2021/06/26-2027/06/27.
Kirándulás az Anglesey szigeten
1. nap - 1. rész
Bodnant Garden
Idei első sátorozásunkra indultunk Wales-be, az Anglesey szigetre. Reggel 7 óra környékén indultunk és rögtön egy botanikus kerttel kezdtünk, melyre már régóta áhítoztam. Fél 10-re foglaltam a jegyeket a National Trustos Bodnant Gardenbe, mely még az Anglesey sziget előtt található, de egy apró kitérővel pont útba esett. Nem nyomtattam ki a belépőt, mert mindenhol csak nevet kértek eddig és a tagsági kártyánkat, most viszont már a parkolóban ott állt egy emberke és nem volt elég neki a név, kérte a foglalásról a visszaigazolást. Szerencsére a telefonomon azért kéznél volt. A kártyánkat meg se nézte, azt hittük, azt majd valahol a kertbe való belépés előtt fogják kérni, mint eddig, de végül nem nézték sehol.
 |
| A parkolóból a kert felé menet |
Kissé szomorkás volt az idő, de az eső nem esett és az előrejelzés szerint nem is nagyon volt várható. Egy alagútszerű kapun haladtunk át, majd egy rózsával befuttatott boltíves nyíláson keresztül jutottunk a kertbe. Itt voltak épületek, de mindegyik zárva volt. Normál esetben gondolom itt szokták nézni a tagsági kártyákat.
Néhol láttunk olyan növényeket, amik kísértetiesen hasonlítanak a Tenerifén őshonos "Tajinaste Rojo" vagy nemzetközi nevén Echium wildpretii jellegzetes égbe nyúló piros virágú növénykére, csak az itteniek nem pirosak voltak, de sok színűben láttam már ilyet. Ha jók az információim ezt úgy hívják, hogy Echium pininana, mely latinul kis fenyőt jelent, azonban nem hasonlít a fenyőre, még csak nem is állnak szoros kapcsolatban egymással. Mindenesetre mindig meg szoktam csodálni őket, egyes helyeken vadon is élnek, nem csak kertekben lehet őket fellelni.
 |
| Echium Piniana |
A kert eleje nem annyira látványos, a gyalogutak mentén sűrű növényzettel beültetett kertek láthatók, sajnos itt a legtöbb virágzó növény már elvirított. Maga a kert a Conwy völgy felé néz, mögötte pedig a Carneddau hegység magasodik.
A Bodnant Garden híres az boltíves formára alakított aranyesőiről, mely májusban és júniusban virágzik. Sajnos már nem volt túl látványos, mert ez is elvirított, de tavasszal biztosan nagyon gyönyörű.
Az előző napokban országszerte elég nagy esőzések voltak és a virágokon még meglátszottak az esőcseppek, nagyon szép képeket lehetett így csinálni róluk.
Van itt egy nagy ház, ami kívülről nagyon jól nézett ki, de sajnos békeidőben sem látogatható belülről. A kerítését szobrok díszítik, de mivel a ház felé néznek, csak hátulról láthattuk őket. Mellette egy üvegház működik, de ez sem volt most nyitva.
Ha lenéztünk, kicsivel lejjebb egy kör alakú, pálmákkal, banánfákkal és kaktuszokkal körbeültetett tavacska volt, ezt most még csak föntről szemléltük, de később megnéztük közelről is.
A rózsakert bejáratánál található szobor Bacchust ábrázolja, a bor és a mámor római istenének megtestesútőjét. Bal kezében egy szőlőfürtöt tart.
A ház előtt lévő terület tele volt virító rózsákkal, nagyon szép volt és az az illat... A tér közepét egy napóra díszítette. A házhoz vezető lépcső le volt zárva egy kihúzott zsinórral, sajnos azon sem lehetett felmenni, pedig jó lett volna megnézni a kerítését díszítő szobrokat előlről is.
 |
| Napóra |
Egy érdekes vörös törzsű fácska is látható itt, aminek az aljában egy hatalmas odú tátong.
A ház előtti teret elhagyva fákkal és virágokkal szegélyezett sétálóutakhoz érkeztünk. Szerettünk volna mindent látni, de valószínűleg ezt a részt nem sikerült bejárnunk teljesen, mivel több elágazás is volt.
Megérkeztünk a kert legszebb részeihez, itt már kissé mediterránabb hangulat uralkodott, mely a pálmafáknak volt köszönhető. Kis bevezető után egy csodálatos rózsakert következett, ahol a rózsák lugasokra voltak felfuttatva. A végében Walter Stowe Bright McLaren angol politikus mellszobra figyelhető meg, aki annak idejében sokat tett a nők jogaiért.
 |
| Walter Stowe Bright McLaren mellszobra |
A rózsakertek alatt egy nyári házikó áll, előtte egy tavirózsás tavacskával. A tó végében formára vágott sövények és két szobor is található, valamint kicsivel arrébb egy ülő kisfiút ábrázoló kutacska.
A kis házikótól egy lépcső vezetett az újabb kertek felé, itt is rengeteg lugasra futtatott rózsa volt.
Tovább haladva egy újabb tó és egy falra épített, növényekkel benőtt szökőkút volt látható.
Most lementünk ahhoz a kör alakú tóhoz, amit föntről már megnéztünk az elején. Ez körbe volt ültetve különböző kaktuszokkal és mediterrán növényekkel, ami miatt igazi déli hangulatot árasztott ez a terület.
Végül megnéztük a vadvirágokkal tarkított rétet, itt is volt gyalogút, amin el is indultunk egy darabon, de azt hittük arrébb már nem lesz semmi látnivaló, de most hogy írom a blogot, volt még 1-2 hely amit nem láttunk, pl. a csónakház és a "The Poem", azaz a Vers névre hallgató építmény. Valószínáleg ezek a rét túloldalán voltak, ahová már nem mentünk.
Még benéztünk a kert területén lévő faiskolába, ahol ajándékbolt is volt, majd tovább indultunk az Anglesey szigetre.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése