2018/10/12-2018/10/14.
Esős kirándulás Skóciában
1. nap
Az utazás
Ismét Skóciára esett a választásunk, lehet, hogy az idén utoljára, hiszen jön a tél és egyre korábban sötétedik, lassan már nem érdemes túl messzire menni.
Mivel délelöttösök voltunk, úgy döntöttünk, hogy munka után fel is utazunk Skóciába, így nem kell másnap korán kelni. A szállást az AirBnB-n foglaltam le 2 éjszakára Dunfermline városában. Este 9 körül meg is érkeztünk, jó 4 órás út után. A házigazda nagyon kedves volt, a szobánk tiszta és ízlésesen berendezett. Nagyon tetszett a környék, ahol volt a ház, szívesen ellaknék ott. Sajnos tüzetesebben nem tudtuk megnézni a várost, mert nem maradt rá időnk, pedig néhány képet megérdemelt volna. Út közben szinte végig esett az eső, mire megérkeztünk elállt, így legalább nem áztunk meg, amíg kipakoltuk a cuccainkat a kocsiból.
2. nap
Culross
Reggel 9 körül ébredtünk, nemsokára el is indultunk, hogy megnézzük Culross kicsi falvát. Eredetileg Culross a Firth of Forth kikötővárosaként szolgált, és Szent Serf alapította a 6. században. Ma a National Trust gondozásában van.
Parkolóhely bőven akad egy hatalmas parkolóban a belváros közepén, mely ingyenes. Leparkoltuk az autót, majd átvettük a túrabakancsot /mivel szakadt az eső, kellett is/, esernyővel és vízhatlan kabáttal felszerelkezve elindultunk felfedezni a falut. Mert hát minket egy kis eső nem tud meggátolni...
 |
| A parkoló a belvárosban |
 |
| Városkép a parkolóból fotózva |
A parkolóból nagyon jó kilátás nyílt a régi kikötőre, melyet a 15. és 16. században szén exportálásra használtak. Az 1800-as években egy 72 méteres, fából készült tartórudas platformmal egészítették ki, melyet hozzácsatoltak a régihez. Az új kikötő mellé az 1900-as években vasúti síneket is emeltek, mely a képen is látható. A kikötő jelenleg felújítás alatt áll, melyet adományozással segíthetnek a vállalkozó kedvűek, és ezt a Bisciut Café vagy a Red Lion Inn-ben tehetik meg.
 |
| A kikötő és a vasúti sín |
A 16. és 17. században a város a szénbányászati ipar központja volt. Sir George Bruce, aki Culross csodálatos "palotáját" is építette, és akinek családi emlékműve az apátsági templom északi kereszthajójában áll, 1575-ben Culrossban szénbányát építtetett, majd 1595-ben megépítette a Moat-pit-et ez lett a világ első szénbányája, melyet a tenger alá is kiterjesztettek. Ez a bánya a 17. század elején a brit-szigetek egyik csodája volt, egészen addig, amíg a Moat Pit 1625. március 30-án egy vihar során el nem pusztult.
 |
| Egy horgony és egy régi raktár épület a parkoló mellett |
 |
| A horgony közelebbről |
A parkoló mellett egy nyilvános WC és egy játszótér is található, ahol egy újabb horgonyt láthatunk.
 |
| Nyilvános WC |
 |
| Játszótér |
 |
| Horgony |
 |
| Emlékmű |
Nem csak mi voltunk, akik kimerészkedtek egy kis városnézésre az esőben, mások is jöttek esőkabátban, de persze koránt sem annyian, mintha jó idő lett volna. Ennyi előnye van az esőnek, kevesebb az ember...
 |
| Szemetes |
A faluhoz kapcsolódik egy legenda is. Állítólag amikor Teneu brit hercegnő (aki később szent lett), Lothian király leánya, terhes lett házasság előtt, családja ledobta egy szikláról. Ő sértetlenül túlélte az esést, és hamarosan talált egy elhagyatott hajót. Tudta, hogy nincs hova mennie, ezért beszállt a hajóba; átszelt a Firth of Forth-on keresztül, majd Culrossban kötött ki, ahol Szent Serf gondviselés alá vette őt; később ő lett a fia, Saint Kentigern /Mungo/, nevelőapja.
A város kikötői szerepe csökkent a 18. századtól, és a viktoriánus időkben "szellemváros" lett. A kikötőt elöntötte a víz, és a part menti vasútvonalat a 12. század második felében a tenger szétszakította (bár a külső kikötőt nemrég helyreállította egy helyi csoport).
A 20. század folyamán felismerték, hogy Culross sok egyedi történelmi épületet tartalmaz, és a Skót National Trust az 1930-as évek óta foglalkozik azok megőrzésével és helyreállításával. A jelentősebb épületek közé tartozik a Városháza /Town House/, melyet korábban bíróságként és börtönként használtak, a 16. századi Culross-palota, a 17. századi Tanulóház /Study/ és az 1217-ben alapított Culross-apátság cisztercita házának maradványai. Az apátsági templom továbbra is használatos plébániatemplomként, míg a romos része a Historic Environment Scotland gondozása alatt van.
 |
| A Fő tér és a Városháza tornya |
 |
| A városháza |
A fő téren található Sir Alexander Cochrane admirális, Dundonald 10. grófjának mellszobra.
 |
| Sir Alexander Cochrane admirális mellszobra |
 |
| Sir Alexander Cochrane admirális |
 |
| Culross-palota |
A Városháza áprilistől októberig belülről is megtekinthető, Natonal Trust tagok számára ingyenes. Kiállítás és egy videó látható benne, valamint van egy boltja is. Mi csak a boltba mentünk be. Az 1626-ban épült városháza a helyi kormány szerepét töltötte be éveken keresztül. Az alsó szint az adósok börtöneként működött, a "boszorkányokat" pedig a tetőtéren tartották fogva. A tetőteret és a homlokzatot 1783-ban adták hozzá.
 |
| Városháza |
 |
| Az óratorony teteje |
 |
| Az Admiral Café épülete |
Befordulva az egyik utcába, egy macskaköves úton a Mercat Cross-ra érkezünk. Ez volt régen a piactér, ahol a kereskedelmet lefolytatták és ahol a kiáltványokat el lehetett olvasni. Még ma is úgy áll, ahogy régen. Itt tényleg olyan volt, mintha visszamentünk volna az időben. A város kereskedelmének nagy részét szénben bonyolították.
 |
| Mercat Cross |
A Mercat Cross terén egy emlékmű áll, melyen az 1588-as dátum olvasható, ekkor hozták létre ezt az utcát. Az emlékmű tetején egy egyszarvű található, amint a város címerét tartja a kezében.
Az egyszarvű szarvára egy holló szállt az esőben, kiválóan illett oda, mintha csak a szobor része lenne.
 |
| A Mercar Cross egyik háza |
 |
| Mercat Cross |
A Tanulóház /Study/ 1610-ben épült. Valószínáleg Robert Leighton püspök is használta, amikor Culrossba látogatott a 17. században. Az épület látogatható.
 |
| A Study épülete |
 |
| A Study |
 |
| A Study |
 |
| A Mercat Cross színes házai |
A Lockit Well /Lockit kút/ Culross lakosságát látta el ivóvízzel, valószínűleg főleg St. Serf követői használták. A kutat egy fölső területről érkező patak táplálja, mely megtöltöti a fal mögött lévő ciszternát. A vizet egy fogantyú segítségével engedik meg, majd szintén ezzel zárják el. Neve is innen ered /elzárni angolul "lock", ebből származik a lockit szó, magyarul kb. elzárható kút/.
 |
| A Lockit Well |
 |
| Így használták régen |
A West Kirk romjai felé vettük az irányt, mely a falu végétől kb. fél mérföldre található. Több helyen is ki van táblázva, el sem lehet téveszteni az utat.
 |
| Útbaigazító táblák |
A romokhoz a falu végén egy gyalogút vezet balra.
 |
| A bejárat a West Kirk templom romjaihoz |
A West Kirk-et egy mezőgazdasági terület öleli körül. Egy templom romjait és egy nagyon régi temetőt láthatunk itt. Ez volt Culross egykori plébániatemploma, melyet 1633-ban egy parlameti törvény előírásai szerint a faluban található apátsági plébániatemplom váltotta fel. Azonban úgy vélik, hogy a templom már előtte is használaton kívül volt egy ideje, mivel már akkor is romos állapotban volt.
 |
| A temető és a templom romjai |
A templom most tető nélkül áll, és egy nagy fa nő az épület nyugati végében, a falakat pedig borostyán futotta be. A temető területét fal veszi körül, mely néhol elég rossz állapotban van. Az itt található sírkövek a 17-19. századra tehetőek. A korai műemlékek a halál és a halandóság szimbólumát ábrázolják, és számos kereskedelmre és hivatásra utaló ábrák is találhatók, például mezőgazdasági, tengerész és bányász szimbólumok.
 |
| Gomba a temetőben |
A romok megtekintése után visszamentünk a faluba és megkerestük az apátságot, mely szintén jól ki volt táblázva, így ezt is könnyű volt megtalálni.
/Culross-i Apátság és Templom/
A 13. században épült apátságból ma már csak a mellékhajó maradt meg. Az apátságot a cisztercica Malcolm, Fife grófja alapította és Kinlossból származó szerzetesekkel telepítette be.
 |
| Egy helyiség a bejárat mellett |
Az apátság sosem volt gazdag és a közösség viszonylag kicsi volt. A kolostor ismert azonban a kertjeiről és írószobájáról, amely fényes kéziratokat és szép köteteket termelt, valamint arról tanúskodik, hogy a kerületben volt egy iskola, a város fiataljai számára; ahol a diákoknak nyelveket oktattak és erényre képezték őket.
 |
| Kilátás az apátságból |
1633-ban az apátsági templom keleti szárnyát plébániatemplomként vették át, míg a szomszédos épület egyre rosszabb állapotban lett. 1642-ben az északi részt Sir George Bruce of Carnock sírkamrájává alakították át; faragott emlékszobrukat, mely őt, feleségét és nyolc gyermekeit ébrázolja még ma is megtekinthetjük. Az apátsági templomot a 19. század eljén helyreállították, bár ezzel a művelettel számos eredeti részt eltávolítottak, beleértve a kereszthajó kápolnákat is. Újabb restaurációra került sor a 20. század elején, visszaállították a kápolnákat és kialakult az az épület, ami ma is látható. A templom keleti része még mindig használatos az istentisztelethez, és általában nyitott a nyilvánosság számára.
 |
| A templom bejárata |
 |
| Temető a templom mellett |
 |
| A templom bejárata előtt |
Íme belülről:
A pap, aki bent volt a templomban, elmondta nekünk, hogy a templomot ma is használják, házasságkötésre, istentiszteletekre, stb és mesélt nekünk az épület történetéről.
 |
| Orgona a bejárat felett |
 |
| Sir George Bruce of Carnock sírkamrája |
 |
| 8 nyermekük |
 |
| Sir George Bruce of Carnock és felesége |
 |
| Pipacs az ablakban |
Az apátság és a templom megtekintése után visszasétáltunk a palota felé, de egy másik úton, mint amelyiken jöttünk.
 |
| Ismét a Mercat Cross |
Megtaláltuk a Red Lion Inn fogadót is, ami szintén egyike a híresebb épületeknek. Az ajtaja mellett egy vörös oroszlánszobor található, gondolom erről kapta a nevét is /red lion=vörös oroszlán/.
 |
| A Red Lion Inn |
 |
| A vörös oroszlán |
A 17. század elején épült palota, George Bruce otthona volt, és narancssárga színben pompázik. Valójában nem igazi palota, mert soha nem volt királyi rezidencia. A palotához egy konyhakert is tartozik, azokkal a növényekkel, amik a 17. században is nőttek.
Sajnos csak az egyik szárnyat udtuk megtekinteni, mert a mellette lévőben éppen filmforgatás zajlott, először azt hittük, hogy ugyanaz a film, aminek a forgatásába már a Skye szigeteken is belebotlottunk. De utána néztem és kiderült, hogy itt az Outlander című sorozat következő epizódjait forgatták. Csak annyit láttunk a forgatásból, hogy amikor bent voltunk a palotában és kinéztünk az ablakon, épp egy gróf ruhába öltözött alak ment be a másik épületbe több másik középkori ruhába öltözött szereplő kíséretében.
A mai napon nyitva álló szárnyban csak 4 szoba volt. Az épület falait és a mennyezetet faburkolat borította, mely arról tanúskodott, hogy az épület nagyon régi. Fotózni nem lehetett, de azért két kép "véletlenül" elkattant az egyik szobában. Gyanítom a palotának az a része, amit ma nem tudtunk megnézni, sokkal érdekesebb és látványosabb volt, mint ez a 4 szoba, amikben igazából alig volt bútor.
A kertet is megnézhettük, ott már fotózni is lehetett. Itt ki volt építve egy kis fabódé, ahol különböző skót helyekről származó termékeket lehetett megvásárolni. Becsületkasszás volt, ki volt írva mindennek az ára és kihelyeztek oda egy dobozt, amibe be kellett dobni a megfelelő összeget.
 |
| Skót termékek |
 |
| A kert |
 |
| A palota a kert felőli oldalról |
Az okker színű palotával búcsúztunk Culrosstól, ahol visszaléptünk egy kicsit a múltba egy festői falu macskaköves utcái mentén. Mivel az eső továbbra is kitartóan esett, úgy döntöttünk, hogy megnézünk mégegy palotát, méghozzá Falklandban. De előtte tettünk egy kitérőt út közben a Burger Kingbe, mert farkas éhesek voltunk.
Falkland egy festői város a skót Fife tartományában, mely főleg a királyi palotáról híres. Ez a királyi rezidencia volt a Stewart királyok lakóhelye, miközben vaddisznóra és szarvasra vadásztak Fife erdeiben.
Találtunk egy ingyenes parkolót közel, onnét csak pár percre volt a palota. Miközben elindultunk felé, készítettünk néhány képet a városról.
/Falkland palace and garden/
 |
| A palota |
A Falkland palotáról először 1160-ban beszéltek, amikor a birtok még a MacDuffs székhelye volt. V. James itt halt meg 1542-ben, egy héttel lánya, Stuart Mária születése előtt, aki gyakran látogatta a palotát. A három eredeti szárnyból, amiket Cromwell serege 1654-ben felgyújtott, mára már csak a keleti és a déli szárnyak maradtak fenn. Az elképesztő, korai reneszánsz udvar a francia Loire kastélyokra emlékeztet. A királyi kápolna szegélydíszítésével, a 16. századi tölgyfaburkolatával és a festett famennyezetével, amelyet skót, francia és angol címerek díszítenek, lenyűgöz mindenkit. A gyönyörű kertben található Nagy-Britannia első tenisz pályája, amelyet még ma is használnak.
Sajnos itt sem lehetett fotózni a palota belsejében, mivel királyi rezidencia volt és azokban az épületekben tilos. Pedig lett volna mit, a gyönyörű faragott ágyak és bútorok, az ízlésesen berendezett szobák, kitömött vadászzsákmányok, mind-mind szemet gyönyörködtetőek voltak. Egy képet sikerült ellőnöm a palota egyik szárnyában található templomról.
 |
| A palota temploma |
A palotának csak egy része maradt fenn épségben. Miután az utolsó szobát is megtekintettük, kiléptünk egy külső részre, ahol régen a király és a királynő szobái voltak. Illusztrációképpen innét nyílik egy kétszintes helyiség, ahol az alsó szinten a király, a felső szinten pedig a királyné szobáját mutatják be, hogy legyen elképzelésünk róla milyen lehetett. A National Trust munkatársa, aki a szobában volt mondta nekünk, hogy valójában az a helyiség, ami most be van rendezve, csak a fürdőszoba volt, a szobák eredetileg azon a külső részen voltak, ami most romos állapotban van és több szintből álltak.
 |
| A királyné szobája |
Hátul még volt néhány helyiség, amit meg lehetett nézni.
 |
| A hátsó helyiségek bejárata |
Volt itt egy interaktív szoba is, ahol rengeteg szárított gyógynövényt, fűszereket, illatosítókat és más természetes gyógyszereket lehetett megszagolni vagy akár megtapintani. Érdekes illatok terjengtek odabent.
 |
| Interaktív szoba |
Már csak a kert volt hátra. Mondanom sem kell, hogy az eső még mindig nem állt el, már nagyon kezdett elegünk lenni belőle, de azért a kertet sem hagytuk ki, ha már ott voltunk.
 |
| Sakktábla a kertben |
 |
| Egy bagoly szobor |
 |
| Ez valamiféle hold vagy napóra lehetett |
 |
| Üvegház |
 |
| Kerti tó |
A kertben található a világ legrégibb teniszpályája, amit még ma is használnak. Építése 1539-re tehető és skót királyok és királynők generációi játszottak itt.
 |
| A teniszpálya bejárata |
A tenisznek ezt a fajtáját királyi tenisznek hívják, a sima tenisz és e között annyi a különbség, hogy ezt nem gyepen játszák, mint a Wimbledonit, de a játékszabályok ugyanazok. A játék ugyanúgy szervával kezdődött, melyet általában a szolgák végeztek el, mert a királyokat a ruhájuk nagyban korlátozta a mozdulat elvégézésében. Mária, skót királynő elmondása szerint sokkoló hatást keltett a nézőiből, amikor térdnadrágban jelent meg játszani a könnyebb mozoghatóság kedvéért.
 |
| A nézőtér |
Megnéztük a kert többi részét is:
 |
| Díszes kapu |
Végül az ajándékboltban fejeztük be a nézelődést. Utána kicsit elkeveredtünk, mert nem találtuk a kijáratot, ugyanis mi a kertben kerestük, holott az ajándékboltból lehet kimenni az EXIT felirat irányában.
Falkland Palace
Cím: East Port, Falkland, Cupar KY15 7DA
Belépő 2018-ban:
A város
Az eső ellenére még beiktattunk egy rövid városnézést Falklandban, mert mindenképp megért néhány fotót. Érdekessége egyébként, hogy az Outlander c. filmsorozatot itt forgatták, ezt a várost használták fel Inverness városának.
Falkland szívében található a plébániatemplom, melyet 1850-ben építettek két másik épület helyén.
 |
| Falkland plébániatemploma |
 |
| A templom és a Bruce kút |
A templom udvarán áll Onesiphorus Tyndall Bruce, egy nemes ember szobra, aki segített a templom építésében és benne is temették el.
 |
| Onesiphorus Tyndall Bruce szobra |
 |
| Onesiphorus Tyndall Bruce |
A plébániatemplom előtt áll a Bruce kút, egy körforgalom közepén. Epítése 1857-re tehető.
 |
| A Bruce kút |
A kúton lévő oroszlán szobrok mindegyike más-más címert tart a kezében, ebből kettőt fotóztunk le:
Az egyik kis utcácskában sétálgatva egy világháborús emlékművet fedeztünk fel:
Az emlékműtől nem messze bementünk egy ajándékboltba. Ott nagyon kedves volt velünk az eladó, kérdezgette honnan jöttünk és mit csinálunk Skóciában. De már másnap vettem észre, hogy átvert, mert régi 1 fontost adott vissza, amit már kivontak a forgalomból...
 |
| Az ajándékbolt közelében |
Már kezdett sötétedni, mi is nagyon untuk már az egész napos folyamatos esőzést, úgyhogy visszamentünk a parkolóba a kocsihoz és irány a szállás.
 |
| Útban a parkolóhoz |
Megérkezve a szállásunkhoz, természetesen elállt az eső. Így szokott ez lenni...
2. nap
Másnap sokkal szebb időre ébredtünk, bár reggel még kicsit borongós volt, de legalább az eső nem esett. 9 óra után kijelentkeztünk a szállásról és elindultunk a Dollar nevű helyiségbe, ahonnét indul a Dollar Glen National Trustos túrája.
/Dollar szurdok túra/
Mély szurdokok, hömpölygú patak, vízesések, fák, természet és egy romos kastély... A Dollar Glen tökéletes helyszínt kínál ahhoz, hogy kicsit félrevonuljunk a nyüzsgő mindennapok elől.
Ez a gyönyörű erdei terület Stirlingtől keletre fekszik, az Ochil-hegység árnyékában. A szurdok felfedezése a viktoriánus idők óta nagy népszeráségnek örvend. Rengeteg ritka vadon élő élőlény van itt, beleértve a zuzmókat és a páfrányokat is. A zöld küllő, a vizirigó és a csuszka három olyan madárfaj, amelyek a buja, erdős szurdokokban élnek. Út közben megtekinthetjük a romos Campbell kastélyt, az Argyll grófok 15. századi erődítményét, mely magasan áll a szurdokok és a fákkal szegélyezett lejtők fölött.
A Walkhighland oldalán leírt túraútvonalat követtük. Szeretjük ezt az oldalt, mert az útvonalak könnyen követhetők.
Túra táv: 3,25 km /2 mérföld/
Minimum szükséges idő: 1,5 - 2 óra /ha a kastélyt is szeretnénk közben megtekinteni, számoljunk rá plusz 1 órát/
Legmagasabb pont: 180 méter
Nehézségi fok: Közepesen könnyű
Parkoló: Dollar városának központjában az út szélén, GPS koordináták: 56.1664,-3.6711
 |
| Dollar folyója |
A GPS koordináta még kissé feljebb mutatta a túra kezdetét, de mi előtte kb. 2 percnyire megálltunk a folyó melletti úton, ahol ingyenesen lehet parkolni az út szélén.
1. szakasz:
A parkolóból induljunk el a Dollar múzeum felé a folyó mentén, ott találunk egy útjelző táblát Dollar Glen és Castle Campbell felirattal. Térjünk rá a múzeum bal oldalán található gyalogútra, mely egy szép parkos területhez vezet, piknik lehetőségekkel. Az ösvény bal oldalán a folyó halad és kilátás nyílik a folyó túloldalán lévő golf pályára is. Mikor megérkezünk egy elágazáshoz, forduljunk balra és menjünk át a hídon a folyó felett. Innét az út fokozatosan felfelé halad egy jól követhető lépcsővel kiépített ösvényen. Az itt látható erdős terület rengeteg tölgyfával rendelkezik.
 |
| A Dollar múzeum |
 |
| A múzeum melletti ösvény |
 |
| Piknikező hely |
 |
| Golfpálya a folyó túloldalán |
 |
| Piknikező terület |
 |
| Elérkeztünk az útkereszteződéshez |
 |
| A híd, amin át kell haladnunk |
 |
| A folyó a hídról fotózva |
 |
| Visszanézve a hídra |
 |
| A lépcsős ösvény |
2. szakasz:
Az út az erdő szélén halad, elhaladunk egy golfpálya mellett, mely balra található, a kerítés mögött. Nemsokára kilátás nyílik a Campbell kastélyra.
 |
| Golfpálya a kerítés mögött |
Egy gomba alakú pénzfára akadtunk, amibe mi is tettünk 1-1 pennyt, hátha szerencsét hoz.
 |
| Gomba alakú pénzfa |
 |
| Az érme bekalapálása |
 |
| Kilátás a kastélyra |
3. szakasz:
Folytassuk az ösvényen, áthaladva egy kapun és haladjunk lefelé. Az alján található jobbra egy kapu, mely a Windyedge kilátóponthoz vezet, itt láthatjuk a sziklákat mélyen a kanyon alján, valamint kisebb vízeséseket, viszont a fák túlságosan takarják a kilátást. Ezután térjünk vissza a főútvonalra és folytassuk árral szemben, áthaladunk egy hídon, majd egy emelkedő következik. Felfelé haladva forduljunk a bal oldali útra (a jobb oldali út a Campbell kastély felé lerövidíti az utat), amely hamarosan egy hídhoz vezet. Keljünk át rajta, majd folytassuk az ösvényt mely cikk-cakkban meredeken felfelé halad.
 |
| Kilátópont |
Megérkezünk az első látványosabb szakaszhoz, ahol egy kisebb vízesés látható.
A hídon átkelve egy újabb látványosabb vízesést figyelhetünk meg, ha kicsit közelebb megyünk a fák között.
4. szakasz:
A domb tetején gyönyörű kilátás nyílik a várra és a lépcsős, korláttal ellátott gyalogútra, amelyek a meredek szakadékoktól védenek. Kövessük a balra lévő keskeny ösvényt, ne pedig a szélesebb ösvényt, amely egyenesen a gerinc felé halad. Az út a Sorrows patak szurdokát követi, majd hamarosan egy kereszteződéshez jutunk. Forduljunk jobbra, menjünk át a hídon egy dupla vízesésnél, és kövessük a látványos utat. Egy kapu után az ösvény közvetlenül a Campbell kastély felé halad.
5. szakasz:
A kastély kapujában forduljunk a balra vezető kis ösvényre. /Mi bementünk a kastélyba mielőtt tovább folytattuk volna az utat, de a könnyebb átláthatóság kedvéért erről a túra után írok részletesebben./ Haladjunk lefelé a szurdok aljára. Menjünk át a hídon, és kövessük a gyalogutat a patak mentén folyás iránnyal megegyezően. Nemsokára megérkezünk egy fából készített kiépített úthoz, itt található a John Knox's Pulpit /John Knox szószéke/ kilátópont 2 patak találkozásánál. Nevét a skót reformátor, kálvinista teológus és egyházszervező John Knox-ról kapta, aki állítólag a 16. században itt prédikált. Őt tartják a skót református egyház, a skót presbiterianizmus alapítójának.
 |
| A kastély kapuja melletti ösvény |
Amint leérünk a szurdok aljára rögtön egy látványosabb szakasz tárul a szemünk elé. Balra egy magasabbról lezúduló kisebb vízesés látható, a patak mellett közelebb mehetünk hozzá, de vigyázzunk, mert az út nagyon rögös.
 |
| 2 patak találkozása |
 |
| John Knox's Pulpit kilátópont |
 |
| John Knox's Pulpit |
 |
| John Knox's Pulpit kilátó felülnézetből |
6. szakasz:
Folytassuk az ösvényt lefelé haladva, elmegyünk egy jobb oldalt található régi jégház mellett, és hamarosan elérjük a kereszteződést, ahol a séta elején átmentünk a hídon. Innét ugyanaz az út vezet vissza Dollár falujába, amin jöttünk.
 |
| Újabb kilátópont |
 |
| Ezt látjuk a kilátóról |
 |
| A régi jégház |
 |
| Visszaérkezés Dollarba |
Dollar
A séta végén szétnéztünk Dollarban.
 |
| Dollar plébániatemploma |
A Kelly patak partján található a William Spence emlékére állított toronyóra, melyet barátai és szülei állítottak a tiszteletére.
 |
| William Spence emlékmű |
/Campbell Kastély/
Dollar kicsiny faluja valójában a Campbell kastélyról vált híressé, mely a Dollar Geln felett ül. A vár eredetileg Castle Gloom néven volt ismert, amely valószínűleg a skót gaelből származott: glom, azaz szakadék, a kastély két oldalán található szűk szurdokokra hivatkozva. A jelenlegi tornyot 1430-ban építette John Stewart, Lord Lorne vagy egyik rokona számára. Az 1460-as években Colin Campbell, Argyll első grófja feleségül vette Stewart Izabellát, Lord Lorne lányát, így a Campbell kláné lett.
 |
| Bejárat a kastélyba |
1490 februárjában Campbell felkérte az újonnan koronáztatott királyt, a skót IV. Jakabot, hogy hivatalosan változtassa meg a Gloom nevet a "Castle Campbell" -re. A "kastély" kifejezés különös tekintélynek örvendett, és királyi jóváhagyást igényelt annak használata. Ma a Kastély a Historic Scotland tulajdonában van.
A Historic Scotland épületei első éves English Herritage tagsággal fél áron, a második évtől ingyenesen látogatható. Így hát mi ismét ingyen mentünk be. A kastély mára már romos állapotban van, viszont a torony egész szép állapotban fennmaradt.
A kastély háta mögül nagyon szép kilátás nyílik a környező hegyekre és egy kis kert is van hátul, ahol ha kedvünk tartja leülhetünk a kihelyezett padokra és élvezhetjük a friss levegőt és a csodálatos tájképet.
 |
| Hátsó kert |
 |
| A torony |
A Campbell klán Skócia egyik legbefolyásosabb családja volt. Amint a romok között sétálunk, fellelhetjük a jólét, kifinomultság és a hatalom jeleit. A kastély mindegyik szobájáról feljegyzést készítettek egy 1595-ös leltárban, mely skót nyelven íródott. Akkoriban mindenki azt a nyelvet beszélte, beleértve a királyokat és királynőket is.
A család háztartásához szükséges élelmeket 5 pincében tárolták, melyeket az 1500-as években építettek. Az alábbi képeken látható folyosónak a pincéi vajashordókkal, sajtokkal, zabzsákokkal, söröshordókkal volt tele. Közvetlenül a várkapu előtti területen lehetett a péksütöde és a sörfőzde, a tejcsarnok és más szolgáltatást ellátó épületek.
 |
| Az egyik tárolópince belülről |
 |
| Egy másik tárolópince |
 |
| A pincés folyosó |
A külső kamra volt az a hely, ahol a gróf privátban étkezhetett. Az utolsó Campbell, aki itt tartózkodott, Argyll 8. grófja volt, aki később márki lett. Annak ellenére, hogy feltette II. Károly király fejére a koronát 1651-ben, áttért Oliver Cromwell republikánus rezsim támogatói közé. 3 évvel később a Campbell kastélyt lázadók felgyújtották, annak megtorlására, hogy a márki a király ellen fordult és vele együtt az Airlie kastélyt is. A Campbell kastélyt utána soha nem építették újjá.
1654-ből származó elszenesedett famaradványokat találtak a régészeti ásatások során a déli szárnyban 1982-ben. Más tárgyak is előkerültek, pl. miniatűr kalapácsfej, lópatkó és különböző díszítő elemek.
 |
| A külső kamra /balra/ |
Az urak belső hálószobája a ház szívében volt. A Campbell család hamar magéává tudta az újdonsült divatot. Az 1500-as években a magánszféra egyre nagyobb divatba jött. A déli szárnyba csak a gróf léphetett be. Ez volt az összes közül a legprivátabb szoba.
A hallban tartották a Campbellek a banketteket, partykat és néha ceremóniákat is.
1563-ban 6 férfi pásztornak öltözött, táncoltak és lanton játszottak, hogy szórakoztassák a kastélyba látogató Mária, skót királynét, aki Margaret Campbell és James Stewart esküvője miatt látogatott oda. Mária féltestvére, James is ott volt azon a napon. A gróf, aki 4 évvel később Máriát lekényszerítette a trónról, heves hasmenést szenvedett azon az estén.
 |
| A hall |
 |
| Latrina |
 |
| Melegedő és WC helyiség a kastélyban |
A romos területek megtekintését követően megnéztük a tornyot is, amit olyan vastag fallal láttak el, hogy a lépcsőt és a WC-t is a falba építették.
 |
| Interaktív szoba |
 |
| A vár régen |
A torony a kastély szívébe épült, de az 1500-as években inkább tárolónak használták és itt voltak a személyzet szobái is. Az interaktív szobában meghallgathatjuk az egyes gombok megnyomásával a hangokat, amik régen a szobákban hallatszottak.
 |
| A régi lépcsőfeljáró helye |
 |
| Ide dobták be a foglyokat |
 |
| A mai lépcsőfeljáró |
A külső kamra volt a család privát helyisége, ahova csak kiváltságos vendégek léphettek be.
 |
| A külső kamra |
 |
| Latrina |
A zöld szobában aludt Colin Campbell. Az ágy körül selyemfüggünyük lógtak. A falakat zöld színű szövettel fedték be. A boltíves tetőre 1590-ben két faragott zöld fejformát helyeztek, amik láncon függő olajlámpát tartottak a szájukban. Ide csak a legfontosabb vendégek léphettek be.
 |
| A zöld szoba |
 |
| A zöld szoba ablaka |
A lépcső innét a tetőre vezetett fel, ahonnét megcsodálhattuk a környező hegyeket és lenézhettünk fentről a kastély romjaira.
Castle Campbell
Cím: Dollar FK14 7PP
Belépő 2018-ban: 6 font
/Az Ananászház/
Az Ananászház 1761-ben épült Dunmore 4. grófja által, Charlotte feleségének szánta születésnapi ajándékként és valószínűleg nyári házként funkcionált. Abben az időben az ananász Skócia legegzotikusabb ételei közé tartozott.
Ma a National Trust of Scotland tulajdonában van az épület. Ez a bizarr és lenyűgöző építészeti csoda mindig is vonzotta a látogatókat. Eredetileg kerti visszavonulónak épült, és most a különböző vadon élő fajok paradicsomaként szolgál.
Az Ananászház kertjében egy üvegház alatt valaha gyümölcsök és zöldségek széles választékét termesztették, többek között az ananászt is. Az a terület ma már a vadvilág oázisa, ahol tehetünk egy nyugodt sétát a tó és a környező erdők körül.
 |
| Furcsa gombák a fű között |
Kolumbusz Kristóf 1493-ban felfedezte a Karib-tengeren az ananászokat, és a következő évszázadok során ritka és nagyra értékelt finomsággá vált Európában. A hatalom, a gazdagság és a vendégszeretet szimbólumaként egyre inkább megjelent az építészetben is, hogy ezzel díszítsék az átjárókat, az ajtószárnyakat és más részleteket az épületükön. Talán John Murray ezért egyszerűen úgy döntött, hogy felépíti a legnagyobb ananászt.
A Dunmore Ananásza egyedülálló építészeti remekmű, és a teljes tetőt egy komplett ananász formálja. Az építész neve, aki az Ananászt tervezte, bizonytalan, noha egyesek a skót építész Sir William Chambersnek tulajdonították, akiről tudjuk, hogy számos jellegzetes épületet hozott létre a londoni Kew Gardensben.
Az Ananász teteje 45 láb magasan helyezkedik el a déli kert felett. A fal tetején négy nagy kő váza van, kettő az Ananász mindkét oldalán. Ezek eltakarják a kéményeket, amelyek eredetileg a kerti falakon belül elhelyezett fűtési rendszert szolgálták. Ennek célja az egzotikus példányok növekedésének előmozdítása az üvegházakban, amelyek eredetileg a kert északi falának belső oldalán helyezkedtek el.
Egy falba épített kapun át juthatunk az épület háta mögé, ahol egy ösvény vezet az 1504-ből származó Elphinstone Torony romjaihoz. Mi ennek megtekintését most kihagytuk, mert fáradtak voltunk és hosszú út állt még előttünk hazáig. Az Ananászház mögötti részt viszont megszemléltük.
 |
| Az ananászház mögött |
 |
| Gyönyörű kilátás |
 |
| Az egyik váza a fal tetején |
 |
| Az ananászház hátulról |
Sajnos az épület belülről nem látogatható. Próbáltunk a kulcslyukakon bekukucskálni, de nem sok mindent láttunk. Pedig kíváncsiak lettünk volna mit rejt belülről.
 |
| A tó |
The Pineapple
Cím: Airth, Falkirk FK2 8LU
Én még szívesen megnéztem volna Falkirk városát is, ha már ott voltunk a közelben, de páromnak már nem volt kedve, így elindultunk hazafelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése