy hajót, a Good Faith-et és horgászni kezdett, majd kapitányi képzést szerzett. Ő volt az egyetlen női kapitány, aki a háború alatt az Északi-tengeren rendelkezett jogosítvánnyal.

1914. december 16-án bombatámadás érte a várost, egy német csatacirkáló legalább 100 lövedéket irányított a területre. Csodával határos módon, csak ketten haltak meg, de többen is hajléktalanná váltak. Az egyik célpont az apátság volt, mely szerencsés módon megmenekült a teljes megsemmisüléstől. Egy kis emlékkertet emeltek megemlékezésképpen erre az eseményre:

Cook kapitánynak is emeltek egy szobrot a West Cliff tetején. Kezében összegöngyölt térképet és iránytűt tart. A talapzaton két dombormű látható: elöl címer a Csendes-óceánt ábrázoló földgömbbel, a hátoldalon a Resolution hajó.

Kilátás az apátságra

Szintén nagyon híres, és sokat fotózott látnivaló a Bálnacsont ív /Whalebone Arch/, melynek külön története van. A 18. és 19. században a bálnavadászat virágzott Whitby városában. Hajók tucatjai küzdöttek a sarkvidéki tengereken Grönlandnál, hogy levadászzák ezeket a hatalmas tengeri emlősöket, jól jövedelmező bálnaolajukért. A hajók legénységei közül sokan soha nem tértek haza.

A bálnavadászat a gazdagság lehetősége volt azok számára, akiknek sikerült a fogás, de korántsem volt veszélytelen. Sok hajó felborult, és sokan meghaltak. Amikor egy flotta visszatért a kikötőbe, a lelkes bámészkodók a jó hír árulkodó jelét figyelték, a bálnacsontot. Ugyanis a legénység egy bálna állkapocscsontját kötözte ki a hajó árbocára, azt üzenve ezzel, hogy ők ölték meg az állatot, és nem fordítva.

Ennek a hagyománynak és a város fontos bálnavadász történelmének tiszteletére emelték ezt a szobrot 1853-ban. Sajnos azonban ez már nem az eredeti, tulajdonképpen azóta 3-szor cserélték. Legutóbb 2003-ban egy legálisan megölt bálna csontjaira.

Ideje volt átmenni a folyó tőloldalára, hogy szétnézzünk egy kicsit a belvárosban, megnézzük a keleti mólót is, és felmenjünk 199 lépcsőfokon a festői kilátást nyújtó apátsághoz.

A belvárosban igazi karácsonyi hangulat uralkodott, mely akaratlanul is emlékeztette az embereket, hogy közelegnek az ünnepek.

A Régi Városháza

A keleti móló mellett szintén sziklák húzódnak, de itt merőben más volt az egész tájnak a hangulata, mint a túloldalon. Ezek a sziklák sokkal drámaibbnak hatottak.

Dinoszaurusz lábnyomok

A keleti világítótorony

A nyugati és a keleti móló

A Tate Hill - útban a 199 lépcső felé

A 199 lépcsőfok egyenesen a Whitby apátsághoz vezet. Története 1340-ig nyúlik vissza, egyes feltételezések szerint még régebbiek. Eredetileg fából készültek, csak a 18. században cserélték le kőre. Állítólag a 199 lépcsőfokot a keresztény hit próbatételeként használták azok számára, akik a Szent Mária-templomban szerettek volna imádkozni. A lépcsők megmászása bizonyította, hogy az illető hithű. Aki már megmászta őket, az tudja, hogy tényleg egy kisebb próbatétel. Helyenként padok vannak kihelyezve, amiket ma arra használunk, hogy a hosszú lépcsők megmászása közt kis pihenőket tartsunk, eredetileg azonban más céllal telepítették őket. Amikor a fönti temetőben még tartottak temetkezéseket /a 19. sz. előtt/ a gyászoló családtagok és barátok rendszeresen vittek fel koporsókat a lépcsőn. Ezért helyenként fadeszkákat raktak le, hogy a pallóhordozók tiszteletteljes helyet biztosítsanak a koporsónak, amíg kifújták magukat. Lóval és hintóval ugyan a Green Lane-en keresztül könnyebben felvihették a holttestet, ki tudja miért, néhány ember mégis jobb szerette a lépcsőn felvinni végső nyughelyére.

Hogy miért pont 199 lépcsőfok van, azt senki se tudja. Egyesek szerint nincs is annyi, még ma is vitatkoznak, hogy valójában mennyi. De olyan is van, aki 1-el többet számolt, azaz pontosan 200-at. Mi nem számoltuk meg, de ha valaki megtette, hozzászólásban leírhatja, hogy neki mennyi jött ki.

A Szent Mária templom

Caedmon emlékműve a templom közelében áll, melyet az első angol költő és Hilda apátnő tiszteletére emeltek. Az emlékműn mindketten megtalálhatók dombormű formájában.

Föntről csodálatos kilátás nyílik a városra és a két mólóra. Innen látszik igazán, hogy a keleti világítótorony sokkal kisebb, mint nyugati párja:

Az apátság zárva volt, bár láttuk már egyszer, de szívesen megnéztük volna újra, English Heritage kártyával úgyis ingyenes. Kintről nem látszott belőle túl sok, de azért csináltunk képeket:

Cholmley House díszterem

Szobor a díszterem előtt

Kezdett sötétedni, így innét már egyenesen a parkolóba mentünk.

Mutatok még egy érdekes cégtáblát. Ha megfigyeljük a strandon fürdőköpenyben pihengető és képeslapokat írogató férfi mögötti hátteret, a blogbejegyzés képei után - gondolom - , mindenki felismeri, mit ábrázol. 😎

Most búcsúzunk Whitby-től, de korántsem láttunk mindent még most sem. Ez a város egy igazi kincs, ahol lépten-nyomon valami látnivalóba botlik az ember. Az acélhuzalos szobrok közül is csak 5-öt találtunk meg a 9-ből, de a többi is ott van a közelben, csak most nem ezekre koncentráltunk, amit utólag sajnálok.

További képek: