Séta a Holy Islandon és a Warkworth Kastély
2017/09/10.
Holy Island vagy Lindisfarne
Lindisfarne vagy Szent Sziget /Holy Island/ egy sziget Angliában, Northumberland megye északkeleti partjainál az Északi-tengerben. A 6. században ír szerzetesek kolostort alapítottak rajta és innen kiindulva térítették meg a kereszténységre Észak-Angliát. Fontos püspökségi központ volt, míg 793-ban a vikingek el nem pusztították. A 11. században újraalapították és a kolostor egészen a 16. századig fennállt. 1550-ben egy kis vár is épült Lindisfarne-on. Ma a sziget Northumberland megye Holy Island önkormányzatát alkotja. Lakossága 2011-ben 180 fő volt.
A sziget érdekessége, hogy szárazföldön csak apály idején lehet megközelíteni, a megfelelő időpontokról interneten találunk egy táblázatot. Régen ezt hívták a zarándokok útjának. Az út közepén oszlopokra emelt menedék található azoknak a gyalogosoknak, akiket útközben ért a dagály.
Ezt az érdekes szigetet mindenképp meg kellett néznünk, így a mai napon oda látogattunk. Az apály épp jó időben volt, reggel negyed 11-től lehetett átkelni az úton. Mi egy kicsivel később érkeztünk, de akkor már teljesen be volt húzódva a víz.
 |
| Útban a sziget felé |
A sziget felé vezető út közepe táján bal kézre fűvel és más növényekkel benőtt dombokat láthattunk, melyek azt a hatást keltették, mintha plüssből lennének, el is neveztem "plüss-hegyeknek".
 |
| Az út melletti füves dombok |
Kb. 15 perc alatt tettük meg azt a részt, melyet a víz el szokott árasztani. Rögtön a sziget elején találtunk egy parkolót, ahol letettük az autót.
 |
| A parkoló |
Innen gyalog fedeztük fel a kicsiny szigetet.
Találtunk egy ajándékboltot, ahova mindig szívesen benézünk, még ha nem is akarunk vásárolni semmit.
 |
| A kávézó fala az ajándékboltban |
 |
| A kávézó az ajándékboltban |
/Lindisfarne zárda/
634-ben Northumbria királya, a keresztény Oswald pogány népe megtérítésére a nyugat-skóciai Iona szigetéről országába hívta Szent Aidant. Aidan Lindisfarne szigetén kolostort alapított, amely a northumbriai püspökség székhelyéül is szolgált harminc éven át. Aidan maga is itt élt egészen 651-ben bekövetkezett haláláig. Utóda, Finian tölgyfa gerendákból templomot építtetett, ami "illett egy püspök székhelyéhez", bár a neves krónikás, Beda Venerabilis szerint egy kőtemplom megfelelőbb lett volna.
793. június 8-án vikingek támadtak a védtelen kolostorra, kifosztották, lakói nagy részét pedig lemészárolták. Ez volt a Brit-szigeteken a viking korszak kezdete. A későbbiekben a norvégok és dánok inkább a skót és délkelet-angliai partokat zaklatták, és a szigeten folytatódott a kolostori élet. 866-ban a dánok elfoglalták Yorkot és 873-ban megindultak Northumbria felé. A szerzetesek elmenekültek Lindisfarne-ról, ekkor vitték át Szt. Cuthbert csontjait is Durhamba.
Jelenleg az English Herritage tulajdonában van, így ingyen mehettünk be, hála a tagságunknak. A jegyirodában egy múzeum is található, ahol különféle tárgyak vannak kiállítva:
Maga a zárda a jegyirodától pár méterre található. Sajnos csak romok maradtak fenn. Közvetlenül mellette egy templomot is áll, valamint egy temető, ahol egészen régi sírok is fellelhetők.
 |
| A templom és a temető |
 |
| A zárda romjai |
 |
| Ez volt régen a zárda temploma |
 |
| Ezen a lépcsőn mentek fel a hálószobákba |
 |
| Kilátás a várra |
 |
| Felül voltak az előszobák |
 |
| Háttérben a sziget kilátója |
 |
| Egy szobor a kolostorban |
A zárda előtt egy szobor található:
 |
| A templom bejárata |
 |
| Régi sírok |
 |
| Régi temető |
 |
| Szintén egy régi sírkő |
 |
| Régi sírok |
 |
| A templom ablaka |
 |
| A templom |
 |
| Kilátás a temetőből a tengerre |
Cím:
Lindisfarne Priory
Church Ln, Holy Island, Berwick-upon-Tweed TD15 2RX
Lementünk a tengerpartra, mely nem volt annyira látványos így a túlságosan behúzódott vízzel. Találtam néhány kagylót, de most elsősorban nem azért mentünk és nem is volt semmi különlegesség, csak a megszokott szívkagylók..
 |
| Útban a part felé |
 |
| Egy épület a parton |
 |
| A mocsaras tengerpart |
 |
| Sziklás hegy a parton |
 |
| Két érdekes torony a távolban |
A kilátótól teljes egészében be lehetett látni a zárda maradványait.
 |
| A zárda |
 |
| A zárda felülnézetből |
 |
| Bamburgh vára a túloldalon |
 |
| Egy emlékmű és a kilátó |
A halászkikötő érdekessége, hogy fejjel lefelé fordított csónakokat alakítottak át tároló épületekké.
 |
| A halászkikötő |
 |
| Egy fejjel lefelé fordított hajóból kialakított tároló |
 |
| Tárolók |
 |
| Hajók a sekély vízen |
 |
| Újabb tárolók |
A kastély egy magas bazalt szikla kiszögellésen áll, mintha maga is a hegy természetes része lenne. Külseje megtévesztő, hiszen egy hamisítatlan középkori erőd látszatát kelti, miközben egy 20. században helyreállított, Tudor-kori várról van szó. Egy korábbi bencés kolostor köveinek felhasználásával épült I. Erzsébet idején, egyes források szerint VIII. Henrik uralkodása alatt, de ez kétséges, hiszen semmiben sem hasonlít a Henrik által építtetett partmenti erődökhöz. A várat történelme során csupán egyszer érte támadás, 1715-ben, majd a történelem süllyesztőjébe került. 1902-ben azonban gazdára talált és újjászületett, tulajdonosa kényelmes vidéki otthonná alakította, hogy elvonuljon London nagyvárosi nyüzsgése elől. Az eredmény egyszerre furcsa és csodálatos. A kastély belsejében 16. századi boltívek alatt sétálhatunk, a szobák faberakásos fala és mennyezete, a tetőgerendák, a téglapadlók mind a 16. századot idézik. A kastélyt 70 éven át használták magánházként, majd a nemzetnek ajándékozták.
A vár jelenleg renoválás alatt volt, így sajnos nem tudtuk belülről megnézni. Kívülről sem volt túl látványos a sok renoválási kellék miatt.
 |
| A vár |
A vár mellett találhatók a mészkemencék.
A part ezen része már sokkal szebb volt, és a part menti kövekből épített különböző alazatok nagyon érdekessé és látványossá tették:
 |
| Egy érdekes madár "szobor" |
A sziget nagy részét körbejártuk, így elindultunk visszafelé. Készült még néhány kép a faluról:
 |
| Egy madár "szobor" az egyik épület előtt |
Mivel fiatal volt még az idő, hazafelé egy kis kitérővel megálltunk a Warkworth városában található Warkworth kastélynál.
/Warkworth Kastély/
A vár romjai éppúgy uralják a dombtetőt, mint korabeli tulajdonosai, a Percy-család tagjai, akiknek hatalma egykor az egész vidékre kiterjedt. A helyén álló földvárat a 12. század közepén építették, majd ennek átalakításával jött létre a kőből épült kastély, ami 1332-ben került a Percy-család tulajdonába, ezzel pedig főúri kastéllyá vált. Az épület belseje bár hiányos, nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy magunk előtt lássuk az ezüstökkel teli termeket, a kandallóban ropogó tüzet és a lovakkal teli istállókat. A kastély méltósága nagyrészt a múlté, de romjai még így is fenséges látványt nyújtanak.
A vár egy része nagyon szép állapotban fenn maradt, a lefgelső szinten még 2 berendezett szoba is látható.
 |
| Kilátás a várból |
 |
| A kandallók helye |
 |
| A vár egyik ablaka |
 |
| Kilátás a várból |
 |
| Kilátás a várból |
 |
| A WC |
 |
| Kilátás a várból |
A legfelső emeleti szobák:
A várhoz tartozik egy remetalak is, amit egy csónakról lehetett volna megnézni, de sajnos nem találtuk meg honnét indul. Lementünk a folyóhoz, de valószínű elkerülte a figyelmünket vagy már nem volt nyitva.
 |
| A Coquet folyó |
 |
| A Coquet folyó |
Warkworth Castle
Cím: Castle Terrace, Warkworth, Northumberland, NE65 0UJ
Belépő (2017-ben): 6,20 font
Ebbe a napba ennyi fért bele. Útban hazafelé még sikerült lencsevégre kapnom egy szivárványt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése