Wales - Dolgellau - Precipice walk és Harlech beach

2016/08/27

Dolgellau - Precipice túra

Ismerkedés Snowdoniával

Eredetileg a Cadair Idris túrát szerettük volna végigcsinálni, de sehogy sem találtuk a Dolgellau Látogató központot, ahonnét a túra indul. A GPS egy másik parkolóba vitt minket, viszont onnét is indult egy túra, a Precipice walk, így ezt jártuk végig.

Kezdő túrázók voltunk még akkor, se térképet, semmit nem vittünk magunkkal, csak az útjelző táblákat követtük, de így is nagyon szépen körbe tudtunk menni az ösvényen, úgy, hogy nem tévedtünk el. Saját parkolója van, így nagyon könnyű megtalálni a túra kezdő pontját, utána már csak a táblákat kell követni.

Piknikező hely a parkoló közelében

A Precipice túra Snowdonia déli részén található, Dolgellautól kb. 3 mérföldre. A túra során nincsenek túl nagy szintkülönbségek, és nagyon szép, panorámás kilátást nyújt a Mawddach folyóra, az északi hegyek felé. Az ösvények a hegyek szélén néhol kissé keskenyek, egyenetlenek, a tériszonyban szenvedőknek nem igazán ajánlott. Jócskán délután értünk már ide, de mivel nem egy hosszú túra, csupán csak 5 km, még bőven visszaértünk sötétedés előtt. Normál tempóban 1-2 óra alatt végig lehet csinálni, aki viszont szeret bámészkodni, annak lehet, hogy kicsit több idő kell hozzá.

A körtúra nem nyilvános gyalogutakon halad végig, hanem a Nannau birtok különösen szép magánterületein. A birtok történelme nagyon régi, egészen a 12. századig nyúlik vissza. 1890 óta bárki szabadon végigmehet a birtok ösvényein, azzal a feltétellel, hogy betartják a szabályokat és követik a jelzett útvonalakat.

A Gwern Offeiriaid házig főleg erdei ösvényeken haladt az út, majd itt egy kisebb tisztás után ismét erdő következett.

Az erdőből kiérve egy mezőre érkeztünk, ahol juhok legelésztek. Az úton továbbhaladva hamarosan megpillantottuk a  Llyn Cynwch tavat, mely festői látvánnyal ajándékozott meg minket.

A Llyn Cynwch tó a szó szoros értelmében festői. Lehet, hogy csak hatalmas szerencsénk volt a fényviszonyokkal, de a tó mögötti erdő olyan szépen visszatükröződött a vizben, mintha valóban egy festményt nézne az ember. Ritka látvány az ilyen.

Olvastam olyan véleményt, hogy ha óramutató járásával megegyező irányban tesszük meg a túrát, akkor sokkal szebb a látvány. Ekkor nem rögtön a tó elején, hanem a tó végében lévő táblánál kell jobbra kanyarodni. Mi azonban a másik irányban csináltuk végig, mert a tó elején megláttuk az útjelző táblát és fogalmunk sem volt róla, hogy lenne a legjobb körbejárni. Megint kisebb erdei rész következett, de a tóra még egy darabig rá lehetett látni, ha visszanéztünk.

 Hamarosan gyönyörű kilátás nyílt északra, a Coed y Brenin „Királyerdő”-re.

Már kissé gyéren ugyan, de még virított a hanga, mely lilára színezte a környező hegyeket. De az igazán szép részek csak most következtek. Azért is kedvelik sokan ezt a túrát, mert itt úgy mehetünk végig a hegyek között, hogy nem kell megmásznunk egyiket sem.

Alattunk ott kanyargott az Afon folyó, mely hosszan látható a színes hegyek között.

Végül a tó másik végén lyukadtunk ki, ahonnét már csak vissza kellett sétálni a parkolóba, ugyanazon az úton, amelyiken jöttünk. Nagyon kellemes kis túra volt, és nem is hosszú, aki Snowdoniával szeretne ismerkedni, de nem akar nagy hegyeket megmászni, annak mindenképp érdemes ezzel kezdeni. Jó kis ízelítő volt.

Harlech Beach

Hazafelé megálltunk Harlech-ben, gondoltuk bemegyünk a kastélyba, de az addigra már zárva volt, így csak kívülről tudtuk lefotózni. Ezután még lementünk a tengerpartra, mert ha már itt voltunk a part közelében, azt sem hagyhattuk ki.

Harlech kastély

A tengerpart nagyon szép volt itt, teli homokbuckákkal. Az ilyen helyek engem mindig a sivatagra emlékeztetnek, egészen addig, amíg nem látom a vizet.

És itt a tengerparton megszületett egy gondolat, hogy milyen jó lenne elmenni egyszer sátorozni. Aztán végig hazáig erről beszélgettünk, amitől annyira belelkesültünk, hogy amint hazaértünk, kezdtük is vásárolgatni a hozzávalókat. Sátor, hálózsák, polifóm /amit én csak ücsörgőnek hívok/. Következő dupla szabadnapunkra meg is szerveztük első sátorozásunkat...