2016/10/08 - 2016/10/09.
Sátorozás délen
1. nap
Városnézés Canterbury-ben
A Canterbury mesék c. könyvről gondolom már sokan hallottak, melyet Geoffrey Chaucer angol szerző írt a 14. században. A mesék egy kerettörténetben helyezkednek el, melyeket a vértanúként meghalt Becket Tamás sírjához igyekvő zarándokok mesélnek. Paolo Passolini, olasz rendező filmet is készített belőle. Én a könyvet nem olvastam, de a filmet láttam és ez volt, ami miatt Canterbury-t annyira szerettem volna megnézni.
Sajnos ott helyben nem találtam sátorhelyet, csak kissé távolabb, Sheppey szigetén, ahová egy hídon át a szárazföldön is át lehet jutni. Sheppey szigetén is vannak látnivalók, de mivel ezúttal nem az volt a fő úticél, a szigetnézést most kihagytuk. Egyből a kempingbe mentünk és mielőtt bámit is megnéztünk volna, felállítottuk a sátrat.
Plough Leisure Park
A Sheerness közelében található Plough Leisure Park-ban foglaltam sátorhelyet, de az előző két sátorozásunk helyszíneihez képest ez a kemping nagyon gyenge volt. A sátrat végig a fák mentén lehetett felállítani, hogy pontosan hova, azt mi választhattuk ki. A legvégén volt a legszimpatikusabb, ott táboroztunk le.
Az előző két sátorozás alkalmával szívtunk a sátrunkkal, ezért most lecseréltük egy kisebbre, de stabilabbra. A vásárlásnál a víz és szélálló képessége volt a döntő. Ezzel már szerencsére nem volt semmi problémánk, állta a sarat, ahogy kell. Annyi volt a baj vele, hogy ebben már nem lehetett felállni, túl alacsony hozzá.
Miután végeztünk a sátorállítással, szétnéztünk tüzetesebben a kempingben, hátha nem is olyan rossz hely, mint elsőre tűnik, de csak karavánokat találtunk, ahogy egymás mellett sorakoztak, semmi más említésre méltó.
Canterbury
Nem is időztünk tovább a kempingben, alindultunk Canterbury-be várost nézni. A város a Stour folyó mentén fekszik. Miután a Kenti Királyság 597-ben áttért a kereszténységre, canterburyi Szent Ágoston püspöki székhelyet alapított a városban és ő lett az első canterburyi érsek. Ez a pozíció ma az angliai egyház és a világszerte jelenlévő anglikán közösség vezetői tisztségét jelenti. Thomas Becket érseket 1170-ben meggyilkolták a canterburyi katedrálisban és ekkortól a székesegyház a világ keresztényeinek zarándokhelyévé vált. A zarándoklat adta a témát a Canterburyi mesék c. műhöz is.
Leparkoltunk valahol a belváros közelében és elindultunk sétálni. Rögtön kiszúrtuk a romos várat, mely az út mellett lévő téglafal fölött kiemelkedett. Gondoltuk mgnézzük közelebbről is.
Canterbury vára a 12. század körül épülhetett, egyszerű kőerődnek. Miután II. Henrik Doverben megépítette új kastélyát, a canterburyi kastély jelentősége csökkent és megyei börtön lett. A 20. század elején állították helyre a romokat a jelenlegi állapotukra. A vár szabadon látogatható, belépődíj nélkül.
Különösebb célpont nélkül sétálgattunk tovább a városban. Nekem egy kicsit csalódás volt, valahogy többet vártam tőle. A sétálóutca bizonyos részei valóban olyanok, mintha visszamentünk volna az időben, de ha kissé odébb megyünk, a modernebb mai épületek ezt az érzést is lerombolják.
A székesegyházhoz vezető kapu meglehetősen látványos. Középen látható Krisztus bronzfigurája, mely csak nemrégiben készült, 1991-ben állították jelenlegi helyére, mely egy 1642-ben elpusztított másik Krisztus szobrot helyettesít. Manapság itt kell fizetni ha meg szeretnénk nézni a katedrálist belülről. Ez tényleg nagyon jól nézett ki és a katedrális is csábítgatott, de abban maradtunk, hogy ezt most kihagyjuk.
A canterburyi katedrális Anglia egyik legrégebbi és leghíresebb keresztény központja. Sajnos ha nem veszünk jegyet lehetetlenség rendesen lefotózni, mert sehonnét nem látszik jól. Próbáltunk keresni olyan helyet, ahonnét rá lehet látni, de sajnos nem igazán találtunk.
Megakadt a szemünk a Catching Lives nevű könyvesbolt bejáratán. Első ránézésre csak azt láttuk, hogy valami nincs rendben vele, kicsit furcsának, deformáltnak tűnt, akkor láttuk, hogy azért, mert az ajtaja nem derékszögű, hanem ferde. Érdekes látvány.
Canterbury egyik ikonikus nevezetessége a régi Nyugati kapu /West gate/, mely a High Street nyugati végében, a Stour folyó mellett helyezkedik el. Középkori zarándokok nemzedékei haladtak át a kapuív alatt, miközben a canterburyi székesegyházban lévő Thomas Becket szentélyhez tartottak. Sokáig ez a kapu szolgált városi börtönként, melyet egy járat köt össze a szomszédos rendőrséggel. A kapunyílás fölött egy "elítélt cella" található, ahol kivégzésre váró foglyokat tartottak. Ma a kapu alatt közúti forgalom halad át. Közvetlenül a torony mellett van egy szép folyóparti kert, ahol sétálhatunk egyet a folyó mentén.
Ennyi volt a mai városnézés, kezdett sötétedni és visszamentünk a kempingbe. Az éjszaka nyugisan telt, nem volt nagy esőzés és szél sem, de úgy tűnt ez a sátor már bírni fogja az időjárási viszontagságokat.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése