Nagy Britannia szépségei: Lake District - Tarn Hows, Black Fell, Holme Fell walk

2018/04/18.

Tarn Hows, Black Fell és Holme Fell túra

Mai napra egy túrát néztünk ki a Lake District környékén. Ereseti leírása ezen a linken érhető el.

Ezen a csodálatos sétán hegyoldalakat, tavakat, vízeséseket és még egy régi kőbányát is láthatunk, melyet most a hegymászók használnak. A kényelmes parkolótól és a festői Tarn Hows-tól kezdődően egy darabig a tó partját követjük, mielőtt elágazik az út a Black Fell felé, ahonnan csodálatos kilátás nyílik mindenfelé. A gyalogutak követése után átmegyünk az Ambleside-Coniston útra, hogy elhaladjunk a Hodge Close kőbánya mellett, mielőtt felmászunk a Holme Fellre. Innen elhaladunk a gyönyörű Yew Tree Tarn mellett, hogy még egyszer keresztezzük a Coniston utat. A Tom Gill mellett végigsétálva az erdőben egy 30 láb magas vízeséssel találkozunk. Ez a Tarn Hows torkolata.

A Tarn Hows a Lake District egyik legvonzóbb turistalátványossága. Kevésbé ismeretes, hogy a tó három kisebből tevődött össze, melyet a Magas, Közép és Alacsony Tarn-nak neveztek. 1862-ben James Marshall szerezte meg a földet, és egy gátat épített rajta, hogy megemelje a szintet, és más tereprendezésekkel létrehozza azt a Tarn Hows-ot, melyeket ma látunk. Később eladta Beatrix Heelis-nek, aki Beatrix Potter néven ismert, aki végül átadta a National Trustnak.

A Tarn Hows parkolója a legnagyobb parkoló a környéken, nyilvános létesítményekkel. Más parkolók is elérhetők a Glen Mary-híd és a Yew Tree Tarn mellett. Mi a National Trustos Tarn Hows parkolót választottuk.

Fák a parkoló szélén

Nyilvános WC a fák mögött

A parkolóból kifelé menet

Mivel mindig eltévedünk, ezúttal kipróbáltunk egy új módszert. Letöltöttem a túra GPS koordinátáit, melyet 1 font ellenében a fent említett oldalon meg lehet vásárolni. Letöltöttem hozzá a mefelelő programot és a koordináták alapján csináltuk meg a túrát. Ezzel is eltévedtünk, de könnyebb volt megtalálni a helyes ösvényt, mint amikor csak a leírás alapján megyünk, mert ez mindig mutatta, hogy épp hol járunk. Egyedül az volt zavaró, hogy a kék vonal, mely az útvonalat jelölte, nem az ösvényen volt jelölve, hanem légvonalban, ezért néha azt láttuk, hogy lemegyünk a kék volalról. Ekkor azt hittük, rossz irányba megyünk, de amikor rájöttünk, hogy az csak légvonal, akkor megtaláltuk a helyes utat. Lassú tempóban haladva, sokat fotózgatva és 1-2 tévutat is beleszámítva, 6 óra 25 perc alatt tettük meg a túrát.

Távolság: 13.1 km (8.1 mérföld)

Minimum szükséges idő: 3 óra 33 perc

Legmagasabb pont: 562 méter

Nehézségi fok: Közepes

Parkoló: A Tarn Hows National Trust-os fizetős parkolója.

A térkép megtekinthető a weboldal linkjén.

1. szakasz:

A Tarn Hows parkolójából térjünk vissza az útra, és haladjunk át rajta a tó felé, jobbra tartva az ösvényen. Ezután tartsunk balra, hogy kövessük az óramutató járásával ellentétes irányú, kavicsos, kör alakú tóparti pályát. Menjünk át a víz melletti kapun és kövessük a kanyargós utat. Helyenként találhatók kis sárga útjelzők, "Cumbria way" felirattal.

300 méter múlva, az útjelző táblánál forduljunk balra a "Arnside and Langdales" felé. A Cumbria út is ezt követi. Kezdetben ez az út kavicsos, de hamarosan durva állapotúvá válik. Folytassuk a végében lévő kapuig. Menjünk át rajta, és forduljunk jobbra az "Iron Keld" felirattal jelölt út felé.

Tarn Hows

Az idő a reggel folyamán kissé ködös volt és időnként csepergett az eső. A fákon jól láthatóak az előző napi esőzések nyomai.

Köd a Tarn Hows felett

Tarn Hows

A ködös Tarn Hows

Tarn Hows

Szerencsefa

Tarn Hows

Átjáró a Tarn Hows felett

2. szakasz:

Ezen a szakaszon nagyon egyenetlen a terep. Először meredeken mászunk felfelé, néhány éles kanyarral, majd kiegyenesedik. Egy másik éles kanyarban figyeljük a "Public Bridleway" jelzést és a National Trust "Iron Keld" jelzéssel ellátott átjáróját a bal oldalon. Forduljunk balra a kapun keresztül és kövessük az emelkedő utat a faültetvény tetejére.

A falhoz közeledve forduljunk balra a jelzőtáblánál, és menjünk át a kapun. Közvetlenül forduljunk jobbra egy keskeny úton haladva, és enyhén másszunk felfelé. Hamarosan megjelenik néhány kőhalom. A kanyargós ösvény megtétele után látszani fog a távolban a Black Fell csúcspontja. Csak kövessük az ösvényt a kis tócsákon és a dimbes-dombos úton a csúcspontig.

A kanyargós ösvény

Egyenetlen terep

Kilátás a hegyekre

Tehenek a gyalogút mellett

Kilátás a Langdale Pikes-re miközben áthaladunka Lingmoor-on

Black Fell Trig Point

3. szakasz:

A csúcsponttól forduljunk jobbra, hogy meglátogassuk a kiemelkedő kőhalmot, amely jó kilátást nyújt a Windermere-re. Ezután forduljunk élesen jobbra, másszunk le a kőhalomról, majd tartsunk egy keskeny ösvényen balra.

Most majdnem ugyanazon az ösvényen megyünk visszafelé, amelyiken jöttünk. Mikor elérjük a kaput, ne menjünk át rajta, hanem forduljunk jobbra. Ez az egyenetlen ösvény népszerű a mountain bike-osok körében. Az út hamarosan áthalad egy kapun a kőfal között, menjünk át rajta és kövessük az ösvényt egy kőfal mentén. Amikor elérjük a farm melletti ösvényt tartsunk jobbra.

Kilátás a Windermere-re

Ismét elhaladtunk a tehenek mellett

A kapu a falak között

A kőfal melletti ösvény

Kis házacska a távolban

A farm

4. szakasz:

Menjünk át a résen a falon. Néhány méter múlva tartsunk balra, hogy a gyalogúton maradjunk, majd néhány méterre az útjelző táblánál forduljunk balra a "Public Footpath" feliratú tábla irányába. Itt hagyjuk el az ösvényt, és menjünk le a mezőn egy nagyon halványan látszódó ösvényen a kapuig, a sárga útjelző irányába.

Menjünk át a kapun, forduljunk jobbra és kövessük a Hollin Bank alatti mező szélén lévő mocsaras utat. Hagyjuk figyelmen kívül a jobbra lévő kaput és az ösvényt, folytassuk a gyalogúton a következő kapuig. Menjünk át a forgalmas Ambleside - Coniston úton.

5. szakasz:

A szemben lévő mellékúton folytassuk tovább. Néhány méter után a csomópontnál menjünk balra. Kövessük ezt a mellékutat, mely felfelé emelkedik, majd forduljunk élesen jobbra, majd balra meredeken felfelé. A csomópontnál forduljunk jobbra a "Hodge Close" feliratú táblánál.

Menjünk keresztül a High Oxen farm udvarán. Kövessük az utat egészen a végében lévő kapuig. Menjünk át a kapun, és folytassuk lefelé, előre. Forduljunk balra, menjunk el az épületek között és haladjunk tovább az út mentén. Másszunk fel a parkolóig. A bal oldalon látható a lenyűgöző Hodge Close kőbánya, ahol egy halvány vízesés is látható, mely a sziklák tetejéről csöpög lefelé a vízbe.

Út melletti kis patak

Az út melletti táj

A reggeli ködös időnek már nyoma se volt, kisütött a nap és a gyaloglás közben még melegünk is lett, úgyhogy kénytelenek voltunk kabát tovább folytatni a túrát.

Egy farm a közelben

Kisbárányok

Gyönyörű kilátás

A Hodge Close környéke

Balra lent található a tó

A Hodge Close kőfejtő egyike a számos pala kőfejtőnek a Tilberthwaite-völgyben, Langdale és Coniston között. A 19. századtól kezdve nagyléptékű munkálatos folytak itt, majd a korai 1960-as évekre kissé csökkent a jelentősége.

A Hodge Close kőfejtőben a világoszöld színű pala masszív bányászata folyt, egy bekerítetlen helyen, mintegy 100 méter mélyre leásva a talajszinttől. A 150 láb mély felszín feletti sziklafal kedvelt a hegymászók körében, míg a 150 láb alatti terület, amelyek a felszín alatt húzódnak, a búvárok számára nyújtanak lehetőségeket.

A Hodge Close kőbánya

A túlsó végén két óriási nyílás látható a vízszintnél, az egyik egy daru bázisa volt és a nyílás a szomszédos Parrock kőbányához vezetett.

Komolyabb búvárok számára a kőbánya megközelíthető maximális mélysége körülbelül 32 méter és akár 10 méterig is el lehet látni. Körülbelül 24 méteres mélységnél egy alagút bejárata található, amely három kamrához és 2 összekötő alagúthoz vezet.

Számos búvár vesztette életét a Hodge Close kőfejtőben, akik főként a víz alatti alagutakban tévedtek el.

Halványan csordogáló vízesés

6. szakasz:

A parkolási terület végén forduljunk balra, a kőbánya körül, egy rögös ösvényre. Tartsunk jobbra a kapu felé. Menjünk át a kapun, itt megtalálható a National Trust jele a "Holme Fell" felirattal.

Kövessük a nyomvonalat a kapuig, majd menjünk rajta keresztül. A kapu fölött a pálya jobbra fordul, itt forduljunk balra egy keskeny ösvényere, majd haladjunk felfelé. Menjünk jobbra egy mocsras gyalogútra, majd rövidesen menjünk balra a régi víztározó felé. Ismét forduljunk jobbra, egy szűk, de jól látható ösvényre. A Holme Fell jobbra található, az Ivy Crag pedig balra.

Kövessük az egyenetlen utat a kis dombtető körül, majd másszunk át a résen a két csúcs között. Forduljunk jobbra, majd közeledve a felső részhez élesen jobbra egy ösvényre. Tartsunk balra a csúcs felé.

Kapu a Holme Fell felé

Egy ház a közelben

Valahol itt tévedtünk nagyon el, már egyáltalán nem láttuk az ösvényt amerre menni kellett volna, árkon-bokron valahogy felértünk a csúcsra, majd mikor rájöttünk, hogy lefelé kellene mennünk tovább, kicsit megijedtünk, amikor lenéztünk és egyáltalán nem láttunk utat lefelé, csak a meredek hegyoldalt. A túrázgatásaink során most először ijedtem meg, hogy nem fogunk visszatalálni a parkolóba. Ekkor egy őzike tűnt elő a bokrok közül, de sajnos mire lefotózhattam volna, el is tűnt. Végül nagy nehezen, visszafelé haladva megtaláltuk a helyes ösvényt.

Uskdale Gap

A Coniston Water a Holme Fell tetejéről

Kilátás a Coniston Water-re a hegyekből

7. szakasz:

Menjünk visszafelé a sziklás lejtőn. Keljünk át egy vízmosáson az Ivy Crag felé. Az Ivy Crag csúcspontja most ismét úgy tűnik, hogy nem egy kőhalom, hanem csak egy sziklás hegység.

A tetejéről menjünk vissza a vízmosáshoz, és fedezzük fel a Uskdale Gap felé tartó egyenetlen ösvényt. Menjünk le és forduljunk jobbra, hogy keresztezzünk egy kősort. Haladjunk lefelé az egyenetlen ösvényen, mely inkább tűnik egy pataknak, mint egy útnak.

8. szakasz:

Hagyjuk el a kis pataki ösvényt és forduljunk jobbra. Most a Yew Tree Tarn /Tiszafa tó/ felé tartunk. Folytassuk tovább az ösvényen. Tartsunk jobbra egy kisebb lejtőnél. Az aljánál, a Harty Guards erdőnél, amikor az ösvény egy széles, mocsaras területre ér néhány nagyobb szikladarabnál élesen forduljunk balra. Van egy ösvény ezen a fagyökerekkel benőtt területen. Az időnként eltűnő ösvény ismét gyorsan megjelenik, majd forduljunk jobbra és menjünk át egy falon lévő átjárón.

Menjünk át a kapun a tó felé. Az útjelző táblánál forduljunk jobbra és menjünk végig a tó körül a fal alatt. Kezdetben az ösvény füves lesz, de hamarosan jól láthatóvá és kavicsossá válik. Kövessük a tó körül az ösvényt a gátig.

Miután átmentünk a kapun, mi nem a füves ösvényen mentünk jobbra, hanem átmentünk a hídon és az aszfaltos út mellett folytattuk tovább, itt már szándékosan, mivel jól láthatóan ez az út is ugyanoda vitt. Nem biztos, hogy erre rövidebb volt, de picit talán könnyebb az útvonal.

A híd

Yew Tree Tarn

9. szakasz:

Menjünk át a gáton, és mielőtt elérnénk az aszfaltos utat, forduljunk jobbra a fal és az út mellett. 50 méter múlva menjünk át az út másik oldalára és menjünk fel az út felett lévő ösvényen. Menjünk jobbra.

Mielőtt elérnénk a National Trust Tom Gill feliratú útjelzőt, forduljunk balra a "Tarn Hows" feliratú kapun keresztül. Haladjunk felfelé, majd tartsunk balra és amikor elérjük a "Tom Gill vízesés" feliratú táblát, forduljunk jobbra egy keskeny ösvényen, mely közvetlenül a vízesés fölött megy. Másszunk a vízesés felé.

Végül visszajutunk a Tarn Hows-hoz. Forduljunk jobbra, menjünk át a kapun, haladjunk balra, majd jobbra és visszajutunk a parkolóba.

Kapu a Tom Gill aljánál

Tom Gill vízesés alsó szakasza

Tom Gill vízesés

Visszatérés a Tarn Hows-hoz

A tónál is képesek voltunk rossz irányba menni, már ott volt tőlünk kb. 2 perces sétára a parkoló, mi pedig elindultunk a másik irényba. Ekkor eszünkbe jutott, hogy meg kéne nézni a GPS-en a térképet, hogy jó irányba megyünk-e, akkor derült ki, hogy nem. Szerencsére még idejében rájöttünk, különben még most is a parkolót keresnénk.