A kagylóláz folytatódik: Sátorozás a Shell Islandon
2017/08/08 - 2017/08/09
1. nap
Shell Island - Sátor felállítása
Google böngészés közben rátaláltam egy kempingre, amely Shell Island névre hallgat, azaz "Kagyló Sziget". Nevével ellentétben csak egy félsziget, amely Észak- Wales nyugati partján található Llanbedr nevű településen, a Snowdon Nemzeti Park területén. Nevének másik része viszont megállja a helyét, ugyanis a tenger arra a partra hordja ki a hordalékát, így rengeteg kagyló található. Mivel a kagylólázam még mindig tart, így ahogy megtaláltam ezt a helyet, rögtön intéztem is a sátorhelyet következő dupla szabadnapunkra. A többi kempinghez képest nem a legolcsóbbak, ilyenkor főszezonban valamivel több, mint 9 font/fő egy éjszakára, úgy hogy a sátorhely elektromos áram elérhetőséggel egyáltalán nem rendelkezik, mégis a látvány miatt mindenképp megéri, ugyanis egyik oldalról a tengerre néz, másik oldalról pedig a Snowdon hegyekre.
Leedstől kb. 3 órányira található, így a hajnali 5 óra körüli indulás jónak tűnt ahhoz, hogy odaérjünk amíg tart az apály. Bár, már eléggé ki volt húzódva a víz, mire 9 óra körül megérkeztünk, de még így is jó volt. Saját magunknak választhattuk ki hova szeretnénk felállítani a sátrat, így természetesen egy olyan helyet kerestünk, ami a tengerpartra néz. Egyik helyen épp sátrat bontottak és mivel pont megfelelőnek tűnt, megvártuk amíg elmennek onnét. Addig pedig lementünk a partra szétnézni. Ebből egy jó órás kagylógyűjtögetés lett, de egy idő után a fiúk egyedül hagytak, hogy felállítsák a sátrat. Én addig lázasan gyűjtögettem. Találtam néhány nagyon szép darabot és viszonylag elég nagyokat. Itt már shell kagylók is voltak, találtam belőle egy koromfekete példányt, még soha nem láttam olyan színűt korábban.
A fejem felett időnként egy vadászrepülő húzott el, olyan hangos volt, hogy mindig önkéntelenül is felnéztem az égre. Biztos valami gyakorlás volt.
A fejem felett időnként egy vadászrepülő húzott el, olyan hangos volt, hogy mindig önkéntelenül is felnéztem az égre. Biztos valami gyakorlás volt.
 |
| A kemping |
 |
| Kilátás a sátrunkból |
Sátorállítás után felkerestük a kempingben található boltot, hogy valami reggelit vásároljunk. Reggeli után elindultunk Betws-y-Coed városa felé, ami a kempingtól 50 percnyire található. Több programunk is volt a környéken, először a legendás Dolwyddelan kastélyt néztük meg.
A Dolwyddelan kastélyt úgy tartják, hogy a 13. század elején építette a Nagy Llywelyn, Gwynedd és Észak-Wales hercege. A vár csak egy kétemeletes torony volt, a második tornyot később építették hozzá. A kétemeletes torony első emeletén egy kandallóból álló főkamra állt. A fő torony ma is látogatható, elég jó állapotban maradt fent. A második toronynak csak a maradványait láthatjuk.
Belépő a várba 4 font/fő, melyet a várhoz vezető gyalogút alján található házban kell megvásárolni. A jegyeladó fülkében senkit sem találtunk, így megnyomtuk a csengőt, mire pár másodperc múlva megjelent egy hölgy. Előttunk 3-4 turista jegy nélkül felment a várba, úgyhogy ez is félig-meddig becsületkasszás dolog, amivel Angliában elég gyakran találkozhatunk. A várba egy kis ösvényen jutottunk fel.
 |
| Ebben a házban kell a jegyet megvásárolni |
 |
| A vár lentről nézve |
 |
| Útban a várhoz |
 |
| Útban a várhoz |
 |
| Útban a várhoz |
Amint felértünk az ösvény tetejére, máris szemünk elé tárult a vár látványa. Nem egy díszes kastély ez, nem is nagy, de azért érdemes megnézni. Elég szép állapotban fennmaradt, a fő torony szinte teljesen egészben van, viszont a később épített második toronynak csak a romjait láthatjuk.
 |
| A vár |
 |
| A főtorony |
A kastély nagyon szép környezetben található, meredek dombok, fák szegélyezik a környékét.
 |
| A vár környéke |
Amint beléptünk a toronyba, az alsó szinten megfigyelhettük a kandalló helyét. Egy lépcsőn felmehetünk az emeletre, ahol kilátás nyílik a vár környékére.
 |
| A vár belseje, itt lehetett a kandalló |
llywelyn ap Iorwerth herceg itt született 1172-ben. Születésének pontos helye nem ismert, de talán a Tomen kastély tornyában történhetett, mely a fával benőtt dombon állhatott, amit a kastély előtt lévő út másik oldalán láthatunk. Ha a felső emeletről lenézünk, akkor láthatjuk is ezt a rejtélyes területet.
 |
| Itt állhatott a Tomen Kastély |
 |
| A felső szint |
 |
| Kilátás a hegyekre |
 |
| A második torony romjai |
A parkolóhoz egy másik ösvényen mentünk vissza, mely egy kis patak mellett vezetett. Az ösvény legalján, a parkoló közelében pedig egy kisebb vízesést láthattunk.
Cím:
Dolwyddalen Castle
A470, Dolwyddelan
LL25 0JD
Következő állomásunk a Betws-y-Coed mellett található Fary Glen volt. Neve annyit tesz: Tündéri szurdok, ami nem túlzás, mert valóban olyan érzésünk van, mintha egy tündérmesébe csöppentünk volna. A szurdok a Cwmanog Isaf Farm nevű walesi farm területén található, ahol szálloda és étterem is működik. Nyugodtan behajthatunk autóval a nyitott kapun, ott lesz egy kisebb parkoló, amit 1 fontért igénybe vehetünk. A belépő 50 penny/fő, amit egy kihelyezett dobozba kell bedobni a parkolási díjjal együtt, tehát ez is egy becsületkasszás dolog. Figyelik azért mikor ki megy be, mert hozzánk is jött egy idősebb férfi és rögtön kérdezte, hogy váltson-e pénzt a belépőhöz.
A szurdokot egy 30 perces körséta keretében tekinthetjük meg, mely a Conwy folyó mentén vezet végig, egy leágazóval a Fairy Glen felé. Jól ki van táblázva, úgyhogy könnyen el lehet igazodni. A szakasz első része nem annyira érdekes, láthatjuk a bárányokat, ahogy boldogan legelésznek, majd elérünk egy elágazáshoz. Az egyik út a Fairy Glen felé vezet, a másik pedig végig a folyó mentén egy körséta.
Mi először a szurdok felé mentünk, amit pár méteres gyaloglás után meg is pillantottunk. Lementünk a lépcsőkön és elénk tárult teljes valójában. Csodálatos látvány. Mivel voltak más látogatók is, megvártuk amíg elmennek, hogy zavartalanul fotózhassuk a tájat.
Miután kigyönyörködtük magunkat visszamásztunk a lépcsőkön és végigmentünk a folyó menti körpályán is. Bár sok helyen annyira be volt nőve fákkal, hogy szinte semmit nem láttunk a folyóból, de egy-két tisztább részen jól lehetett látni. Ez sem volt kevésbé szép látvány.
 |
| A becsületkassza |
A szurdokot egy 30 perces körséta keretében tekinthetjük meg, mely a Conwy folyó mentén vezet végig, egy leágazóval a Fairy Glen felé. Jól ki van táblázva, úgyhogy könnyen el lehet igazodni. A szakasz első része nem annyira érdekes, láthatjuk a bárányokat, ahogy boldogan legelésznek, majd elérünk egy elágazáshoz. Az egyik út a Fairy Glen felé vezet, a másik pedig végig a folyó mentén egy körséta.
Mi először a szurdok felé mentünk, amit pár méteres gyaloglás után meg is pillantottunk. Lementünk a lépcsőkön és elénk tárult teljes valójában. Csodálatos látvány. Mivel voltak más látogatók is, megvártuk amíg elmennek, hogy zavartalanul fotózhassuk a tájat.
Miután kigyönyörködtük magunkat visszamásztunk a lépcsőkön és végigmentünk a folyó menti körpályán is. Bár sok helyen annyira be volt nőve fákkal, hogy szinte semmit nem láttunk a folyóból, de egy-két tisztább részen jól lehetett látni. Ez sem volt kevésbé szép látvány.
Egy kócsagot is sikerült lencsevégre kapnunk, amint épp meditált az egyik szikla tetején a vizen.
 |
| A kócsag helyet változtatott |
 |
| Visszaérkeztünk a kiindulóponthoz |
Cím:
Pontos címet nem találtam, viszont, ha a Dolwyddalen Kastélytól megyünk Betws-y-Coed irányába, miután elhagytuk az alagutat, utána figyeljünk, a farm bejáratánál ki lesz téve egy tábla, Fairy Glen felirattal. Nem kell egészen elmennünk Betws-y-Coed-ig.
Következő állomás a Swallow vízesés volt, mely szintén Betws-y-Coed mellett található Capel Curig irányában. Szintén ki lesz írva az út mentén, úgyhogy itt is figyelni kell.
A Swallow, azaz Fecske vízesés rendkívül népszerű turisztikai látványosság, képeslapokon, filmeken is gyakran megjelenik. Megtekintéséhez belépőt kell bizetni, mely 1,5 fontba kerül. Ezután egy lépcsőn mehetünk le, miután rögtön elénk is tárul a látvány. A víztömeg drámai módon hömpölyög le a sziklák között, hatalmas erővel.
A Swallow, azaz Fecske vízesés rendkívül népszerű turisztikai látványosság, képeslapokon, filmeken is gyakran megjelenik. Megtekintéséhez belépőt kell bizetni, mely 1,5 fontba kerül. Ezután egy lépcsőn mehetünk le, miután rögtön elénk is tárul a látvány. A víztömeg drámai módon hömpölyög le a sziklák között, hatalmas erővel.
 |
| A parkoló környéke |
Egy szinttel lejjebb mehetünk, ott egy újabb vízesést láthatunk, ami ugyan kisebb az előzőnél, de nem kevésbé látványos.
Ebédszünet következett. Kerestünk egy kebabost a közelben. Találtunk is a pár mérföldre lévő, kimondhatatlan nevű Llanrwst városában. Leparkoltuk az autót a kebabos környékén és visszasétáltunk az étteremhez. Közben készült 1-2 fotó:
 |
| Itt ettünk |
Ezt a furcsa nevű várost a Conwy folyó szeli át, melyen egy festői szépségű híd található. Tulajdonképpen ez a város nevezetessége.
 |
| A híd |
 |
| A Conwy folyó |
 |
| Egy szálloda |
 |
| Sas szobor a szálloda bejárata előtt |
Shell Island - Délutáni pihenő
Aznapra nem terveztünk mást, így egy gyors bevásárlás után a Tescoban, visszatértünk a Shell Islandra. Fiatal volt még az idő, így volt lehetőségünk egy kis lazulásra. Lementünk a tengerpartra kagylót gyűjteni egy üveg boros kóla társaságában és természetesen csinálni néhány képet a tengerről.
A szép délutáni napsütésben egészen a Harlech Kastélyig el lehetett látni:
 |
| A Harlech Kastély |
 |
| A kemping |
 |
| A sátrunk |
 |
| Naplemente a parton |
Ez a kagylóvdászat sokkal sikeresebb volt, mint a Barrow-in-Furness-i, sok olyan házat találtam, amit előzőleg még nem. Ime az immár megtisztított állapotú kagylók:
Sokáig bóklásztunk kint a tengerparton, teljesen besötétedett, amire visszatértünk a sátorba. Az éjszaka nem volt túl hideg, az eső esett ugyan egy darabig, de reggelre az is elállt.
2. nap
Reggel 7 órakor ébredtem, mert arra gondoltam, hogy olyan korán még senki nem megy ki a partra kagylókat szedni, így talán megkaparinthatok néhány szép példányt, amit éjszaka kisodort a víz. De sajnos tévedtem. Egy csapat gyerek már jóval előttem kiment végigpásztázni a partot. Így nem is találtam túl sokmindent, inkább csak a kövek között, amiket más eddig nem talált meg.
Kagylógyűjtés után megreggeliztünk, majd amíg a fiúk sátrat bontottak én csináltam pár képet a kissé szomorkás reggeli időben.
 |
| Egy sirály pózol egy kő tetején |
 |
| Egy vitorlás a vizen |
Sátorbontás után érzékeny búcsút vettünk a kempingtől, nagyon szép és barátságos hely volt, remélem még visszatérünk ide. Mai első utunk a Harleck kastélyhoz vezetett.
Kb. fél 12 magasságában értünk a várhoz. Van ugyan saját parkolóhelye, de annyira kicsi, hogy csak pár autó fér el ott, és természetesen nem volt hely, amikor odaértünk. Így mentünk vagy 2 kört a városban, mire le tudtunk parkolni. Nagy nehezen találtunk egy parkolót, ami fizetős lett volna, de sokadszori próbálkozásra sem vette be a parkoló automata a pénzt, így hát kiírtuk egy papírra, hogy sajnáljuk, de az automata nem működik és kitettük a szélvédőre. Nekünk csak jó volt, így megúsztuk a parkolási díjat. Onnét pár perc séta volt a várig, közben készült pár fotó a városról és a környékről.
A Harlech vár Harlech nevű településen található, nem messze a Shell Islandhoz, kettős falú vár, mely egy tengerhez közeli dombon helyezkedik el. Különlegessége a masszív kapubejárat. Az építést 1283-ban kezdték, I. Eduárd angol király második walesi hadjáratának részeként. Az erődítmény része volt a várakból álló úgynevezett vasgyűrűnek, amely Snowdonia partjai mentén húzódott. A tartomány több más várához hasonlóan, ezt is James of St. George tervezte. Az építés hét évig tartott. A várfalakat koncentrikus körök alakjában építették. A környező dombok miatt a vár támadása csak keletről lett volna lehetséges, ott volt viszont az erődített kapu.
A várkapu 2 különböző célt is szolgált: egy áthatolhatatlan akadály az ellenség számára, valamint luxus szállás lehetőség a helyi egységek és a vendégek részére. Az alsó szint a védelemre szolgált: a támadók a 2 hatalmas toronytól közelítették meg a várat, ahol számos akadállyal szembesültek. Vastag faajtók és vasrács állta útjukat. Egy gyilkos zóna jött létre a két ajtópár között, nyilakat és keresztcsavarokat lőttek ki a szoba átjárójának mindkét oldaláról és tárgyak estek le fentről. Ellenben a második és harmadik emelet tartalmazta a vár legjobb szobáit: gazdagon díszített hall, hálószobák és privát képolnák. Itt éltek a helyi egységek - akik a vár legmagasabb tisztviselői voltak - és családjaik. Afontosabb vendégeket is itt szállásolták el.
A másik szokatlan sajátossága a várnak a „tengerhez vezető út”. Ez egy megerősített lépcsősor a vártól a domb lábához, amit az építés idején még a tenger áztatott. Mára a tenger kb. 1 kilométernyit húzódott vissza, így az eredeti elgondolás már nem érvényesül. Eduárd seregei gyakran voltak veszélyben a szárazföldön, de a vízen teljes fölényt élvezett. Sok várának volt zsilipkikötője, amely lehetővé tette a vízi úton történő utánpótlást; ezek között a harlechi a legkidolgozottabb.
James of St. George terve a győzelmet jelentette, amikor Madoc ap Llywelyn 1294–1295-ös hadjáratában a várat ostromolták, ezt a lépcsőt használták a kastély ellátásához. 1404-ben a kastélyt Owain Glyndŵr foglalta el és székhelyévé tette. Négy évvel később, egy újabb hosszas ostrom után Henrik herceg (a későbbi V. Henrik angol király) visszafoglalta a várat. A Rózsák háborújában Harlech a Lancaster-párti Sir Richard Tunstall birtokában volt IV. Eduárd angol király idején. Ez volt az utolsó Lancaster-erődítmény, amely megadta magát; ez 1468-ban történt, hét évi ostrom után.
A vár hatalmas belső udvarában egy 3 sárkányból álló szobor található. A vörös sárkány vizet is köp. Ha közel megyünk hozzájuk, akkor hallhatjuk a mesterségesen létrehozott hangjukat.
A vár felső folyosóira fel lehetett menni, ahonnét csodálatos kilátás nyílt szinte az egész városra és a tengerre.
A várat ma a CADW (walesi kormányzati műemlékvédelmi ügynökség) gondozza. 1986 óta a vár három másik várral együtt a Világörökség része.
A kastély közelében egy szobor található, mely azt ábrázolja, amint Bendigeidfran lóháton viszi unokaössce, Gwern testét.
 |
| A gyönyörű fodrozott dombok a tengerparton |
 |
| A Snowdonia hegyei |
A Harlech vár Harlech nevű településen található, nem messze a Shell Islandhoz, kettős falú vár, mely egy tengerhez közeli dombon helyezkedik el. Különlegessége a masszív kapubejárat. Az építést 1283-ban kezdték, I. Eduárd angol király második walesi hadjáratának részeként. Az erődítmény része volt a várakból álló úgynevezett vasgyűrűnek, amely Snowdonia partjai mentén húzódott. A tartomány több más várához hasonlóan, ezt is James of St. George tervezte. Az építés hét évig tartott. A várfalakat koncentrikus körök alakjában építették. A környező dombok miatt a vár támadása csak keletről lett volna lehetséges, ott volt viszont az erődített kapu.
 |
| Az erődített kapubejárat |
A várkapu 2 különböző célt is szolgált: egy áthatolhatatlan akadály az ellenség számára, valamint luxus szállás lehetőség a helyi egységek és a vendégek részére. Az alsó szint a védelemre szolgált: a támadók a 2 hatalmas toronytól közelítették meg a várat, ahol számos akadállyal szembesültek. Vastag faajtók és vasrács állta útjukat. Egy gyilkos zóna jött létre a két ajtópár között, nyilakat és keresztcsavarokat lőttek ki a szoba átjárójának mindkét oldaláról és tárgyak estek le fentről. Ellenben a második és harmadik emelet tartalmazta a vár legjobb szobáit: gazdagon díszített hall, hálószobák és privát képolnák. Itt éltek a helyi egységek - akik a vár legmagasabb tisztviselői voltak - és családjaik. Afontosabb vendégeket is itt szállásolták el.
Néhány kép a hajdani toronybelsőkről:
 |
| Így nézett ki hajdanán |
 |
| Illusztráció a hajdani belső rész kialakításáról |
James of St. George terve a győzelmet jelentette, amikor Madoc ap Llywelyn 1294–1295-ös hadjáratában a várat ostromolták, ezt a lépcsőt használták a kastély ellátásához. 1404-ben a kastélyt Owain Glyndŵr foglalta el és székhelyévé tette. Négy évvel később, egy újabb hosszas ostrom után Henrik herceg (a későbbi V. Henrik angol király) visszafoglalta a várat. A Rózsák háborújában Harlech a Lancaster-párti Sir Richard Tunstall birtokában volt IV. Eduárd angol király idején. Ez volt az utolsó Lancaster-erődítmény, amely megadta magát; ez 1468-ban történt, hét évi ostrom után.
A vár hatalmas belső udvarában egy 3 sárkányból álló szobor található. A vörös sárkány vizet is köp. Ha közel megyünk hozzájuk, akkor hallhatjuk a mesterségesen létrehozott hangjukat.
 |
| A vízköpő vörös sárkány |
 |
| A sárkány szeme |
A vár felső folyosóira fel lehetett menni, ahonnét csodálatos kilátás nyílt szinte az egész városra és a tengerre.
 |
| Kilátás a Shell Islandra |
A várat ma a CADW (walesi kormányzati műemlékvédelmi ügynökség) gondozza. 1986 óta a vár három másik várral együtt a Világörökség része.
A kastély közelében egy szobor található, mely azt ábrázolja, amint Bendigeidfran lóháton viszi unokaössce, Gwern testét.
Cím:
Harlech Castle
Harlech
LL46 2YH
Belépő 2017-ben: 6,50 font
Aznapra volt még egy állomásunk: egy túra a Snowdon hegyekben. Mivel útba esett hazafelé, így nem is kellett kitérőt tennünk. Azonban Betws-y-Coed előtt megálltunk 2 percre lefotózni azt a szép kapuátjárót, melyről már említést tettem.
Ezen a túrán nagyszerű kilátás nyílik a Tryfan és a Glyderau hegyeire, és úgy csodálhatjuk meg a Snowdon hegyeket, hogy nem kell megmásznunk.
A legenda úgy tartja, hogy itt van az Excalibur utolsó pihenőhelye, ugyanis Bedwyr Bedridnant, Arthur király egyik lovagja a híres kardot a Llyn Ogwen tóba dobta, mely a mai napig is ott található.
 |
| A térkép |
Start: Ogwen Cottage, Nant Ffrancon, Bethesda, LL57 3LZ
Nehézségi fok: mérsékelt
Idő: 1-2 óra
Táv: 2,9 mérföld / 4,6 km/
A túra az Ogwen Cottage parkolójánál kezdődik. Ha postcode-ot használunk, akkor vigyázzunk, mert amikor odaértünk, a GPS még több, mint 1 mérföldes utat mutat. Viszont könnyű észrevenni, mikor érkeztünk meg, mert a gyönyörű hegyek alatt található a visitor center és a rengeteg kocsi a parkolóban is szintén segítségünkre lehet.
A parkoló és környéke:
A parkoló és környéke:
A túra útvonala:
Az Ogwen Cottage parkolójából menjünk át a főúton és forduljunk balra, menjünk át a hídon, majd forduljunk jobbra és menjünk át a kapun.
Az átjáró kapu az út jobb oldalán lesz, viszont érdemes átmenni a bal oldalra is néhány kép erejéig, mert lenyűgöző látványban lesz részünk, ahogy a víz hömpölyög le a hegyről a fenyőfák mellett a kövek között.
Miután átmentünk az átjárón forduljunk rögtön jobbra és kövessük a Llyn Ogwen folyó partját. Az út a sziklák között vezet, ami némi kihívást jelent, sajnos nincs kiépített ösvény, viszont az útjelző táblák jó tájékozódási pontot nyújtanak. A lényeg, hogy maradjunk mindig a tópart vonalában.
Az alábbi bunker a második világháború alatt épült, védelmi célból. Több hasonló bunker is található a környéken.
Ha átjutottunk a szikás részeken, onnan a gyalogút már jobban látszik, viszont itt meg a vizes talajjal kell megküzdenünk, ami - ha nincs rajtunk túrabakancs - elég kellemetlen.
Amikor közeledünk a tó végéhez, figyeljük az útjelző táblákat, mert onnantól már nem a tó szélét kell követnünk, hanem teszünk egy kis kerülőt. Itt lesz egy némi emelkedős rész, de nem vészes. Viszont a talaj itt egyre mocsarasabb, úgyhogy figyeljünk hova lépünk.
A végén kiérünk egy földútra, itt már fellélegezhetünk, nem lesz több mocsár. A földútról menjünk ki a főútra miután átkeltünk egy kis gyaloghídon.
A főútnál forduljunk jobbra és a járdán visszasétálhatunk a parkolóba.
 |
| A híd az út alatt |
 |
| Egy legelésző bárány a sziklák között |
Az alábbi bunker a második világháború alatt épült, védelmi célból. Több hasonló bunker is található a környéken.
 |
| Bunker |
Ha átjutottunk a szikás részeken, onnan a gyalogút már jobban látszik, viszont itt meg a vizes talajjal kell megküzdenünk, ami - ha nincs rajtunk túrabakancs - elég kellemetlen.
Amikor közeledünk a tó végéhez, figyeljük az útjelző táblákat, mert onnantól már nem a tó szélét kell követnünk, hanem teszünk egy kis kerülőt. Itt lesz egy némi emelkedős rész, de nem vészes. Viszont a talaj itt egyre mocsarasabb, úgyhogy figyeljünk hova lépünk.
A végén kiérünk egy földútra, itt már fellélegezhetünk, nem lesz több mocsár. A földútról menjünk ki a főútra miután átkeltünk egy kis gyaloghídon.
 |
| Kiértünk a főútra |
A főútnál forduljunk jobbra és a járdán visszasétálhatunk a parkolóba.
A hosszú séta után megebédeltünk egy közeli kebabosnál és elindultunk hazafelé.
