2022/02/21 - 2022/02/23.
Kirándulás Északon
3. nap - 2. rész
Morpeth
Utolsó állomásunk a Belsay Hall English Heritage-es kastély és kert lett volna, de a weboldalukon nem jelezték, hogy zárva vannak, így csak akkor derült ki, amikor odamentünk. Helyette városnézés lett Morpeth-ben.
Morpeth-ben sokáig kerestünk parkolót, míg végül találtunk egyet a belváros szélén és fizetni sem kellett érte. Innét tettünk egy hosszú sétát a városban, majd megnéztük a Carlisle Parkot.
St Robert templom |
Egy meglehetősen modern, elegáns, boltíves, 1970-ből származó híd ível át a Wansbeck folyón az Oldgate végén, amely egy régebbi hidat váltott fel. A környéken számos nevezetes épület található.
Oldgate híd |
Kicsit arrébb egy gyaloghídon mentünk vissza a túloldalra, hogy megkeressük a Carlisle Parkot.
Kilátás a gyaloghídról az Oldgate-re |
A Carlisle Parkba szintén egy gyaloghídon át lehet eljutni, legalábbis a folyónak ezen oldaláról. Ez az Elliott Bridge névre hallgat és 1925-ben húzták fel.
Elliott Bridge |
A híd túloldalán van egy Pavilon, amiben kávázó működik, bementünk ide meginni egy capuccinót, sajtos süteménnyel. Ez most nagyon jól esett, kissé éhesek voltunk már.
Pavilon kávézó |
Találtunk egy térképet kihelyzeve, amin fel voltak tüntetve a park látnivalói. Lefotóztam és bememorizáltam mik azok, amiket szeretnénk itt megnézni. Először elindultunk a William Turner kert felé.
A Ha' Hill |
Az 1508 körül Morpethben született William Turnert az angol botanika atyjaként ismerik. Ő volt az első ember, aki angolul rögzítette a növények nevét és gyógyászati felhasználását három részből álló Herbal című művében. A kertben olyan növények találhatók, amelyeket Turner európai utazásai során talált.
A kertek a 16. századi Tudor-kert elemeit, egy mértani alakzatokba ültetett kertet és egy kilátó dombot tartalmaznak. Az ágyásokba gyógynövényeket ültettek, amelyeket betegségek kezelésére használtak.
A kert szélén egy papagályház is látható, amiben papagájok és más díszmadarak élnek, azokat gyűjtik ide, amikről a gazdájuk már lemondott.
Papagáj ház |
A kert melletti teret Emily Wilding Davison szobra díszíti, aki a női jogokért küzdő harcos szüfrazsett volt. 1909 és 1912 között Emilyt letartóztatták és bebörtönözték különféle bűncselekmények miatt, beleértve ablakok betörését, postafiók felgyújtását és a testi sértést is. Tiltakozásul éhségsztrájkba kezdett, és nem kevesebb, mint 49 alkalommal tűrte el a kényszeretetés kínját. Ennek során gumicsövet helyeztek a szájon vagy az orron keresztül a gyomorba, és beöntötték a folyékony élelmiszert. A hölgyet egy padon ülve ábrázolja a művész, miközben kiönti az ételt a táljából, tudván, hogy ez kényszeretetéshez fog vezetni. Emily utolsó protestálása az Epsom Derbyn volt, amikor szüfrazsett színeket próbált kitűzni a király Anmer nevű versenylovára. Ekkor egy ütéstől eszméletét vesztette és 4 nap múlva meghalt.
Innét a kastélyhoz mentünk, mely szintén a Park területén található.
A 13. és 14. században épült kastély tömör kőépülete a Ha’ Hill-en álló tornyot váltotta fel. Az 1641-es ostrom után már csak a kapuház és a várfal egy kis része maradt meg. A kapuházat nemrég felújították és ma népszerű nyaralóként működik.
Morpeth kastély |
Felmásztunk a Ha' Hill-re, ahonnét szinte az egész várost be lehetett látni.
Még sétálgattunk egy kicsit a Wansbeck folyó mentén, egészen a hídig, melyen A197-es út forgalma halad át, majd a Bridge Street-en visszasétáltunk az Oldgate-ig, onnét pedig a parkolóig.
Az Oldgate elején, a piactér mellett található az Óratorony /Clock Tower/. Valamikor a 17. században építették, újrahasznosított középkori kőből, mely régiesebb megjelenést kölcsönöz a toronynak. Legfelső szintjén egy harang is helyet kapott.
A piactér |
Ennyi fért ebbe a 3 napba. Szerencsére Morpeth-ben már nem fújt annyira a szél, így egy nagyon kellemes városnézéssel fejeztük be a kirándulást.
Kapcsolódó bejegyzések: