2021/04/30 - 2021/05/04.
Cornwall
3. nap
Sziklák, tengerpart és esti kastélylátogatás
A hálózsákban alvás nagyon jó ötlet volt, sokkal melegebben tartott így, mintha csak paplannal takaróztam volna. Reggelre persze megint kihűlt a karaván. Reggeli után elindultunk mai első programunkra, a Roche Rock-hoz. Út közben megálltunk egy boltnál és vettünk kaját az útra és hogy legyen mit ennünk nap közben.
Roche Rocks
10 óra körül érkeztünk a St Austell mellett található Roche nevű helyiségbe. Parkolót kicsit nehezen találtunk, először elmentünk egészen a Roche Rocks-ig, de ott nem igazán lehet parkolni, ezért a faluban kerestünk egyet. A Roche Sport and Social Club hatalmas parkolója tökéletes helynek bizonyult, a térképet böngészve nem is nagyon találtam másik parkolót a közelben. Itt fizetni sem kellett érte.
 |
| Kilátás a Roche Rocks-ra a parkolóból |
 |
| A Roche Sport and Social Club és parkolója |
A parkolótól csak pár perces sétaútra volt a célpontunk, út közben csináltunk képet egy emlékműről és a templomról.
 |
| Saint Gomonda's Church |
Amikor a Roche Rocks-ot megláttam képeken, rögtön tudtam, hogy ha legközelebb Cornwall-ban járunk, ezt nem hagyhatjuk ki. Első ránézésre csak sziklákat látunk, de valójában ez a hely többet rejt annál. A 20 méter magas turmalin gránitszikla tetején áll a Roche Rocks remetelak, nagyszerű kilátással a Bodmin mór-ra és a porcelán agyag "hegyekre". Az 1409-ben épült romkápolnát Szent Mihálynak szentelték, és évszázadok óta mítosz és rejtély veszi körül. Nem csak ez az egyetlen szikla a területen, de ez a legmagasabb.
A helyi néphit szerint egy remete és lánya élt egykor a sziklás épületben. A remetelakot utoljára egy helyi földbirtokos és családja foglalta el, amikor elkapták a leprát, itt maradtak, hogy elkerüljék Roche falu megfertőzését.
A remete számos cornwalli népmeséhez kapcsolódik, ezek közül a leghíresebb Jan Tregeagle, egy megkínzott bűnös története, aki lepaktált az ördöggel és megpróbált menedéket találni a kápolnában, amikor démonok üldözték. Azt is mondják, hogy a halálra ítélt szerelmesek, Tristán és Izolda középkori legendája szintén ide kötődik, akik ide bújtak, amikor Isolde férje, Márk király felfedezte szerelmüket.
A különös építményt ma is misztikus rejtély övezi. Állítólag, ha erős szélben látogatjuk meg a helyet és figyelmesen hallgatunk, hallhatjuk egy cornwalli óriás üvöltését a szikla körül.
A remetelakba egy létrán lehet feljutni, én első ránézésre rögtön azt mondtam, hogy nem, de aztán erősebb volt a kíváncsiságom, mint a félelmem és mégiscsak felmásztam. Az épület két emeletes volt, a legfelső szoba eredetileg kápolnaként szolgált. Noha a nyugati fal már eltűnt, a keleti még mindig szinte teljes, eredeti magasságában áll. Sok érdekes látnivaló nincs ott fent, de a kilátás csodálatos.
Ezután Newquay-ba akartunk menni, mert van ott pár dolog a tengerparton, amit szerettem volna megnézni, de egyszerűen nem találtunk parkolóhelyet. A part közeléven lévő utcák végig fullon voltak, normális parkolót pedig sehol sem találtunk. Ezért inkább úgy döntöttünk, hogy ezt most kihagyjuk és inkább Holywellbe mentünk.
A Holywell nevű településen található aranyhomokos strand, amelyet füves, dombos dűnék támasztanak alá, tökéletes példa az északi part tágra nyílt öblére, amely elég nagy ahhoz, hogy mindenki élvezhesse a természet adta szépségeket. Parkolóhely közvetlenül a part mellett található, mely a Natioal Trust tulajdonában van, tagoknak ingyenes, tagsági nélkül elég drága 4 óra 4 font, egy egész napos jegy pedig 8.
A Holywell bay fölött homokdűnék találhatók, a magasabb dombokról csúszkálni is szoktak lefelé, én valahogy nem éreztem hozzá kedvet, hogy kipróbáljam.
Amiért erre a partra jöttünk az tulajdonképpen egy barlang, a Holy Well & St. Cuthbert’s Cave, mely apálykor látható az egyik szikla alatt. Képeken láttam és nagyon tetszett, ezért mindenképp szerettük volna megkeresni. Találtunk ugyan egy barlangot, de valahogy az nem olyan volt, mint a képeken. Itthon utánanéztem, a St. Cuthbert’s Cave egy másik barlang, nem az amelyiket megtaláltuk, de annak is láttuk a bejáratát, csak valahogy úgy tűnt, hogy oda nem lehet bemenni, ezért meg se kíséreltük. Sebaj, legközelebb bepótoljuk, mostmár tudom melyik sziklánál kell keresni.
A két egymás mellett lévő ikersziget a Gull Rocks névre hallgat. Ezek a palasziklák kb. 500 méterre helyezkednek el Holywell patjától.
 |
| Gull Rocks |
Arról a barlangról, amelyiket mi megtaláltuk semmilyen írást nem találtam a neten. Mindenesetre érdemes ezt is megézni, bár nem olyan szép színes, mint a másik, de azért elég látványos. Sajnos nem vittünk magunkkal zseblámpát, így csak a telefon fénye világított. A barlang legvégében cseppkövekhez hasonló képződmények láthatók.
A közvetlenül mellette lévő sziklában szintén volt egy vájat, de ott kb. csak 1 métert lehetett bemenni, az nagyon picike nyílás volt.
A valódi St. Cuthbert’s Cave bejárata az alábbi képen látható. Igen, első ránézésre úgy tűnik, hogy a kövek teljesen eltorlaszolják a bejáratot. Ott a helyszínen is úgy látszott, ezért meg sem fordult a fejünkben, hogy ebben egy barlang lehet. Pedig igen. Sebaj, ha legközelebb Cornwallben járunk, lámpával felszerelkezve felfedezzük ezt a barlangot is.
 |
| A St. Cuthbert’s Cave bejárata |
Kissé megéheztünk, gondoltuk veszünk egy hot-dogot a büféskocsiból, de már elfogyott nekik. Jobb híján így be kellett érnünk azzal a nasival, ami nálunk volt. A Holywell bay-t elég alaposan megnéztük, utána felmentünk a homokdűnék tetejére és sétáltunk egyet a part menti ösvényen, elmentünk egészen a Poly Joke Beach-ig, ott visszafordultunk és egy mezei úton jöttünk vissza Holywellbe.
A homokdűnék nagyon jól néztek ki én valahogy imádom ezeket, mindeg olyan érzésem van, mintha sivatagban mászkálnék, és az a finom szemcséjű homok... Mindig nagy kísértést érzek, hogy meghemperegjek benne, de persze sosem teszem. Csak olyan csábító, annyira, finom, annyira puha...
Amint kiértünk a dűnék labirintuszserű járataiból, a gyalogút már sokkal kivehetőbb volt. A Kelsey Head-en haladtunk végig, egészen a csücskéig, ahol egy kis fókás sziget is látható. Néhol virítottak apró rózsaszín virágok, otthon Magyarországon a kertekben láttam ilyet, itt meg vadon terem.
A The Chick Island egy kis szigetecske a Kelsey Head északi csücskében. Nem tudom, hogy mindig ilyen-e, vagy csak mi voltunk-e ennyire szerencsések, de a sziget környékén a víz olyan gyönyörű zöldes árnyalatban pompázott, mintha valami karibi térségben lennénk. Az egész sziget csak egy vízből kiemelkedő nagyobb szikladarab, viszont a fókák erőszeretettel napoznak rajta és a környező apróbb sziklákon. Most is lehetett látni őket, de sajnos kicsit messze voltak, de még így is születtek nagyon jó képek.
 |
| The Chick Island |
A fókák nagyon cukik voltak, képes lettem volna még sokáig nézegetni őket, de végül tovább indultunk a Poly Joke Beach gyönyörű öble felé. Jó lett volna ezt a tengerpartot is felfedezni testközelből, de kissé fáradtak voltunk már, ezért csak a gyalogútról csináltunk fotókat.
 |
| Poly Joke Beach |
Egy mezei úton mentünk vissza Holywell felé, bár kissé bizonytalanok voltunk, hogy jó irányban megyünk-e, mert a GPS nem működött, ezért a térképen nem tudtam megnézni merre haladunk. Végül találtunk egy útjelző táblát Holywell felirattal, ekor megnyugodtunk. Az út kissé hosszúnak tűnt, és nem volt semmi látnivaló, már nem is igazán volt kedvünk hozzá, de valahogy vissza kellett jutni a parkolóba. Később lett GPS jel és akkor már láttuk merre haladunk és mennyi van még hátra.
 |
| Vissza a homokdánékhez |
Visszamentünk a szállásunkra, de út közben kerestem egy boltot, amit kis kitérővel útba tudtunk ejteni, mert nagyon éhesek voltunk. Amikor első nap a tengerparton sétáltunk, láttunk messziről egy világítótornyot, gondoltuk ma még azt megnézzük, de aztán, ahogy néztem az infókat, a parkolótól legalább 1 órát kellett volna sétálni hozzá, ezért inkább egy közelben lévő tengerparti kastélyhoz mentünk.
/St Catherine's Castle/
A Readymoney Cove parkolója van a legközelebb a kastélyhoz, innét kb. 20 perces sétával lehet eljutni a romos várhoz. Jól ki van táblázva merre kell menni, úgyhogy nagyon nem lehet eltévedni.
Kb. 10 perc alatt értünk a Readymoney Cove-hoz, mely egy kis védett tengerparti öblöcske, homokos stranddal. Egyik oldalról a Fowey folyó torkolatának sziklái védik, másik oldalról pedig a Szent Katalin kastély sziklái. Árapály idején fürdésre alkalmas kis sziklamedencék keletkeznek. Az öböl felett található az egykori kocsiház, amely a szerző, Daphne du Maurier otthona volt néhány évig a második világháború alatt.
 |
| Readymoney Cove |
 |
| A kastély felé vezető út |
A Szent Katalin kastélyt, a 16. században építették válaszul a Franciaország és a Szent Római Birodalom Angliába történő inváziójára. A D alakú kőerődítmény, öt ágyúval volt felszerelve és a Fowey folyó torkolatára nézett. A függönyfal és a környező sziklák nagyon jó védelmet nyújtottak. A kastély hosszú évekig használatban volt, amíg végül 1815-ben a napóleoni háborúk végén bezárták. A krími háború idején állították vissza, a 19. század közepén. Két új tüzérségi állomással látták el, de hamar elavult és elhagyták. A második világháború alatt a kastélyt újjáépítették, és egy haditengerészeti ágyút helyeztek el benne, védve a partot a német támadás veszélyétől. A konfliktus végén a kastélyt visszaállították korábbi állapotába, és ma már az English Heritage kezeli turisztikai látványosságként.
 |
| Kilátás a kastélyból |
 |
| Kilátás Polruan városára |
Kicsit följebb mentem a gyalogúton, ahonnét föntről lehetett rálátni a kastély egy részére. A fiúk közben elindultak visszafelé. Nemsokára én is mentem utánuk, de megláttam egy férfit, aki a gyalogúton szembe jött velem. Messzebb volt még, de ahogy meglátott, mintha kiabált volna valamit. Nem tudom, hogy nekem szólt-e és azt sem értettem, hogy mit kiabált, de nagyon megijedtem. A fickó furcsa volt, egy kivágott fát cipelt a vállán. De egy teljes kisebb fát, aminek még az ágai is meg voltak. Tisztára mint egy horror filmben. Rögtön elkezdtem szaladni lefelé, a többiek után. A fickót utána már nem láttam.
Erőteljesen kezdett sötétedni, mire visszaérkeztünk a parkolóba, de nagyon hangultos volt ez az esti várlátogatás. Innét egyenesen a kempingbe mentünk.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése