Oldalak

2021. december 31., péntek

Skócia - Cairngorms - 2/2. - Balmoral cairns túra


2021/12/23 - 2021/12/26.

Karácsonyozás a Cairngorms Nemzeti parkban

2. nap - 2. rész

Balmoral cairns túra

Régóta szerettem volna ár látni Skócia piramisát, mely Balmoral erdeiben található. A túra ami alapján mentünk, hosszabb volt és több kőből épített emlékművet is érintett, mi lerövidítettük mert korán sötétedik és nem akartunk sötétben az erdőben bóklászni.

Mivel sokszor megálltunk út közben, kicsit későn értünk ide, dél körül, ezért sejtettük, hogy a teljes túrára nem biztos, hogy lesz időnk. A lényeg úgyis a piramis volt. A Balmoral car parkban parkoltunk le, a kastély közelében, 5 fontért vettünk parkolójegyet. Érkezésünkkor kicsit esett az eső, ezért vártunk az autóban pár percet, addig megebédeltünk a magunkkal hozott kajából. Mire elindultunk el is állt az eső. Vittunk magunkkal krampont, amit a bakancs talpára fel lehet szerelni, hogy ne csússzon. Én felvettem és jégen, hóban nagyon szuper volt, de ahol nem volt hó ott kicsit kényelmetlen.

Túra táv: 3,7 mérföld / 5,9 km
Minimum szükséges idő: 2-3 óra
Legmagasabb pont: 437 méter
Legalacsonyabb pont: 276 méter
Nehézségi fok: közepes
Parkoló: Balmoral car park, a Balmoral kastély közelében

A túra GPX file-ja innét letölthető: Balmoral cairns walk

A térkép

A parkoló mellett közvetlenül van egy híd a River Dee folyó fölött, erre indultunk el, átmentünk a hídon, majd a következő lehetőségnél balra fordultunk és egy darabig a folyó mellett haladtunk tovább.


Híd a Dee folyó felett

Híd a Dee folyó felett




















Balra a fák között láttunk egy kis mesterséges tavacskát egy házikóval, gondoltuk ezt megnézzük közelebbről is. A térkép nem jelöli, úgyhogy fogalmam sincs mi lehetett ez. A házikó ajtaja zárva volt. A vékony jégréteggel befagyott kis tavacskában visszatükröződtek a fák árnyékai, nagyon jól nézett ki. Csináltunk néhány fotót, majd továbbmentünk.










Az útvonal jobbra vezetett tovább, felfelé egy aszfaltos úton, de még előtte messziről megnéztük a gyaloghidat, ami nem messze volt innét. Visszafelé majd azon fogunk átmenni.























Elhaladtunk a Balmoral kastély mellett, ami általában áprilistól augusztusig áll nyitva a látogatók számára. A kapu ugyan nyitva volt most is, de nem mertünk bemenni csinálni egy képet róla, kívülről meg nem sok látszott. A kis út széli házacska előtt létértünk balra az erdei ösvényre, itt ki is volt írva, hogy a Prince Albert's cairn felé vezet, mely maga a piramis.


Bejárat a kastélyhoz

Balmoral kastély

Kút a kastély bejáratánál

A Prince Albert's cairn felé vezető ösvény





A következő elágazásnál ismét balra fordultunk és átmentünk egy kapun. Innentől felfelé kellett menetelni elég sokáig, egy fenyőerdőn keresztül, ami csodálatos volt így félig havasan. Sok fenyőerdőt láttunk már, de ez mindegyiket felűlmúlta.









Megérkeztünk az első kőhalomhoz, mely a Princess Beatrice's cairn /Beatrice hercegnő kőhalma/ nevet viseli. Ezt azért építették, hogy megünnepeljék Beatrice hercegnő és Henrik, Battenbergi herceg házasságát 1865. július 23-án. Beatrice Viktória királynő legfiatalabb lánya volt. A kőhalmok /cairns/ egyébként a Balmoral kastély rendelkezése alapján az emlékművek egyik csoportját alkotják, ezeket Viktória királynő és Albert herceg emelte Balmoral erdeiben szétszórva, hogy megünnepeljék gyermekeik házasságát és más, a királyi család számára fontos eseményeket.


Princess Beatrice's cairn




















Még mindig fölfelé haladtunk és ahhoz képest, hogy csak 1-2 fok volt a hőmérséklet, egyáltalán nem fáztunk. Most itt a fölfelé menetelés alatt melegünk is volt, de az egész túra során kellemes volt a hőmérséklet. Nem fújt a szél és az nagyon sokat jelent.









És végül a fák mögül megpillantottuk a piramist, mely a Prince Albert's cairn /Albert herceg kőhalma/ névre hallgat. Az összes közül ez a leghíresebb. A piramisszerű építmény egy lenyűgöző és fenséges táj panorámájára néz. 1862-ben, Albert herceg halála után épült és neki állít emléket. Kicsit szokatlan egy ilyen építménnyel találkozni egy erdő kellős közepén, de éppen ebben rejlik a hatalmas bája.


Prince Albert's cairn




Kilátás a piramistól








Ezzel túl vagyunk túránk legmagasabb pontján, innentől már nagyrészt lefelé haladtunk, csak kisebb felfelé vezető szakaszok voltak.


















Ismét egy válaszúthoz érkeztünk, itt 4 út is egybe fut, a túraútvonalunk alapján balra kellett volna mennünk, mely a többi kőhalom felé vezet, el is indultunk arra, tettünk pár lépést, aztán megálltunk tanácskozni, hogy érdemes-e elmennünk arra és egy nagy kerülőt tenni, mivel az erdő bár gyönyörű, de egy idő után kissé unalmassá válik, mert a kőhalmokon kívül nem túl sok változatosság van benne és nem is biztos, hogy sötétedés előtt így visszaérnénk a parkolóba, úgyhogy végül visszafordultunk és az azzal szemben lévő úton mentünk tovább amerről jöttünk.







A térkép egy kis kitérővel a közelben jelzett egy újabb kőhalmot, ehhez letértünk balra az útról, egy alig látható, felfelé vezető szűk ösvényen. Ez egyenesen a kóhalomhoz vezetett. Ez a Prince Helena's Cairn /Helena hercegnő kőhalma/, melyet Helena hercegnő és Christian schleswig-holsteini herceg házasságának ünneplésére építették 1866. július 5-én. Helena Viktória királynő harmadik lánya volt.

Prince Helena's Cairn




Visszatértünk a gyalogútra, pár métert visszafelé mentünk, majd rákanyarodtunk a bal oldali ösvényre és nemsokára átmentünk egy kis hídon egy kisebb hasadék felett. A következő elágazásnál jobbra kellett volna mennünk, de egy gyalogútra dőlt fa állt az utunkba. Egy kicsit tanakodtunk mi legyen, majd a fák közt oldalról sikeresen megkerültük és visszatértünk a gyalogútra. Átmentünk egy kapun majd hamarosan balra fordultunk és ez az út visszavitt ahhoz a ponthoz, ahol az elején a Balmoral kastély közelében letértünk az erdei ösényre.



























Visszafelé a gyaloghídon mentünk át, de mielőtt továbbmentünk volna, lementünk a híd lábához, mert azt reméltük, hogy onnét jobban rá lehet majd látni a hídra takarás nélkül, de sajnos onnét sem volt túl jó a rálátás. Innét már csak vissza kellett sétálnunk a parkolóba, de nem mentünk ki egészen az A93-as útig, hanem előtte dobtunk egy balost, mely egyenesen visszavitt a parkolóba.















Crathie plébániatemplom



3 óra körül értünk vissza a parkolóba. Még jócskán világos volt, de amiket érdemes lett volna megnézni, mind túrázós és mire odaértünk volna valahova alig lett volna időnk sötétedésig, annak meg semmi értelme, hogy végigrohanjunk valamin, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább visszamegyünk a kempingbe és főzünk egy karácsonyi paprikás krumplit. Út közben megálltunk Tomintoulban, mert odafelé menet láttunk egy Whisky Castle nevű boltot és Árpád barátunk szét akart benne nézni. Én nem mentem be, annyira nem vagyok oda a whisky-kért. Azt mondták volt 500 fontos whisky is. Az is hülye, aki ennyit kiad érte... "Hazafelé" még beugrottunk az Aviemore-i Tescoba bevásárolni. Út közben nagyon szép naplemente volt, az egyik helyen párom megállt pár percre néhány fotó erejéig, de csak a lehúzott ablakból fotóztunk, nem szálltunk ki.



Mire visszaértünk a kempingbe már be is sötétedett. Becuccoltuk a konyhába a paprikás krumpli alapanyagait és néhány más kelléket. A bort is bevittük, azt a Rosét, amit még az Isle of Wight-on vásároltunk. Kólával ittuk, de nagyon száraz volt, egyikőnknek sem ízlett igazán. Ám volt Portóink is, az már sokkal finomabb volt.

Este a kempingben





A paprikás krumplit gyakran szoktuk kempingekben főzni, mert hamar megvan, laktató és finom. Most tettünk bele kukoricát is, az is feldobta kicsit. Mindenkinek nagyon jól esett a vacsora. Utána kimentünk a folyosóra lefotózkodni a karácsonyfával. Kellemes este volt.



A faházban

A zuhanyzó kicsit megtréfált minket, mert először azt hittük csak hideg víz jön belőle, hiába fordítgattuk a piros jelzés felé, nem akart melegedni. Aztán párom valahogy rájött, hogy kint az ajtó előtt valamit fel kellett kapcsolni és utána már működött. Az egyetlen ami nem teteszett ebben a kempingben, hogy a faházunk és a konyha/zuhanyzó elég messze volt egymástól, estére pedig nagyon lehűlt a levegő, zuhanyzás után nem volt kellemes még visszasétálni a faházba. Olyankor mindig arra gondoltam milyen jó lenne, ha lenne egy fürdőszoba bent és nem kellene a hidegben kimászkálni.


















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése