2022/08/08 - 2022/08/10.
Kirándulás Gosport-ban és környékén
2. nap - 5. rész
Séta a Brownwich Beach-re
Miután a kempingben jóllaktunk szendvicsekkel, még pihentünk egy kicsit. Nem sokmindenhez volt kedvünk, ilyen is ritkán van, de ez a meleg elszívta minden energiénkat. Ma már csak egy sétát terveztünk innen a kempingből le a tengerpartra. Gyalog se volt messze, a Google térkép kb. fél órát írt.
A Thatcher's Copse parkoló felé mentünk, amíg elértük a parkolót figyelnünk kellett a kocsikra, mert az út mentén nincs járda, de van 1-2 beláthatatlan kanyar. A parkolótól viszont gyalogút vezet le a partra.
A gyalogút a partig nem sok látnivalót rejtett, az utolsó szakasz egy hosszú egyenes rész volt, búzamezők és más termőföldek mellett elhaladva. Mikor kiértünk a partra, onnét még nem látszott a víz, mert a part felett voltunk és a bozót takarta. Itt két válaszút volt, az egyik balra, a másik jobbra ment. Mivel a Brownwick Beach-re szerettünk volna eljutni, ezért jobbra mentünk. Nemsokára rá lehetett látni a tengerre is, de lejárat csak messzebb volt.
Elmentünk a lejáratig és ott lementünk a partra. Nem nagyon szeretem a fenti gyalogutakat, mert onnét sokkal kevesebb látszik, bár sokszor szép a kilátás, de a partokat jobb szeretem lentről, közvetlenül a part mellől felfedezni, apálykor. A dagályt most is csak este 9 környékére írta, már elkezdett kifelé jönni a víz, de bőven volt még időnk biztonságban végigmenni rajta.
A Brownwick Beach egy nagyon hosszú partszakasz, melyet végig narancssárga sziklák szegélyeznek. A parton való sétálás csak apálykor ajánlott, mivel a sziklák erősen instabilak, bármikor bárhol leomolhatnak. Apálykor van elég hely arra, hogy az omlásveszélyes területtől távolabb sétálgassunk, viszont dagálykor túlságosan kijön a víz, helyenként egészen a sziklákig, a sziklák tövében pedig rendkívül veszélyes tartózkodni. A sziklaomlás veszélyére tábla is felhívja a figyelmet. Persze mindig van, akit ez nem érdekel, most is volt pár ember, akik a sziklák tövében hűsöltek.
Ezek a narancssárga sziklák rendkívül fotogének, főleg egy ilyen szép napsütéses napon, viszont nem túl változatosak, szinte az egész egy egybefüggő vertikális sziklafal, kevés érdekes alakzattal, ezért egy idő után unalmassá válnak. Elmentünk valameddig, majd visszafordultunk, mert nem láttuk értelmét tovább menni. A másik irányban viszont messziről látszottak valami fehér színű házak, azokat szerettem volna megnézni közelebbről, így a másik irányba is elsétáltunk egészen a házakig, a Meon Shore-nak nevezett területig.
Átléptünk a késő délutáni időkbe és már nem volt olyan erős a napfény, ezért a színek itt már kevésbé mutatnak szépnek a képeken.
Időnként felettünk vadlibák húztak el, kisebb csoportokban, egyszer sem sikerült őket igazán jól elkapnom a géppel, de élőben jól néz ki, amikor ezek a nagy madarak elrepülnek felettünk. Szeretném egyszer olyankor elkapni őket, amikor sokan vannak, már felálltak V alakba és még nem repülnek túl magasan.
A sziklák tetején növő bozótok olyan hatást keltenek, mintha a tetejére egy sapka lenne ráhúzva vagy mintha a szikláknak parókája lenne:
Itt is voltak olyan érdekes fehér ellipszis alakú valamik, amiket már több parton is láttunk. Most nagy nehezen sikerült kiderítenem mik is ezek. Nem más, mint a közönséges tintahal /szépia/ testében lévő belső meszes héj, amiket úgy hívnak, hogy szépiacsontok.
A szépiacsont, a hagyományos kínai orvoslás szerint a vese, a máj és a gyomor meridiánjára hat jótékonyan. Gyakorta használatos a gyomor savtúltengésének semlegesítésére, valamint a gyomorfájdalom csillapítására. Összehúzó hatásának köszönhetően elállítja a belső és a külső vérzést. Sűrűn alkalmazzák továbbá a túlzott nedvesség /ödéma/ megszüntetésére, az elégtelen veseműködés okozta nőgyógyászati folyások kezelésére, valamint gyomorfekély kiegészítő kezelésére.
 |
| Szépiacsontok |
A Meon Shore egy hosszú kavicsos strand, amely a Solent mentén halad. A Hill Head kikötő túloldalán található, amely a Meon folyón terül el. A kikötő mögött helyezkedik el a Tichfield Haven Természetvédelmi Terület, egy part menti vizi élőhely, amely sokféle fajnak ad otthont. Odáig már nem mentünk el.
Érdekes volt ez a házsor itt a parton, gyanítom csak nyaralóknak használják őket. Rögtön az első ház oldalában állt egy lánctalpas motorcsónak, páromnak nagyon tetszett.
A házsor végében visszafordultunk, ahol kezdődnek a házak, a lánctalpas csónak mellett, ott vezet egy ösvény a part felett, ezen indultunk el visszafelé.
Az ösvény nagyon hangulatos volt, helyenként szép kilátással a partra, máshol pedig növényfalak közt sétálva, amik itt-ott alagútszerű járatokat képeztek.
Ott lyukadtunk ki, ahol idefelé jövet a hosszú ösvény végén kétfelé nyílt a gylogút, egyik balra, másik jobbra. Akkor mi jobbra indultunk el, most az ellenkező irányból érkeztünk. Innét már csak vissza kellett mennünk a parkolóig, onnét pedig a kempinghez.
A learatott búzamezőn, messze tőlünk két őzikét pillantottunk meg, nagyon néztek minket, mi is megálltunk és néztük őket, de ahhoz túl messze voltak, hogy közeli képet lehessen csinálni róluk.
 |
| Itt kicsit látszik a két őzike |
Nem messze a kempingtől láttunk egy becsületkasszás zöldségest. Ki volt írva mi mennyibe kerül és egy persely kitéve, amibe bele kell tenni a pénzt.
Estére kicsit lehűlt az idő, de még most sem volt hideg, viszont ez a séta nagyon jól esett. A parton kicsit lengedezett a szél, röviodnadrágban kellemes volt a hőmérséklet, de ott nem volt az a dögmeleg, mint beljebb a parttól, egész nap. Éjszaka most sem fáztunk, kellemes, alvó hőmérséklet volt.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése