Oldalak

2022. december 23., péntek

Peak District - Kinder Scout "mass trespass" túra


2022/09/20.

Kinder Scout "mass trespass" túra

A Kinder Scout-ot már régóta terveztük megmászni, bár ez a túra nem érinti konkrétan a Kinder Scout 636 m-es csúcsát, csak a Kinder Low-on halad keresztül, mely csupán 3 méterrel fekszik alacsonyabban, mint a Scout. Mégis ez egy nagyon híres útvonal Anglia történelmében. "Mass trespass" magyarul annyit tesz "tömeges birtokháborítás", de senki ne ijedjen meg, napjainkban az útvonal bejárása semmiféle törvényt nem sért. /Pedig úgy izgalmasabb lett volna olvasni ezt a bejegyzést, ugye? 😁/ 
Mi is volt ez a "mass trespass" konkrétan? 1932. április 24-én történt az esemény, amikor is férfiak és nők százai dacoltak a törvénnyel, hogy dombokon és lápvidékeken sétáljanak át a Kinder Scout fennsíkjára a Peak District-en. Ez egy összehangolt tiltakozás volt három gyaloglócsoport részvételével, akik különböző irányokból közelítették meg a Kindert. Az egyik csoport a Hayfield melletti Bowden Bridge kőbányából indult, a William Cloughon keresztül. A Kinder Scout fennsíkján heves dulakodások zajlottak a vadőrökkel. A birtokháborítóknak sikerült célba érniük, és találkozhattak egy másik csoporttal az Ashop Head-en. Kb. 400-500 fő vett benne részt, többnyire manchesteri lakosok. A cél az volt, hogy kivívják maguknak a szabad barangolás jogát a közös földeken és a megműveletlen hegyvidéki tájakon. A megmozdulás hatalmas sikereket ért el és ennek köszönhetően jöttek létre a Nemzeti Parkok és a nyilvános gyalogutak. Akkoriban a gazdagoknak kizárólagos joguk volt a lápvidékek használatára a fajdvadászat miatt. Ezzel ezt a jogot eltörölték és már nem volt többé csak a gazdagok kiváltsága barangolni ezeken a földeken. Valószínűleg ehhez lehet köze annak a törvénynek is, hogy itt Angliában, ha egy nyilvános gyalogút egy magánterületen halad keresztül, akkor a föld tulajdonosának meg kell engedni a szabad áthaladást. Aki szokott Angliában túrázgatni, az biztosan járt már úgy, amikor megtorpant, hogy biztosan nem egy magánterületre készül-e éppen behatolni, mert nagyon olyan érzése volt, de aztán a "nyilvános gyalogút" feliratú tábla megnyugtatta.

Ez a túra tehát ezen híres esemény útvonalán halad végig. A birtokháborítók nyomdokaiban járhatunk és élvezhetjük a kietlen Dark Peak lápvidéki táját, amelyért mások oly keményen küzdöttek.

A túra videó formájában is megtekinthető:


Igyekeztünk korán indulni, hogy sötétedés előtt végigcsináljuk a túrát, de így is csak fél 10 körül sikerült megérkezni a parkolóba. A kocsiban szokás szerint még megreggeliztünk, majd nekivágtunk.

Túra táv: 8,1 mérföld / 13 km
Minimum szükséges idő: 5-6 óra
Legmagasabb pont: 633 méter
Legalacsonyabb pont: 202 méter
Nehézségi fok: közepes
Parkoló: Hayfiels, Kinder Road, Bowden Bridge Car Park


A túra Hayfield-ből indul, a Kinder Road-on található Bowden Bridge parkolóból. Ahol most a parkoló van, ott volt a gyülekezőhelye a "mass trespass" megmozdulásnak. Valaha egy kőbánya működött itt, melynek falán ma egy emléktábla őrzi az 1932-es eseményt.



A parkolóból balra indultunk el a Kinder víztározó /Kinder Reservoir/ felé, végig a Kinder Road-on, egészen a Booth hídig, ahol a hídon áthaladva letértünk az útról egy ösvényre a Kinder folyó jobb oldali partja mentén. 1932-ben, a tömeges megmozdulásnál még az úton mentek tovább, de ma már a folyó mindkét partján mehetünk.


Sárkány szobor egy ház tetején

Itt volt régen a Kinder vasútállomás




A Booth hídnál található egy érdekes kis medence, amit báránymosásra használtak. Májusban összegyűjtötték a bárányokat a Kinder Scout nyugati részéről és a medencéhez terelték őket, ahol legalább 500 bárány volt egyszerre és várakozott a mosásra. A báránymosás nagy szociális eseménynek számított, ahova a pásztorok és a farmgazdák minden évben összegyűltek, hogy megmossák a bárányaikat. A feleségeik és családtagjaik pedig ételt vittek nekik, mivel ez egy egész napos elfoglaltság volt.

A medence szélén álló kőrisfa - úgy tartják - legalább 150 éves és az nyújtott menedéket a bárányoknak az időjárás viszontagságai elől. Az állatokat kézzel mosták, nem használtak semmilyen mosószert és az egész folyamat csupán azt a célt szolgálta, hogy nyírás előtt megtisztítsák az állat gyapjúját. Utána még két hétre visszaengedték őket a legelőre, majd júniusban újra összereterelték a nyájat nyírásra.

A Booth híd


Báránymosó medence


A Kinder folyó


Farmudvar a báránymosó közelében












Egy újabb hídon keresztül keltünk át a folyó túloldalára, majd jobbra fordultunk és elindultunk felfelé a White Brow-on és nemsokára elhaladtunk a Kinder víztározó mellett. A víztározót elhagyva a William Clough lábához érkeztünk.




















