Oldalak

2020. június 6., szombat

Peak District - Mam Tor túra és Castleton


2020/05/23.

Túra és városnézés a Peak Districten

Végre már legálisan lehet egy napos kirándulásokat tartani, ennek örömére ellátogattunk a Peak Districtre. A Mam Tor túrát választottuk, ami talán a Peak District egyik legszebb területén található, Castleton közelében. Már régebben jártunk Castletonban, ezért a környék ismerős volt, de akkor nem ezt a túrát jártuk végig, úgyhogy volt benne némi újdonság.

Még mindig sokminden zárva van az országban, gyakorlatilag túrázáson és tengerpartozáson kívül másra még nincs is lehetőség, de ez is több a semminél. Sajnáltam, hogy nem mehettünk be egyik barlangba se, pedig Castletonban van néhány, ami rendkívül érdekelne. Próbáltunk korán elindulni, de így is csak fél 11 környékén értünk oda, de volt még jócskán parkolóhely, attól féltem, hogy nem lesz. Nagyon szeles időnk volt ma, de legalább sütött a nap és nem esett az eső.


Mam Tor túra

Túra táv: 3,12 mérföld /5 km/
Minimum szükséges idő: 2 óra
Legmagasabb pont: 500 m
Szintkülönbség: 200 m
Nehézségi fok: közepes
Parkoló: A National Trust által üzemeltetett fizetős, Mam Nick Car Park vagy a közelben lévő ingyenes útszéli parkolók.

A térkép

A túra GPX file-ja innét letölthető: link, az alábbi módon:

Regisztrálj az oldalra vagy lépj be, majd az általam megadott link oldalán a "Menü" alatt  válaszd az "Export to GPX" menüpontot, mely elmenti a filet, ami aztán a mobilra letöltött Viewranger programból megnyitható.


Mi nem mentünk fel egészen a parkolóig, leálltunk a túra kezdőpontjának közelében egy útszéli parkolóhelyen, ami tökéletesnek bizonyult. WC-k sajnos még nincsenek nyitva, ezért kicsit nehéz volt megoldani a problémát, de azért sikerült erre alkalmas helyeket találni. Innét elsétáltunk a parkolóig, ahonnét a túra indul.





A Mam Nick parkoló

A National Trustos Mam Nick parkoló végében található egy lépcsős gyalogút, itt kezdődik a túra első szakasza. Haladtunk tovább ezen az ösvényen, amíg egy kapuhoz nem értünk, melyen átmentünk, majd balra tartva követtük tovább az útvonalat.

A lépcsős ösvény






A kikövezett úton folytattuk tovább a túrát, még mindig felfelé haladva, a Mam Tor kilátópont felé. A szél itt nagyon erős volt, időnként lefújt rólunk valamit, hol egy napszemüveget, hol egy sapkát, de szerencsésen visszaszereztük őket. A kilátás gyönyörű volt mindenfelé.












Kicsit látszódtak a Winnats Pass-t körülölelő drámai hegyek



Megérkeztünk a Mam Tor tetejére, ez a környék legmagasabb pontja, 517 méteres magasságban fekszik. Neve a "mother hill", azaz "anyadomb" szóból származik, mely abból ered, hogy a keleti oldalán gyakran előforduló földcsuszamlások sok mini dombot eredményeztek alatta. A hegyet a bronzkorban és a korai vaskorban egy erőd koronázta. A Mam Tort Thomas Hobbes a De Mirabilibus Pecci című 1636-ban írt könyvében a Peak District 7 csodája közé sorolta.

A Mam Tor csúcsa


A szél itt volt a legerősebb, de ahogy elhagytuk a Mam Tor tetejét és haladtunk tovább a gyalogúton, egyre kezdett csendesedni. Mostmár lejtős részek következtek.











Egy hegygerincre épített kis emlékmű mögött átmentünk egy kapun, majd rátértünk a jobb szélső, lefelé vezető ösvényre. Haladtunk előre ezen az úton, majd hamarosan egy erdős rész következett.




Egy kapun áthaladva egy aszfaltozott útra jutottunk, mely egyes helyeken sérült volt. Ezeket a sérüléseket a már említett földcsuszamlások okozták. Valaha itt haladt át a forgalom, de miután sikertelenül próbálták megóvni a károktól, 1979-ben hivatalosan lezárták, ma már csak gyalogos közlekedésre használják.


Földcsuszamlás okozta sérülések









A Mam Tor





A törött úton végighaladva egy újabb kapuhoz érkeztünk, ezen szintén átmentünk, majd nemsokára balra fordultunk a Blue John Cavern felé. Ez egy ritka ásványt tartalmazó barlang, melyről a nevét is kapta.



Blue John cavern

A barlang bejárata mellett elsétálva ismét egy kapu következett, majd füves terület, melyen juhok legelésztek.

A Mam Tor hegye messziről






Mi ezután nem az eredeti útvonalat követtük, hanem letértünk az aszfaltos útra és onnét sétáltunk vissza az autóhoz a parkolóba.

A Winnats Pass vége




Mire az autóhoz értünk, eleredt az eső, de szerencsére pár perc múlva el is állt. A Winnats Pass bejáratánál még megálltunk a parkolóban egy kép erejéig, hogy újra megörökítsük ezt az elképesztő látványt, amit ezelőtt pár évvel már megcsodálhattunk. Akkor végig is sétáltunk rajta, most beértük azzal, amit a kocsiból láttunk.

A Winnats Pass eleje

Utitársaink ezután elindultak hazafelé, mi még tettünk egy sétát Castletonban, mert még nagyon fiatal volt az idő. Az autót itt hagytuk a parkolóban és gyalog indultunk el a falu felé.



Séta Castletonban













A falu csendes volt, csak itt-ott bóklászott egy-két turista. Néhányuknál láttunk elvitelre kapható kávét, gondoltuk, akkor valahol a közelben nyitva van valamelyik kávézó. Reménykedtünk benne, hogy a séta során belebotlunk majd. Lefordultunk egy kisebb mellékutcára, itt megálltunk fotózni egy bejárati ajtó lépcsőjén kuporgó kőszörnyeteget. Nagyon jól nézett ki.


Néhány méter után találtunk egy kávézót és csak a feeling kedvéért vettünk is. Volt kihelyezve cukor, abból jó bőven raktunk bele, ahogy szoktuk és közben megbeszéltük, hogy kockacukrot kéne venni, amit magunkkal tudunk vinni bárhova és akkor nem kéne mindig cigánykodni a cukorral :-) Nem tudom mások hogy tudják meginni egy vagy két cukorral, amennyit általában adnak hozzá, nekünk az úgy nagyon keserű. Kezükkben a kévéval folytattuk tovább a sétánkat. Nemsokára találtunk egy padot, ahova leültünk és megittuk.







Visszasétáltunk a főútra és elindultunk egy másik irányba, ahol egészen a falu végéig mentünk.















Még egy harmadik irányba is elsétáltunk, ott is egészen a falu végéig, ahonnét már erdős rész következett.















Ezután visszamentünk a parkolóba, ami elég messze volt innét. Ahogy jöttünk a falu felé, láttuk, hogy rengeteg parkolóhely volt közelebb is, ha ezt tudtuk volna, akkor lejjebb jövünk az autóval, de végülis így sem volt rossz, csak egy kicsit többet kellett sétálni. Castleton egyébként egy igazán festői falucska, jó volt feleleveníteni a régi emlékeket.






Ismét a Winnats Pass eleje


Winnats Pass

Alighogy beszálltunk az autóba és elindultunk hazafelé, elkezdett zuhogni az eső. Szerencsénk volt, mert pont jókor fejeztük be a sétát, különben bőrig áztunk volna. Nagyon kellemes volt ez a mai nap, már nagyon hiányzott egy kis utazás.













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése