2022/03/15.
Kirándulás Seaham-ben
2. rész
Nose's Point és Blast Beach
A Nose's Point a Chemical Beach felett található. Ez utóbbi szintén egy látványos, sziklás tengerparti szakasz, ám nem találtunk lejárót, föntről pedig nem látszott túl sok. A part leglátványosabb része a magányosan álló szikla.
 |
| Chemical Beach |
 |
| Chemical Beach magányosan álló sziklája |
A Nose's Point valaha bányaterület volt, a Dawdon Colliery székhelye. Az 1907-ben megnyílt kőtelep 3300 főt foglalkoztatott, és élete során országos és európai termelési rekordokat döntött meg. Ez volt az egyik utolsó bánya Északkeleten, amelyet bezártak /1991-ben/, és véget vetett a csaknem 85 éves termelésnek. A kőtelepi hulladékot a telep alatti Blast Beach-re dobták, ami hatalmas környezeti pusztítást okozott. A bányaterület helyét mára helyreállították és vadvirágos réteket, tavakat hoztak létre a vadon élő állatok számára.
Van itt egy parkoló is, ha ezt tudjuk, akkor inkább kocsival jövünk, amivel időt nyertünk volna, ugyanis a séta a bevásárlóközponttól idáig teljesen semmitmondó volt, ami abszolút kihagyható.
A parkoló közelében állították ki azt a fosszíliás fát, amiről úgy tudják helyi bányászok találtak meg.
 |
| Fosszíliás fa |
A Nose's Point parkolójából sok ösvény található, amelyek segítségével be lehet járni a területet, mi azonban csak a Blast Beach-re mentünk le.
A Durham part ezen szakasza egykor Európa legnagyobb szénbányájának az otthona volt. Az évente nem kevesebb, mint két és fél millió tonna telepi hulladék alá temetett strand az emberek, állatok és madarak számára tiltott terület volt. 4 bánya hulladéka landolt itt folyamatosan. A National Trust és 13 partnerszervezet részvételével zajló hatalmas takarítási projektnek köszönhetően a hulladék túlnyomó többségét elszállították, és ma a vadon élő állatok és az emberek újra használhatják a partot.
 |
| Blast Beach |
A part több részén is láthatók a sziklák tövében vörös színű víztócsák, apróbb tavacskák. Sajnos már lement a nap, így a fényképezőgéppel nem igazán lehetett azokat a színeket visszaadni, amiket a saját szemünkkel láttunk. Napsütésben jobb lett volna idejönni, de ez most így alakult.
Van itt egy háborús bunker is, vagyis nagyon annak tűnt, de semmilyen infót nem találtam róla.
Elmentünk egészent a part végéig, ahol egy tengerbe nyúló szikla zarja le a Blast Beach-et, innét már nem lehetett továbbmenni. Egy magányosan álló hatalmas, négyzet alakú sziklatömb is látható itt.
Amikor elindultunk visszafelé hamarosan lemerült a fényképezőgépem akksija és mivel egyik pót akksi otthon maradt a töltőn, így kénytelen voltam telefonnal fotózni a továbbiakban, bár már nem maradt túl sok fotóznivaló mára.
Odfelé menet észre sem vettük, hogy a part bejáratához közel a sziklák alatt van egy aknabejárat. Közelebb mentem hozzá, de zárva volt.
Kissé hosszú volt az út vissza a Seaham-i parkolóhoz és a levegő is eléggé lehűlt. Néhány dolgot még lefotóztam visszafelé. Amikor a parkolóba értünk már majdnem teljesen besötétedett.
Seaham bányái közül a leghosszabb ideig fennmaradt bánya az 1993-ban bezárt Vane Tempest Colliery volt, amely a Seaham-i Vane Tempest strandra néző sziklán volt. Ezen a területen ma különböző művészi alkotások láthatók kiállítva. Az East Shore lakópark peremén, egy elragadó kis nyilvános parkban találhatók Andrew Mckeown művész alkotásai, egy 34 darabból álló öntöttvas szoborcsoport, amelyeket egysejtű vízi élőlények, úgynevezett kovamoszatok ihlettek. Sajnos ezeket már nem volt időnk megnézni.
A parkkal szemben található egy nagy szobor, amely egyrészt a Vane Tempest Colliery-ben életüket vesztett bányászok emlékműveként, másrészt egy értelmező installációként szolgál, amely információt nyújt a bánya történetéről. Acélból, bronzból és műanyagból készült, és a szénbánya felszíni épületeinek profilját ábrázolja.
Nagyon jól telt ez a nap és látnivalókban is gazdag volt. Örültünk, hogy ezt a helyszínt választottuk mára.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése