Castleton - Vár, hegyek, barlang...

2017/04/04.

Castleton

Amikor azt gondoljuk, hogy itt a környéken már mindent láttunk, mindig találok valamit, amit még nem. Így történt ez most is. A Peak District Nemzeti Park kb. másfél órára található kocsival Leeds-től. Van ott minden, barlang, hegyek, várak, kijelölt túraösvények. A Peak District nagyon nagy területet foglal magába, ezen az egy napos kiránduláson egy kis falucskára, Castletonra esett a választásunk.

Már maga a falu is kellemes látvány volt, annak ellenére, hogy nem indult jól az érkezésünk. Megint a parkolással akadtak problémák, mint mindig. Itt nem az volt a baj, hogy nem volt parkolóhely, hanem hogy mind fizetős volt. Még ez sem lett volna probléma, ha lett volna aprónk... Így hát mivel nem volt jobb ötletünk visszaültünk az autóba és elindultunk keresni valami boltot, hogy váltsunk fel pénzt. Találtunk is egy édességüzletet, ahol átlátszó műanyag palackokban voltak a kimérős áruk. Választottunk egyet és kértünk belőle 100 grammot. Nagyon finom volt, jó volt a választás. És így már aprónk is volt, úgyhogy visszamehettünk a parkolóhelyre.

A parkoló környéke

Rögtön a parkolóló mellett egy kis patakocska csörgedezett, szélén sárga virágokkal.

Maga a falu kicsit a régi időkre emlékeztetett. Egyébként nagyon szép és rendezett volt. Igazi turistafalu.

Először a Peveril Várat néztük meg. Jól ki van minden táblázva, úgyhogy nem volt nehéz megtalálni.

Peveril Vár

/Peveril Castle/

A belépő 6,2 font volt, amit utólag kicsit soknak találtunk annak arányában, amit láttunk. Nem baj, egyszer ezt is meg lehetett nézni. Igazából sok látnivaló nem volt rajta, a vár szinte teljesen romokban van, egyedül az erőd része maradt meg belőle.

A jegyiroda hátsó ajtaján lehetett kimenni a vár felé. Itt láthattunk egy makettet arról, hogy hogyan nézett ki régen. Megérdemel egy fényképet a környezet is.

A vár felé egy hosszú lépcsősoron kellett felmenni, természetesen ez a vár is dombra épült, mint a legtöbb. A magasból kilátás nyílt az egész falura.

Ahogy felértünk kicsit csalódottan konstatáltuk, hogy egyedül az erőd áll már csak, a többi rész teljesen romokban volt.

Maga a vár a 11. században épült, a kilátás a Hope Valley-ra /Remény Völgy/ és a Deep Cave-re /Mély barlang/ nyílik. Sokáig a helyi önkormányzat szerepét töltötte be, magát a várost, Castletont csak 100 évvel később alapították. Mivel hegy tetejére épült, már a kezdetekben is csak gyalog lehetett megközelíteni.

A hátsó rácsos kapu mögött volt régen az összekötő híd,
ami a vár másik oldalához vezetett,
sajnos mára semmi nem maradt fenn felőle.

Az erődbe fel is lehetett menni. Angliában ez az egyik legkisebb erőd, csupán csak 2 szobával rendelkezett, a főkamra és alatta egy pince, amit valószínűleg tárolóhelyiségnek használtak. A főszobában nem volt kandalló, de volt egy latrina és egy faliszekrénysor. Jelenleg persze teljesen bútorozatlan, csak a téglák és falak. A hatalmas ablakok viszont jó kilátást nyújtottak a Hope Valley-ra.

Ahogy lementünk az erődből akkor vettük észre, hogy valóban milyen csodálatos kilátás nyílik a vár ezen részéről a hegyekre.

Miután megszemléltük a várat a Peak Cavern /Peak Barlang/ felé vettük az irányt. Nem volt messze innét, viszont amikor odaértünk pont 10 perce indult el a csoport, a következőre pedig háromnegyed órát kellett volna várni, ezért úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk később. Addig elmentünk szétnézni kicsit a környéken.

Kb. fél óra múlva visszamentünk a barlanghoz. Megvettük a jegyet, majd várakoztunk az indulásig.

A sziklák végében volt a barlang bejárata

Peak Barlang

/Peak Cavern/

A Peak Barlang az "Ördög segge"-ként is ismeretes. Ezt az elnevezést arról a szellentésre emlékeztető hangról kapta, ami a barlang belsejéből hallatszik, amikor áradáskor a víz elfolyik. Ez a barlangrendszer a legnagyobb a Peak District területén és a bejárata a legnagyobb egész Anglia területén. 1915-ig itt éltek az utolsó angol barlanglakók, a barlang szájába épített házakban. Ők kötélkészítésből keresték a kenyerüket, míg a barlang mélyén banditáknak adtak menedéket. Több járat is létezik a barlang főbejáratától, ezek közül egyetlen látogatható, a "Lumbago walk", azaz a "lumbago sétány", mely nevét arról kapta, hogy a legtöbb felnőttnek egyes részeken görnyedve kell megtenni az utat az alacsony falak miatt. A barlang számos koncertnek is adott otthont.
A környék többi barlangjától eltérően ez majdnem teljesen természetes képződmény, egyetlen mesterséges része van, egy elkerülő utat robbantottak ott ahol olyan alacsony volt a fal, hogy csak hajón lehasalva lehetett átjutni alatta.

Mielőtt bementünk volna a barlang belsejébe, kaptunk egy rövid bemutatót arról, hogyan készítették a sodrott kötelet az itt élők.

Itt készítették a sodrott kötelet

Gyartyák a barlang bejárata előtt

Ezután a vezető irányításával bementünk a barlangba. Rögtön az elején láthattunk néhány képződményt a falakon, amiknek, mint általában, itt is nevet adtak. Én csak a sárkányfejet ismertem fel. Láthatunk itt egy szobrot is, ami engem egy mikulásra emlékeztetett.

Elérkeztünk ahhoz a részhez, ahol csak lehajolva lehetett továbbmenni.

Annál a résznél, ahol a víz befolyt a barlangba a vezető próbálta utánozni azt a hangot, amit az áradásoknál ad a víz. Akkor alig csörgedezett benne valami éppen. A vezető elmondta, hogy nagy esőzéseknél előfordul, hogy az egész barlang járhatatlan, annyira feltöltődik vízzel, de ilyen elég ritkán történik.

Itt folyik be a víz a barlangba

Egy lyuk a barlang falában

Egy kis vízesés

Néhol 1-2 cseppkő kezdeményezést is meg lehetett figyelni a barlang mennyezetén, de még nagyon kicsik voltak. A bejárható út végén egy lépcső vezetett lefelé, de azon már nem lehetett lemenni. A képek nem lettek a legjobbak a fényviszonyok miatt, de talán valamennyire látszik a lényeg.

A barlanglátogatás után még elmentünk egy kis hegyi túrára, a Limestone way egy részét jártuk be.

Secret Valley

/Titkos völgy/

A Limestone way egy nagyon hosszú hegyi ösvény, ami Castletonból indul. Eredetileg Matlock-ban ért véget, de ezt kibővítették egészen Staffordsire-ig. A teljes hossza 46 mérföld, azaz 74 km. Mi csak egy kis részét jártuk be az elején - mely rész a Secret Valley névre hallgat -, az első bekötőútnál visszakanyarodtunk, így a falu másik végére érkeztünk vissza. Az út csodálatos helyeken vezetett végig, főleg az elején. Utána már inkább csak legelők voltak és bárányok.

A végén még megnéztük az út menti hegyeket is, amik szintén lélegzetelállító látványt nyújtottak.

Azt leszámítva, hogy nem volt kellemes idő, - bár amikor a nap kisütött akkor nem volt annyira hideg - jó kis napot töltöttünk el itt a castletoni hegyek között.