Nagy Britannia szépségei: Észak-Skócia - 3. nap - Smoo Cave, Sango bay, Talmine Pier, Varrich kastély

2020/08/31 - 2020/09/05.

Észak-Skócia

3. nap

A North Coast 500 északi partvonala

Brough-tól a Sango Bay-ig

Amikor reggel felkeltem és kimentem a mosdóba, igencsak hűvös volt és kissé szomorkás idő, gondoltam ma nem is lesz melegebb, úgyhogy a meleg thermo-s nadrágomba öltöztem. Utólag kiderült, nagy hiba volt, mert később jó idő lett, én meg majd' megsültem abban a meleg nadrágban.

A kemping mosdója előtt gyakran várni kellett, mert egyetlen WC és zuhanyzó volt, ugyanabban a helyiségben, tehát ha valaki zuhanyzott, akkor más már a WC-t sem tudta használni, vagy fordítva. A tulaj mondta, hogy bemehetünk az udvaron túl lévő WC-be is /ami valószínűleg a kávézóhoz tartozott/, de csak akkor, amikor ki van nyitva az ajtaja és zuhanyzás/fürdés céljára nem lehetett igénybe venni. Az egyetlen mellékhelyiség rendkívül nagy hátrány volt és azokon a napokon, amikor sokan voltunk a kempingben, volt hogy fél órát is várakoztunk mire bejutottunk. Tulajdonképpen ennyi negatívumot tudnék megemlíteni a kempinggel kapcsolatban, de sajnos ez elég nagy negatívum.

Fél 10 környékén indultunk el mai autós túránkra. Az első célpont a Smoo Cave volt, amit semmiképp nem szerettem volna kihagyni, ha már itt vagyunk északon. Kicsivel több, mint 2 óra volt az út odáig, a Nort Coast 500 északi partvonalán haladtunk végig, csodálatos tájakon. Gyakran fotóztam az autóból a tájat, jó lett volna néhol megállni egy kicsit, de párom nem akart, mert akkor sose érünk oda. Skócia Észak-nyugati része sokkal szebb, mint a keleti, több a hegy és változatosabb, de majd egyszer tervben van ezt a részt is kicsit jobban felfedezni.

Néhány kép út közben:

Egyik helyen megálltunk, mert ahogy elmellőztünk egy autót, rámentünk a padkára és megnéztük, hogy nem-e lett baja az autónak, de szerencsére nem. A táj itt is nagyon szép volt, úgyhogy kihasználtam a lehetőséget és körbefotóztam.

A kis megálló után folytattuk az utunkat, közben még készült pár kép:

Smoo Cave

/Smoo barlang/

A Durness nevű falucska keleti végén található a Smoo barlang, ha már közel vagyunk, ki van táblázva, úgyhogy el sem lehet téveszteni. A helyszínen van ingyenes parkoló, de amikor mi mentünk fullon volt, úgyhogy kissé előrébb, egy út melletti leállóban parkoltunk, ahol szintén van parkolóhely pár kocsi számára. Innét át kellett mennünk egy kis fahídon az Allt Smoo patak felett. Ennek a pataknak a vize ömlik a barlangba. Ahogy átmentünk rajta, láthattuk a lyukat, melyen keresztül bejut a mélybe. Itt felülről is megcsodálhatjuk a vízesést, már amikor van víz a patakban. Most sajnos alig csörgedezett benne valami, vízesés pedig egyáltalán nem volt.

Az Allt Smoo patak, melyben most alig volt víz

Fahíd az Allt Smoo felett

Itt folyik le a víz a barlangba

A parkolóból egy lépcsősoron mehetünk le a barlanghoz. Először a tengernyúlvány ragadta meg a figyelmünket, de amint lejjebb értünk, a tátongó barlangbejárat méginkább impozáns látványt nyújtott.

A barlang bejárata

A patak felett egy fából készült gyaloghídon lehet átkelni és máris a barlang szájánál találjuk magunkat. Most azonban apály volt és teljesen járható volt a patak medre is. Ahogy belépünk a barlangba, egy hatalmas kamrát láthatunk, melyet első kamrának neveznek. Ez tengeri tevékenység útján jött létre. Azonban a második és harmadik kamrát az édesvizű Allt Smoo patak alakította.

A barlanghoz vezető fahíd

A barlang bejárata

A smoo név úgy tartják, hogy az ó-skandináv "smuga"-ból származik, ami rejtekhelyet jelent. Lehetséges, hogy a rejtekhely, amely annyira vonzotta a vikingeket nem annyira maga a barlang volt, hanem a rendkívül keskeny, meredek sziklafalakkal körülvett nyúlvány, mely harmad mérföldre nyúlik be egészen a barlang bejáratáig. Megtalálták a viking korszakban itt élő és dolgozó halász- és hajógyártó közösség nyomait, és könnyen elképzelhető, hogy ez egy ideális hely volt egy olyan közösség számára, amely észrevétlen szeretett volna maradni a hajósok előtt, egy olyan korban, amikor sokkal többen utaztak a tengeren, mint a szárazföldön. A barlang elfoglalásának legkorábbi bizonyítéka azonban sokkal messzebbre, körülbelül 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza.

A Smoo-barlanghoz sok történet kapcsolódik, és évszázadokig azt hitték, hogy az ördög lakóhelye. Megfelelő helyszínt teremtett a helyi földesurak csatlósainak, hogy eltüntessék bárkinek a holttestét, aki pórul járt a helyi igazságszolgáltatás kezei alatt.

Az első kamrából fedett átjáró vezet a másodikba. Itt látható az a vízesés, ami a felette lévő, Allt Smoo patakból hullik alá, de mint írtam, ehhez nekünk sajnos most nem volt szerencsénk.

Fedett átjáró

A második kamra

A vízesés helye

A harmadik kamra csak hajóval közelíthető meg. A nyári hónapokban, valamint amikor a folyón lefolyó vízmennyiség elég alacsony, túrákat szerveznek a megtekintésére, melyért természetesen fizetni kell. Most valószínűleg az alacsony vízállás miatt járható lett volna, de a vírus miatt nem üzemeltek a hajók, így a második kamrától tovább nem tudtunk menni.

Visszafelé a kocsihoz másik irányba mentünk, fel a lépcsőkön, ahol ki lehetett menni egész a tengerig a gyalogúton. Nagyon szép volt innét fentről a kilátás.

Sango Bay

/Sango öböl/

A Sango Bay vagy Sango Sands csak pár percre találhato a Smoo Cave-től, gondolkoztam rajta, hogy beletegyem-e a programba, de annyira szép képeket láttam róla a neten, hogy végül megnéztük. Azt kell mondanom, hogy nem csalódtunk, Skócia egyik legcsodálatosabb tengerpartja.

A Google térkép kicsit megtréfált minket, mert mutatott ott egy kilátót, gondoltuk, akkor kezdjük azzal, onnét biztosan belátni az egész területet. Igen ám, csak a térkép a legrövidebb útvonalon akart vinni, a helyi kisbolt mögött, de az le volt zárva. Először azt hittük azért, mert a kilátó nem látogatható, de oda lehetett látni és láttunk ott embereket. Egy kemping is van ott, közvetlenül a kilátó mögött, az is megfordult a fejünkbe, hogy talán csak onnét lehet kimenni. Aztán ahogy mentünk visszafelé, találtunk egy parkolót, aztán mint kiderült pont ez a Sango Bay parkolója, innét érhető el a tengerpart és a kilátó is.

Kemping a Sango Bay felett

A kilátónál

A Sango Bay szikláival, arany színű homokjával és homokdűnéivel a felvidék legváltozatosabb és egyik leglátványosabb tengerpartja. A szörfösök körében is népszerű, szörfözésre akár egész évben alkalmas. A felette elhelyezkedő kemping igazán kecsegtető kilátást biztosít a partra, aminek csak egy hátránya lehet, mégpedig az, hogy a part többnyire szeles.

Érdemes felmenni a kilátóra, ahonnét nagyon jól belátható az egész terület. Most is fújt a szél, de nem volt hideg. A víznek csodálatos mélykék színe volt, a fényviszonyok is szuperek voltak.

A kilátó

Homokdűnék

A strand oldalán egy kis patakocska csordogált egy aprócska híd alatt, mely aztán a tengerbe folyt.

Ahol a patak a tengerbe folyik

Elindultunk vissza Brough felé, a terv az volt, hogy megnézünk még 1-2 helyet "hazafelé", amennyi belefér. Első megállónk a Talmine Bay-nál volt. Út közben ismét fotózgattam:

Még odafelé láttunk egy kis félszigetet, ami a Loch Eriboll-ba nyúlik. Most itt meg akartunk állni, hogy megnézzük közelebbről is. A térkép azt mutatta, hogy vezet egy út lefelé, de azon nem mertünk lemenni, mert zárva volt rajta a kapu. Utánanéztem és elvileg látogatható, de innét még kissé lejjebb kell menni és ott van egy kijelölt parkoló, csak ezt akkor még nem tudtuk. A tó neve egyébként a skandináv "eyrr" szóból származik, melynek jelentése: farm a tengerparton.

Lezárt út a félsziget felé

Ezt a kis félszigetet Ard Neackie-nek hívják. Ezt a helyet használták régen a Heilam komp végállomásaként, mely a tó nyugati partján lévő Portnancon-ban található Heilam fogadóig közlekedett. A komp az 1980-as években szűnt meg amikor elkészült a tó körüli út. Az 1831-ben épült kompház még mindig áll, de egyre inkább elhagyatott. Ard Neackie az 1870-ben épített 4 nagy mészégető kemencéjéről is híres. A Reay birtok nagy mennyiségű meszet állított elő itt és a közeli Eilean Choraidh szigeten, ahonnét hajókkal szállította el.

A Loch Eriboll /Skócia egyik legmélyebb tengeri tava/ lenyűgöző saját történelemmel rendelkezik, mivel ez volt az a hely, ahol az U-hajó 33 túlélővel hivatalosan megadta magát a második világháború végén.

Ard Neackie

A négy mészégető kemence

A kompház

Sajnos így nem mentünk le a félszigetre, pedig érdemes lett volna ott körülnézni, talán legközelebb, ha egyszer még újra eljutunk oda. Készítettünk néhány fotót róla, majd továbbmentünk. Út közben még 1-2 kép:

Talmine Pier

/Talmine kikötő/

Talmin egyike a kis falucskáknak, amelyek északkeletre néznek a Tongue-öbölben. Nem sok turista áll itt meg, pedig egy igazi gyöngyszem. Nekünk is csak véletlenül került be a programba. Ma reggel mikor nézegettem mit lenne érdemes megnézni a Tongue-öbölben, akkor bukkantam rá. Fotók alapján nagyon tetszett. Van itt egy kis kikötő, a Talmine Pier, ahol van pár parkolóhely, itt érdemes leparkolni. Valószínűleg nemigen szokott fullon lenni, mert mint írtam, nem sok turista fordul itt meg. Először szétnéztünk a kikötőben.

Az út jobb oldalán a parkoló

Halott sirály

A vízben egy medúzát pillantottunk meg, nem tudtuk eldönteni él-e vagy halott, szerintem élt, a többiek szerint nem.

Talmine Pier

Már a kikötő és környéke is csodálatos volt, rengeteg érdekes sziklákat figyelhettünk meg. A parkolóból vezetett egy gyalogút a part felett, gondolom erre mégkevesebben szoktak elmenni, azok közül, akik véletlenül idevergődnek. Mi viszont kíváncsiak voltunk mi van arra, úgyhogy megnéztük. Ott csináltam életem egyik legjobb tengerparti képeit.

Kilátás a közeli Nyúl szigetekre

A gyalogút egy piknikező helynél ér véget, padokkal, asztallal és tűzrakó hellyel. A többiek leültek itt, én közben bementem a partra a sziklák közé, a víz most épp vissza volt húzódva. Iszonyatosan tetszett a hely, mint valami titkos kis tengerparti zug. A színek és a formák tökéletes összhangot képeztek, órákig képes lettem volna itt maradni és minden egyes zugot lefotózni. Ezt mindenképp kár lett volna kihagyni!

Vissza a kikötőbe

Megnéztük még a Talmine Bay-t is, ami egy köpésnyire található innét, itt az út szélén parkoltunk. Ennek a partnak az érdekessége egy partra vezett facsónak maradványai, mely egy elhagyatott sziget látványát kelti.

Castle Varrich

/Varrich kastély/

A Varrich vagy Bharraich kastély egy romos vár vagy inkább torony. Egy domb tetején helyezkedik el, mely már messziről látható. Csak gyalogosan lehet megközelíteni, a Tongue nevű faluból, jól követhető ösvényeken. Parkoló Tongue központjában a Ben Loyal hotellel szemben található.

Ben Loyal hotel

A hoteltől lefelé elindulva bal kézre hamarosan egy ösvény látható, Caisteal Bharraich felirattal. Itt kezdődik a gyalogút. Innentől könnyű dolgunk van, csak végig kell menni az ösvényen, egészen a kastélyig. Oda-vissza legalább 2 óra az út, attól függ milyen tempóban megyünk.

A gyalogút kezdete

Innét már látszik a kastély

Nagyon szép kilátás nyílik innét a Ben Loyal sziklacsúcsaira:

Egy béka a fűben

Átkeltünk a Rhian patak feletti hídon

A Rhian patak

Ezernyi apró muslicaszerű szúnyog követett minket végig a kastélyig és vissza. Még a kapucnit is a fejemre húztam, mert halálra idegesítettek és össze-vissza csipkedtek. Szerencsére az itt töltött 1 hét során csak itt találkoztunk velük.

A kastély pontos eredete és kora nem ismert. A Mackay klán főnökének ősi székhelye a több mint ezer évesnek gondolt Varrich kastélyban volt. A vár alatt vélhetően barlangok találhatók, amelyekben egykor a Mackay klán lakott. Úgy gondolják, hogy Mackayék a 14. században építhették kastélyukat egy meglévő régi skandináv erőd tetején.

A Tongue öböl

A kastély kétszintes volt, plusz egy padlás. A földszintet istállóként használhatták, mivel a két emelet között nem volt lépcső, ami arra utal, hogy a földszint lovaknak vagy szarvasmarháknak adhatott otthont. Az északi falon lévő ajtón keresztül léptek be. A felső emelet bejárata a déli oldalon volt, és valószínűleg létrával vagy mozgatható lépcsővel lehetett megközelíteni.

A kastélyból a Ben Loyal, a Ben Hope hegyekre, valamint a Tongue öbölre nyílik kilátás. 2017-ben egy belső vaslépcsőt építettek a kastélyban, hogy a látogatók felmehessenek a tetejére egy jobb kilátás érdekében.