A Kinder víztározó a Kinder völgy csúcsán fekszik és vizét az azonos nevű folyó, valamint a National Trust tulajdonában lévő William Clough völgyből érkező, több kisebb patak táplálja. A tároló ivóvizet szolgáltat és a 20. század elején hozták létre. Ekkor épült ki a vasút is, amiről már a bejegyzés elején tettem említést. A vasúton hozták ide az építőanyagokat és azon szállították a munkásokat is. A munkások és családjaik számára ideiglenes kunyhókat állítottak fel.

Kinder víztározó










Érdekes látványt nyújtott a félig kiszáradt víztározó, hihetetlenül kevés víz volt most benne és előbukkantak kisebb építmények is, amik normál esetben víz alatt szoktak lenni. A nyári szárazság itt is megtette a hatását.









A William Clough lábánál kissé benéztem a térképet és nem a Clough felé indultunk el, hanem át a hídon, de hamar rájöttem, hogy rossz az irány és korrigáltunk. A William Clough az egyik legszebb völgy a Peak Districten, nevét egy késesről kapta, aki itt dolgozott.
































A William Clough végénél jobbra fordultunk és rácsatlakoztunk a Pennine Way-re, majd megmásztunk egy kisebb emelkedőt. Haladtunk tovább a gerincen a Sandy Heys-ig. A fennsíkon végig nagyszerű kilátás nyílt a környező tájra, északon Yorkshire-re, nyugaton Cheshire-re, azon túl pedig Wales-re. Júliusban és augusztusban a hanga gyönyörű lila színekkel borítja be a területet.




Apró pici zöld bogarak












A fennsíkon juhok legelésztek. Megszoktuk, hogy a bárányok mindig félnek és ha elindulunk feléjük ők hátrálnak, azt hittük ezek is olyanok. Mondom, közelebb megyek hozzájuk, tettem feléjük 2 lépést és rögtön meg is álltam, mert azok is elindultak felém. Akkor kicsit megijedtem. Ahogy ránk néztek, a szemük se állt jól, de azzal biztattuk magunkat, hogy ha bántatának, biztos nem hagynák nyilvános gyalogúton legelészni őket. Mindenesetre a szemükkel követtek minket, de nem vettünk észre semmi olyan szándékot, hogy meg akarnának támadni.




































A Kinder víztározó felülről















A Sandy Heys-en kissé holdbéli táj tárult a szemeink elé, mindenféle alakzatú kövek, sziklák sokaságával.






































Alattunk a Mermaid Pool, azaz Sellőlány Medence volt látható, majdnem teljesen kiszáradva a nyári szárazság következtében. Ezt egy érdekes legenda övezi, mely szerint egy gyönyörű sellő lakik benne, akit húsvétvasárnap napkeltekor láthatunk, ha a vízbe nézünk. Azt is mondják, hogy a vize sós, mivel földalatti átjáró köti össze az Atlanti-óceánnal. Egy bizonyos Henry Kirke még egy verset is írt egy fiatalemberről, aki belefulladt ebbe a medencébe, miután beleszeretett a sellőbe.

Egy másik változat inkább nimfának írja le, aki a Kinder Scouton él, és naponta fürdik a medencében. E verzió szerint a nimfa egy helyi férfit nagyon megkedvelt és elvezetett egy közeli barlangba, majd halhatatlanná tette. A halhatatlanság ígérete állítólag mindenkire vonatkozik, aki húsvétkor látja a sellőt.

Mermaid Pool

































































A Kinder vízesés /Kinder Downfall/ közelében jobbra haladtunk tovább, még mindig a Pennine Way-en. Sejtettük, hogy a vízesés most nem lesz túl intenzív, de arra nem számítottunk, hogy szinte teljesen ki lesz száradva. A sziklák épp hogy csak kicsit nedvesek voltak a zuhatag helyén. Pedig ez a Peak District legmagasabb vízesése, 30 méteres eséssel. Korábban Kinder Scout néven ismerték, innen ered a fennsík neve. Állítólag téli hónapokban és tartósabb esőzések után nagyon látványos. A szeles időben keletkező ködös permetfelhő pedig több mérföldről is látható. Napsütéses napokon színes szivárványok ívelnek át a sziklák fölött. Sajnos mindezen jelenségekből mi most semmit sem észleltünk, pedig jó lett volna.

Kinder vízesés
























































A Kinder Low 633 méteren fekvő fennsíkjához érkezve elértük túránk legmagasabb pontját. A területen régen út menti malomköveket bányásztak. Érdemes vetni egy pillantást az érdekes formájú homokkövekre is, amik ezen a részen méginkább holdbélivé varázsolják a tájat.










A Kinder Low legmagasabb pontja






















Az Edale Rocks





Az Edale Rocks









Jobbra fordulva letértünk a Pennine Way-ről és az Edale Road felé mentünk tovább.









Az Edale Road-on régen málhás lovak hordták a terheket. Az út tetején található az Edale Cross /Edale kereszt/. A kereszt nagyon régi, még a középkorból származik, ezért műemlékké nyilvánították.















A Coldwell Clough-nál elhagytuk a lápvidéket, rátértünk egy aszfaltozott útra és a patak mellett folytattuk tovább utunkat.






















Végül visszaérkeztünk a Bowden Bridge parkolóba. Nem hiába volt bakancslistás a Kinder Scout, valóban csodálatos hely és az egész túra nagyon látványos volt. Fel is töltődtem energiával.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése