2023/04/18 - 2023/04/20
Dél Skócia - Dumfries & Galloway
1. nap - 3. rész
Kirkmabreck Bánya
/Kirkmabreck Quarry/
Sátorállítás után még elmentünk a közelben lévő, már nem működő Kirkmabreck bányába szétnézni, aminek a közepén van egy bányató, de sajnos el van kerítve és a tavat egyáltalán nem látni /persze ezt nem tudtuk/. Eredetileg úgy volt, hogy gyalog megyünk, mert kb. 40 perc lett volna az út, de akkor nem fért volna bele, hogy szétnézzünk a kempingben is.
Egy meredek úton kellett kifelé menni, gyorsan le is szögeztük, hogy még jó, hogy nem gyalog jöttünk, mert ehhez ma már nem sok kedvünk lett volna. A bánya egész a dombtetőn található és nagyon szép onnét a kilátás a Cree folyóra, valamint a környező dombokra. Itt fönt elég nagy volt a szél és az út utolsó részét egy rossz minőségű, köves úton kellett megtenni. Fölmentünk egész a bejáratig kocsival, de nem volt könnyű, mert a kövek eléggé megfogták a kerekeket. Parkolóhely sem nagyon van, de megoldottuk, félreálltunk az út mellett, elég neccesen, de sikerült.
Természetesen itt is készült videó:
 |
| A bánya bejárata |
A bánya 1830-ban kezdte meg a működését. A gránitot robbantás nélkül bányászták és 11 szkúner szállította Liverpoolba, ahol a bányásztársaság székhelye volt. 1830 és 1844 között 3 hajó veszett a tengerbe, kettő a teljes legénységgel együtt.
A területen 3 tó található, egy nagyobb, egy közepes és egy nagyon pici. A fenti képeken a közepes méretű látható.
Létrehoztak egy falut, Creetown néven, mely profitált a kőbányából és gyorsan növekedett, kiváló gránitból épített munkásházakkal és középületekkel, mint például az óratorony és az Ellangowan Hotel. Korábbi épületek, melyeket nagyrészt megmunkálatlan kőből építettek, ma is fennmaradtak, ellentétben az 1800-as évek megmunkált kőburkolatával. A lakosság száma 1881-ben elérte az 1834-et és a legtöbb munkás a kőbányában vagy segédüzemben dolgozott.
A gránit iránt az 1890-es és 1920-as években állandó volt a kereslet, de fokozatosan hanyatlott, az utak és az építési munkálatok egyaránt megkövetelték a kemény és sóálló követ. A bánya a 20. század végén bezárt, de évente kétszer még ma is jönnek munkások, hogy dísz- és dekorációs célokra követ fejtsenek.
 |
| A legkisebb tó |
Lörbejártuk a legnagyobb tavat, hátha valahonnét lehet látni, de sajnos sehonnét sem látni le a vízig. Most jól jött volna a drón, de mondjuk a nagy szél miatt akkor sem tudtuk volna megröptetni itt, ha nem fürdik egyet a Crichope patakban.
További képek:
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése