2021/07/19.
Pancsolás Bridlingtonban
Sokatlanul meleg nyári napok voltak mostanában, ezért egy hirtelen ötlettől vezérelve lementünk Bridlington tengerpartjára, abból a célból, hogy kissé megmártózzunk a tengerben. Kicsit későn indultunk, dél körül értünk oda, az összes parkoló fullon volt. Legalább fél órát keresgéltünk, körbe-körbe kocsikázva, de sehol sem találtunk üres helyet. A mellékutcákban viszont volt sok olyan parkolóhely, ahol csak max. 2 órát lehet állni, gondoltuk, akkor leparkolunk egy ilyen helyre, elmegyünk eszünk valamit, utána megnézzük hátha van már hely az időkorlát nélküli parkolókban.
A belvárosban, a kikötő közelében sok gyorsétterem volt, mi egy hotdogot ettünk, de a kiszolgáló nő olyan szerencsétlen volt, hogy minden esett ki a kezéből. Páromnak pl. leejtette az egyik bacon-jét, így kettő helyett csak egyet rakott bele, meg látszott rajta, hogy nagyon amatőr. A hotdog nem volt rossz, de ettünk már jobbat is. Leültünk egy padra, amíg megettük, a Bridlington Spa közelében, egy szép nagy téren. Egy barnástarka színű sirályféle álldogált mellettünk egy betonozott emelvény tetején, dobtam neki kiflidarabot, de nem kellett neki. Fura volt, mert a sirályoknak mindig minden is kell. Amikor közelebb akartam menni hozzá, addig-meddig oldalazott, hogy távolodjon tőlem, amíg leesett az emelvényről. Ez vicces volt.
Evés után csináltam néhány képet a térről, ami jól nézett ki a kihelyezett hatalmas kivetítőszerű képekkel. Mintha egy utcai képkiállítás lett volna.
 |
| Bridlington Spa a háttérben |
 |
| Bridlington kikötője |
Lassan letelt a két óra, úgyhogy ideje volt visszamenni a kocsihoz és másik parkolóhelyet keresni. Ismét tettünk egy kört, de még mindig nem volt hely a part közelében. Azonban szerencsénk volt, mert az egyik mellékutcában az út szélén volt időkorlát nélküli hely. Pont egy idősek otthona előtt. Kint idős nénik ücsörögtek, a biztonság kedvéért megkérdeztük szabad-e ott parkolni, de mondták, hogy igen. Rengeteg ember volt a tengerparton és környékén. Kerestünk a homokban egy helyet és letelepedtünk. Mi a párommal csak térdig mertünk bemenni, mert elég hideg volt a víz, utitársunk viszont nyakig belement. Mi csak a part mentén sétálgattunk, a sekély vízben. Rengeteg hordalékot hurcolt a part felé a tenger, ez nem volt túl bizalomgerjesztő.
Délután elindultunk hazafelé. Egy kellemes lazulós nap volt a mai. Nem először jártunk Bridlingtonban, de amikor voltunk, akkor a part másik végét néztük meg, ez a rész másabb, az sziklás volt, ez pedig strandszerű. A város viszont tetszett, lehet egyszer még visszamegyünk egy városnézésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése