2022/06/08.
Kirándulás Rossendale-ben
2. rész
Cheesden Lumb Mill
/Cheesden Lumb malom/
Következő úticélünk a Jamestone Quarrytól csak pár percnyire található Cheesden Lumb malom volt. A legközelebbi parkolási lehetőség Edenfield felől érkezve, az Ashworth View Nursery-t elhagyva az A680-ás út mellett, az Owd Betts Inn-el szemben lehetséges, ahol több parkolóhely is van. Fizetni nem kell érte. Ez a parkoló az Ashworth Moor víztározó felett található. Innét egy rövid ideig visszafelé indulva bal kézre van egy átjáró a betonkorláton, innét kezdődik az ösvény, ami egyenesen a malomhoz visz.
 |
| Ashworth Moor víztározó |
Mögöttünk jött két csaj és amikor már majdnem odaértünk a malomhoz, szóltak, hogy ha fotózni akarunk, akkor menjünk most, mert utána ők fürödni akarnak a vízben.
A Cheesden Lumb malom 1786-ban épült, az első a mintegy 20 malom közül, amely benépesíti a völgyet. Az Ashworth Moor víztározótól egy kicsit lejjebb, festői környezetben található, omladozó, de lenyűgöző maradványai népszerű a turisták körében.
Kezdetben kallómalomként működött. Ez az az eljárás, amikor a gyapjúszövetet mechanikusan verik nagy fakalapácsokkal, amelyeket vízikerék hajt. Ez lehetővé teszi, hogy a gyapjúszálak egymáshoz kapcsolódjanak, miközben eltávolítják a felesleges szőrt és zsírt az anyagból.
Későbbi tulajdonosa eltávolítva a korábbi gépeket, pamuthulladék feldarabolókat telepített. Az 1880-as évekre a völgyekben tömörülő kis malmok élete egyre nehezebbé vált, mivel valóban érezték a verseny nyomását a Manchester körül csoportosuló ipari városok nagy gőzüzemű gyárai miatt.
A malom létét azonban sokkal komolyabb veszély fenyegette, ez pedig az Ashworth Moor-víztározó építése volt. Erre az 1890-es években készültek a tervek, és a körülötte lévő összes helyi malmot be kellett zárni, beleértve ezt is.
A malom idővel tönkrement, bár lenyűgöző homlokzata évekig érintetlen maradt. Amikor 1990 februárjában heves vihar támadt, ennek nagy része megsérült, egy részét azonban helyre tudták állítani.
Van itt egy nagyon szép mesterséges vízesés, valószínűleg itt lehetett régen a malomkerék.
A csajok rendesek voltak, megvárták, amíg kifotózzuk magunkat és csak utána mentek bele a vízbe. Így legalább senki nincs a képeken. Innen még tovább lehetett volna sétálni egészen a víztározóig és lehet érdemes is lett volna, mert a táj ngyon szép, de most nem volt annyi időnk, hogy ismét egy kisebb túrára induljunk, így itt visszafordultunk.
Kapcsolódó bejegyzések:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése