Oldalak

2018. június 4., hétfő

Dorset - Jurassic coast - 1. nap - Portland és Charmouth

2017/05/19-2019/05/20.

Dorset - Déli vizeken

1. nap

Végre beköszöntött a jó idő, beindult a kemping szezon, mi is előszedtük a sátrat, igaz nem a nagyot, mert legutóbb a Skye szigeteken a szél kicsit szétzúzta a tartórudakat és még nem szereztünk hozzá újat, de a kis sátor is tökéletes volt erre a hétvégére. Egy olyan helyet választottunk ezúttal, amerre még sosem jártunk, a Jurassic Coast-ot. Sajnos mivel csak két napunk volt rá, vagyis inkább másfél, így csak a dinoszaurusz part egyik felét tudtuk megnézni.

Dorset tartomány a La Manche-csatorna partján fekszik Dél-Angliában. Dorset világhírét a Jurassic Coast névre keresztelt partszakaszának köszönheti, mely festői földrajzi adottságain kívül, geológiai kincseivel és nagyszámú, értékes őslény-fossziliával büszkélkedhet. A 150 km hosszú partszakasz 180 millió év történéseit tárja a látogatók elé. A vidék szikláinak anyaga a triász, jura és kréta időszakban ülepedett le mikor ezt a területet trópusi tenger borította. A partszakasz igen gyorsan erodálódik, így szinte maguktól kerülnek elő a kőzetben lévő fossziliák. Itt fedezték fel egy óriási méretű 150 millió évvel ezelőtt élt tengeri ragadozó koponyáját. A Plosaurusok közé tartozó hüllőkoponya 2,4 méter hosszú volt.


Portland szigete

Portland szigete kihagyhatatlan a Jrassic Coast látogatói számára. Ez tulajdonkáppen egy mészkőszikla sziget, hossza mindössze 7, szélessége 2 km, a szárazföldhöz azonban egy híd köti. Portland az angliai hegymászók paradicsoma és innen származik a portlandi kő is. Többek között ezt az építőanyagot használték fel a Buckingham palota keleti szárnyához, a londoni St. Paul katedrálishoz, valamint a nagy londoni tűzvész után több épületet ebből építettek ujjá.

Először a kastélyt szerettük volna megnézni, de amint kiszálltunk az autóból a kastélytól nem messze, olyan gyönyörű tengerparti rész tárult a szemünk elé, hogy kicsit leragadtunk a parton és készítettünk néhány fotót, miközben megcsodáltuk a már-már csaknem mediterrán hangulatot árasztó partot. Az idő nagyon jó volt, szépen sütött a nap, a hőmérséklet is 25 fok körül lehetett, ami Angliában nem számít rossznak.

A kastély környéke

A kastély melletti partszakasz



A kastély




A második világháborúban többek között a dorseti Portland és Poole kikötőiből indultak a normandiai partraszállás hajói. Portland volt a helyszíne a 2012-es nyári olimpia vitorlásversenyeinek is.





Portland Castle
/Portland vára/


A Portland-kastély egy tüzérségi erőd, melyet VIII. Henrik építtetett Portland szigetén 1539 és 1541 között. A King's Device program részét képezte, mely a Franciaországból és a Szent Római Birodalomból fenyegető invázió elleni védelem kiépítését jelentette. A legyező alakú kastély portlandi kőből épült, egy ívelt központi toronyból és egy tüzérütegből áll, kétoldalt szögletes szárnyakkal. Röviddel az építés után tizenegy tüzérségi eszközzel volt felszerelve, melyeket az ellenséges hajók ellen terveztek, együttműködve a "testvérével", a Sandsfoot kastéllyal, a kikötő másik oldalán. Az angol polgárháború idején Portlandot I. Károly királyi támogatói elfoglalták, majd két ostromot élt át, mielőtt 1646-ban átadtak a Parlamentnek.

Bejárat a külső udvarba


Portland a Napóleoni Háborúk végéig, 1815-ig erődként folytatta használatát, majd magánházzá alakult át. Az invázióval kapcsolatos friss aggodalmak miatt a háborús hivatal 1869-ben ismét átvette, de a kastélyt nem fegyverezték újra, hanem inkább szálláshellyé alakították át, a modernebb szomszédos erődítmények számára. Az első és a második világháború idején irodaként, szállásként és fegyverraktárként használták. 1949-ben a háborús hivatal feladta az irányítást, és 1955-ben az állam megnyitotta a nyilvánosság előtt. A 21. században az angol örökség /English Herritage/ irányítja és turisztikai vonzerőként működik. A történelmi Anglia úgy véli, hogy a kastély Henrik királyságának "egyik legjobban megőrzött és legismertebb példája".




A kastély egészen kicsi, hamar végigjárható. Van egy udvara is, de néhány ágyún kívül más érdekesség nincs benne.


Az egyik helyiség falán egy illusztrált képet láthatunk "Egy nap egy katona életőből" felirattal. A képen az angol hadsereg és a hadiflotta látható, miközben Portsmouth-ban felkészülnek a francia inváziós ütközethez 1545-ben. Ekkor süllyedt el a Mary Rose nevű hajó. A Mary Rose korának egyik legnagyobb hadihajója volt, fegyverzete 90 ágyúból, legénysége 200 tengerészből, 185 katonából és 30 ágyúkezelőből állt. A hajó 1512-ben készült el, és szolgálatának 33 éve alatt számos háborúban harcolt Franciaország és Skócia ellen; végül 1545. július 19-én francia gályákkal harcolva süllyedt el a Wight-sziget közelében. 1836-ban helyi halászok fedezték fel a roncsot, és a búvárok néhány tárgyat felhoztak róla, majd újból feledésbe merült; részletes feltárására 1967-es újrafelfedezése után került sor. 1982-es kiemelése a tengeri régészet egyik legnagyszabásúbb és legdrágább vállalkozása volt; a sikeresen megmentett rész Portsmouthban tekinthető meg.

Egy csata képe a falon

A hallból nyílt a konyha, melyben néhény régi konyhai eszközt láthattunk kiállítva, mely segített elképzelni milyen lehetett a régi időkben.




Lépcső vezet fel az ágyúkkal felfegyverezett teraszra.



Kilátás a várból

Innen egy újabb helyiség nyílt, ahol néhány régi fegyvert és öltözeteket láthattunk.




A hall

A kapitány szobájából egy WC is nyílt. Eredetileg egy rögzített fa ülőkét tartalmazott, melyen egy lyuk volt. Egy tartály volt az ülés alatt, melynek volt egy kivezető nyílása egyenesen a tengerpart felé, így a salakanyagot a tenger mosta el. WC papír nem volt, az emberek természetes anyagokat használtak, pl. szárított mohát, hínárt, füvet vagy leveleket, esetleg régi ruhadarabokat.

A helyőrség WC-je



A vár felső részéből nagyszerű kilátás nyílt Portland kikötőjére.



Egy harang a falon


A kapitány szobája

Lépcsőház

Egy lámpás a lépcsőn

A kastély makettje


Hátsó bejárat a jegyirodába

Ágyúk a kertben

Kilátás a kertből

A kastély

Kijárat az utcára a várból

Készítettünk néháy képet a parkoló környékéről, aztán továbbmentünk megnézni a kőfejtőt.

Egy kis park

Bejárat a kastélyhoz



Tout Quarry Sculpture Park & Nature Reserve
/Tout kőbánya és szobrász park/

A Tout kőbánya és szobrász park 1983-ban kezdett a művészek rezidenciájává válni, ahol jól ismert és feltörekvő művészek alkottak ideiglenes és állandó műveket a 40 hektáros területen található kőfejtő labirintusban - visszaadva ezzel egy kicsit a bányának, amit a múltban elvettek tőle, hogy Londonban és világszerte épületeket állítsanak fel belőle. Ez a szobrász projekt jelentős szerepet játszott abban, hogy segítse a történelmi kőbánya környezetének megóvását a további ásványkitermeléstől az egy éves művészi programon keresztül, amely egy új dimenziót hozott a kőfejtőbe.

A Tout-i kőfejtés nagyjából a 20. század elején szűnt meg. A második világháború idején a kőfejtőt radarállomás helyszínéül választották, melyet a brit hadsereg a hajók és a repülőgépek megfigyelésére használt. 1977-ben lebontották, de sok kőtörmelék maradt a bányában.

A kőfejtőnek van egy kijelölt parkolója, kissé nehezen találtuk meg, mert annak ellenére, hogy jól ki van táblázva merre található, amikor egy ipari telep felé mutatott a nyilacska a Tout Quarry felirattal, félúton visszafordultunk, mondván, ez csak egy ipari telep és azt hittük nem arra kell menni. Visszamentünk megnézni mégegyszer merre mutat a nyilacska, de mivel másfelé nem láttunk ilyen feliratú táblát, visszamentünk az ipari telep utcájába. Végül meg is találtuk csak el kellett menni teljesen a végéig és ott található egy kis kialakított füves parkoló.

A parkoló közelében

Szerencsésebb lett volna, ha a másik ösvényen indulunk el, de így is jó volt, csak többet kellett sétálni. Rögtön az első elágazásnál találtunk egy térképet, ami mutatta, hogy épp hol vagyunk és merre találhatók a szobrok. A térkép mutatott egy kilátót is és először arrafelé indultunk el.

A kőbánya

Először nem tudtuk, hogy a szobrokat szétszórva kell keresnünk a hatalmas kőbánya területén és minden követ meg kell figyelni, mert némelyiken nem könnyű észrevenni az alkotást. Egy kis séta után megtaláltuk az elsőt, mely a "Be Stone no More" címet kapta, aminek jelentése "Ne legyen többé kő", mely Pierre Vivant alkotása. Nem túl érdekes, csupán egy kődarab, melynek a közepébe egy hatalmas kör alakú penge van állítva.

"Be Stone no More"


A szabadtéri amfiteátrum kő-kör a kőfejtő tetején található. A nagy kövek a kőbányákból származnak, melyek a sziget kulturális és geológiai örökségét képviselik. A déli kő a Szent György templom felé néz, és közvetlenül egy vonalban van a Southwell-i Szent András-templommal. Egy másik kő Dél-Amerika felé néz - csak közte van az Atlanti-óceán. A kőkör közepén táncelőadásokat kívánnak rendezni, hogy az amfiteátrum hatás méginkább fokozódjon.

A kőkör messziről

A kőkör

A kőkörök után kicsit eltávolodtunk a kőbányától, hogy megnézzünk néhány más látnivalót is, mielőtt visszamennénk a bányába megkeresni a szobrokat.


A kőbánya a domb tetejéről

Weymouth városa

A kőfejtő széléről gyönyörú kilátás nyílt a Chesil beach-re, mely nemcsak szép, de érdekes is. A helynév a régi angol ceosel vagy cisel szavakból származik, jelentése "kavics". A kavicsos strand 29 kilométer hosszú és 200 méter széles. A strand, a sekély Fleet lagúna és a Jurassic Coast az UNESCO Világörökség része.

A tengerpart éles kanyart vesz a keleti végén, Chiswell község közelében, és Portland-szigetén a sziklákkal szemben a Chesil Cove-ot formálja. Ez védi az alacsonyan fekvő falut az áradástól. Sok hajótörés színhelye volt, ezért Thomas Hardy elnevezte a "Dead Man's Bay", azaz a Halott ember öblének. Nyugati irányban a kavicsszalag egyenes vonalat képez a part mentén, körülvéve a Fleet lagúnát.

A Chesil Beach


Parti sétány

Chesil beach


Portland szelleme /The Spirit of Portland/ Joanna Szuwalska portlandi kőből készített szobra. A sziget két fő iparágát ábrázolja, a halászt és a kőbányászt. A szobor a Priory Corner mellett található, az Underhill-től a Tophill-ig vezető főút mellett. A Chesil strandra néz és a szárazföldet keresztezi. A szobor helyszínét annak a pontnak a közelébe választották, ahol a köveket régen a teherszállítókra pakolák, hogy a kereskedők vasútján Castletown felé szállítsák.

Portland szelleme

A szobor célja, hogy Portland népét, életét és hagyományait örökítse meg, olyan ábrázolással, amelyek szorosan kötődnek a környezethez és az elemekhez; kő, tenger és szél. A szobor egyik oldala egy Lerret-hajó fedélzetén lévő halász, míg a másik oldalon egy kőfejtő látható, miközben Portland-kővel dolgozik. Szuwalska hivatalos weboldalán kifejtette a szobrászati jövőképét: "Ebben a darabban egy erőteljes hangulatot akartam előidézni, erőteljes figurák felhasználásával a legfontosabb műveltségeket ábrázolva, amelyek a kőből és a tengerből erednek, ezért a horgászt úgy ábrázoltam, amint kifogja a tenger gyümölcsét egy Lerret-hajó fedélzetén, a kőfaragót pedig amint a kőfejtőben dolgozik. "

A halász

A kőfejtő



A Priory Corner kőfejtő daru egy felújított kézi működtetésű daru, amely a Priory Corner mellett található, szintén az Underhill-től a Tophill-ig vezető főút mellett. 1997-ben állították fel a sziget híres kőiparának emlékműveként.

A kőfejtő daru

Felirat a kőfejtő daru mellett

Most a közeli dombtetőn található olimpiai gyűrűket vettük célba, melyhez egy gyalogúton az út másik oldalán könnyen feljutottunk.






Az Olimpiai gyűrűk szintén egy kőszobor, amelyet a londoni 2012-es nyári olimpia tiszteletére állítottak, melynek Weymouth és Portland Nemzeti Vitorlázó Akadémiája volt a vitorlázó rendezvények szervezője. A Portland-kőből készült szobor Weymouth vasútállomása előtt állt a játékok időtartama alatt, majd a Portlandban lévő New Ground-ra költöztették, ahol azóta népszerű vonzerővé vált. A szobor 2,5 méter magas és 3,8 méter hosszú, és súlya 9 tonna.

Az olimpiai gyűrűk

Egy turistabusz

A háborús emlékmű az olimpiai gyűrűktől nem messze áll.

Háborús emlékmű

A domb alatt megláttunk egy fagyist, lementünk megkótolni, a melegben nagyon jól esett. Szemben pedig találtunk egy útjelző táblát, mely visszavezetett a kőbányába, így nem kellett ugyanazon az úton mégegyszer végigmennünk, amelyiken jöttünk.




Portlandi Tesco


Egyik elkerített kertben roncsderbis autókra bukkantunk. A kerítés fölött sikerült egy jó képet csinálnunk róla:


Átmentünk az úton néhány épület közelében, majd visszatértünk ismét a kőbányába.



Útjelzőtábla a kőbánya felé








Itt kezdtük jobban megfigyelni a köveket és akkor néhányon felfedeztünk 1-1 szobrot vagy vésetet. Nem volt könnyű észrevenni, de az egyes helyeken kihelyezett térképek segítenek hol kell keresni őket.





Útjelző tábla a part mentén

A kőbánya szélén lehetőségünk van végigsétálni a tengerparti részt, mely nem kisebb látványosság, mint maga a kőfejtő területe.

Portland partja


Rövid séta után a part mentén visszatértünk a kőfejtőbe, hogy tovább keressük a szobrokat. Ezúttal néhány követ találtunk a domb tetején, melyek nagyjából azonos távolságra voltak egymástól és egy képzeletbeli vonalat alkottak. Ez nem volt annyira érdekes, de néhány fotót azért megért.




Egy kőből készült lépcső vezetett le arra a helyre, ahol időnként szobrászok tartanak tanfolyamot kőfaragásból és megnézhetjük őket munka közben. Ezúttal nem volt ott senki, így le sem mentünk, bár lehet ott is találtunk volna 1-2 érdekes szobrot.

A kőlépcső teteje

A szobrász-tanfolyamok helyszíne felülnézetből

A Tout kőbánya labirintusszerű útjain nem könnyű tájékozódni, volt hogy mi is egyszer-kétszer visszatértünk ugyanarra a helyre, ahol már jártunk egyszer.


Egy kőszék


Guggoló alak /Crouching Figure/ - Reiko Nireki alkotása


Roncs /Wreck/ - Rosie Leventon


Roncs /Wreck/ messziről

Áradás a sziklákon át /Flow Through the Rocks/ egyik eleme - Han Sal Por alkotása

Áradás a sziklákon át /Flow Through the Rocks/ másik eleme - Han Sal Por alkotása


Bölcsek köve /Philosopher's Stone/ - Robert Harding


A nyári napforduló köve /Stone of the Summer Solstice/ - Roger Davies



Ablak /Window/ - Justin Nicholl

Ablak /Window/ oldalról

A Lanos híd









A parkoló közelében a kőbánya egyik legszebb részéhez érkeztünk, a Kőkörhöz /The circle of stones/, mely rengeteg szobor gyűjteménye.

A kőkör

A kőkörben az alábbi szobrok láthatók:


























































Sajnos nem találtuk meg az összes szobrot. Ha valaki mindet meg akarja keresni akkor érdemes rászánni legalább egy fél napot.



Portland Bill Lighthouse
/Portland Bill világítótorony/

Mielőtt elbúcsúztunk volna Portlandtól, még megnéztük a világítótornyot, mely szintén híres látnivaló a szigeten.

A Portland Bill világítótorony egy működő világítótorony Portland-szigetén. A fehér és piros csíkos, 41 méter magas ápületet 1906-ban helyezték üzembe. A világítótorony a mai napig működik és segítséget nyújt a Portland sziklás tereületein és az English Channelen közlekedő hajósok számára.

Portland Bill világítótorony



A világítótorony környéke






A világítótoronytól nem messze található a Pulpit Rocks. A mesterséges sziklatömb az 1870-es években jött létre, miután a kőbányászok a Bill Quarry-ban kimetszettek egy természetes ívet, melynek célja az volt, hogy így egy kőfejtő ereklyét hozzanak létre, hasonlóan a Nicodemus Knob-hoz, mely szintén egy kőfejtő az East Cliff-ben. A szikla népszerű látványosság a szigeten és gyakran fényképezett.

A Pulpit Rocks messziről

A Pulpit Rocks






Newlands Holiday Park

A Kemping bejárata

Délután 5 óra környékén érkeztünk a kempingbe, Charmout pici városába, ahol le volt foglalva egy sátorhely. Igazából azért siettünk, hogy időben odaérjünk, mert volt benti medence is és szerettük volna kipróbálni. Sajnos végül nem jött össze, mert 7-kor zárt, az utolsó órára ugyan be tudtunk volna menni, de túlságosan éhesek voltunk, ezért inkább a kajáldát választottuk.

A kemping mosdó helyisége kívülről


A sátrunk


Faházak a kempingben



Charmouth

Charmouth egy csodálatos, érintetlen falu, mely kiemelkedő természeti szépségű területen helyezkedik el, fantasztikus strandvilággal, amely fosszíliájáról híres. A híres Jurassic Coast partjától mindössze két mérföldre fekszik Charmouth régi hangulatú falucskája, hagyományos éttermekkel, kocsmákkal, kávézókkal, postával, kisboltokkal, újságárusokkal, ajándékboltokkal, gyógyszertárral, fodrászokkal, hentessel és egy pékséggel.

Kiválóan alkalmas családok és azok számára, akik el akarnak menekülni a modern élet nyüzsgésétől. Charmouth nyugodt kiindulópontot kínál Nyugat Dorset és Kelet-Devon felfedezéséhez - amely az Egyesült Királyság legszebb része.


Vacsora után egy boroskóla társaságában elindultunk egy kis városnézésre, majd a közeli tengerpartra.










A falu közepén található a Szent András templom /St Andrew's Church/, mely része az angol egyháznak. A jelenlegi épület 150 éves.

St Andrew's Church





A tengerpart mellett található a Char folyó, amiben hattyúk és vadkacsák úszkáltak.




A Char folyó

A Char folyó

Makro technikával készült fotó


Charmouth Beach

A Charmouth Beach a kempingtől gyalog kb. 20 percre található. A tengerpart a fosszíliájáról híres, melyet ha szerencsénk van, kitartó keresgélés után találhatunk is. A parton sok tábla van kihelyezve, melyek instrukciókat adnak a kereséshez. Sajnos mi nem találtunk, bár nem is kerestük annyira intenzíven.

Charmouth beach


Pont naplemente után érkeztünk a partra és még lehetett látni egy narancssárgás csíkot a víz felett, melyet képeken is sikerült egész jól megörökíteni:

A tengerpart naplemente után


A víz furcsa ellipszis alakú tárgyakat vetett itt-ott partra, amiről nem tudtuk eldönteni mi lehetett. Először kagylónak néztük, amit vissza is dobtunk a tengerbe, de már akkor gyanús volt, amikor láttuk, hogy nem süllyed el, hanem lebeg a víz tetején. Ahogy tovább sétáltunk, találtunk még jópárat. Az egyik törött volt és megvizsgáltuk a belsejét, ami teljesen tömör volt, mintha műanyag lenne. Ekkor konstatáltuk, hogy kagyló biztos nem. Talán a halászok használhatják valamire.

Ellipszis alakú tárgy a partra vetődve

A part mentén gyönyörű sziklák terültek el, mely fokozta a tengerpart szépségét.











Kezdett már elég erőteljesen sötétedni, de azért még átmentünk a part másik részére is.

Híd a Char folyó felett



Tengerparti kávézó

A partnak ezen a részén sok halász helyezte ki a pecabotját kapásra várva.

Pecázók a parton


Pecázók


A tenger sötétedés után

Az esti séta után visszatértünk a kempingbe és lassan alváshoz készülődtünk. Szerencsére elég jó idő volt éjszaka, angol viszonylatokhoz képest. Azért a hosszú nadrág és a pulcsi elkelt.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése